Lulu a Műcsarnokban

Forum Hungaricum - 2021. december 9. 8:20

Valóra vált képzelet ׀ Gyulai Líviusz kiállítása címmel nyílik a Műcsarnok új tárlata, amely december 8-tól 2022. február 20-ig látogatható, közölte a Műcsarnok.

Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész a magyar grafika nagy generációjának volt jeles képviselője. Alkotói pályája során több, mint ötszáz könyvet illusztrált, rajzai nem pusztán a magyar és a világirodalom remekműveinek kísérő kiegészítései, sokkal inkább azokkal egyenértékű alkotásokként értelmezhetőek. Emellett számos animációs film került nagyközönség elé műhelyéből. Előszeretettel készített játékos, ironikus hangvételű, olykor archaizáló tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat. Minden műfajban maradandót alkotott. Gyulai Líviusz (1937-2021) Kossuth-díjas grafikusművész, a magyar grafika nagy generációjának egyik képviselője. Gyulai Líviusz a hazai irodalom jó néhány nagy művének lapjait illusztrálta, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Megejtő az a természetesség, ahogy Gyulai Líviusz könyvet illusztrált; térdére támasztott rajztáblán a kigöngyölt látóhatár. Látszólag különböző témák: Weöres Psychéje, Sterne Érzékeny utazásai, Molière Fösvénye, Leacock Gertrúdja, Balzac Borsos történetei, – mindegyikhez tökéletes formát talál, kifogástalan technikát, eszményi stílt, és mégis, mégis minden esetben csorbítatlanul ő az: Gyulai Líviusz.

Gyulai Líviusz (barátainak csak Lulu) magától értetődő természetességgel közlekedett a stílusok között, úgy öltötte magára Villon köpenyét, Lúdas Matyi csizmáját és Leacock cilinderét, mintha öröktől fogva őrá szabták volna. Ő azonban nem csak azt tudta, hogyan legyen „autentikus”, de azt is, talán még jobban, hogyan kell egy hamiskás mosollyal minden szabályt idézőjelbe tenni. Tudta mesterien, amit az írók, a költők a saját térfelükön: hajlítani, váltogatni a formát. Kézre állt neki minden, a finom pontozás, a lendületes vonal, a laza ecsethúzás. Izgató, bravúros nézőpontváltásokkal és a hozzájuk tartozó stílusváltásokkal játszanak a lapok. Rajzai pedig nem csak az írott művek kiegészítései, sokkal inkább azokkal egyenértékű alkotásokként értelmezhetőek: „Grafikus vagyok, könyvillusztrátor. Nincs nagyobb, sem kisebb vágyam, mint hogy az illusztrálandó műben csakugyan az író társa legyek” – vallotta. Illusztrációi ugyanakkor önállóan, szuverén műalkotásokként is megállják helyüket.

Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben. Már kiállító művész volt Gyulai Líviusz, jegyzett grafikus, sőt országosan ismert illusztrátor, amikor 1974-ben a Pannónia Filmstúdióba került. Ez a stúdió volt akkoriban a magyar animáció „hivatalos” intézménye. Animációs filmeket 1976-tól készített Gyulai, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot. Gyulai Líviusz filmforgatókönyvei is önálló műtárgyak, illusztrált albumok, amelyek alapján nem csak ő, de már szinte bárki megrendezheti a filmet. Voltaképp ez történik most is, Gyulai Líviusz utolsó – posztumusz – filmjeit, az Egy jenki Arthur király udvarában című sorozat új epizódjait az évtizedek óta vele dolgozó stáb folyamatosan készíti tovább, az élet mellett az alkotásban is társ, Vennes Emmy, és a „társrendező”, Máli Csaba irányításával.

Borító: Legismertebb műve, Az öreg Casanova (mucsarnok.hu)