Magellán 500

Pálffy Lajos - 2021. március 16. 10:56

Éppen ötszáz esztendeje annak, hogy Magellán fehér emberként először kikötött a Fülöp-szigetek egyikén, tehát a mi fogalmaink szerint felfedezte ezt a földet. És negyvenegynéhány nap ismerkedés, kereskedés után itt is lelte halálát a nagy utazó, aki magának és az egész világnak is bebizonyította azt, hogy a Föld gömbölyű.

Portugália Magellán gyermekkorában lett igazán tengeri hatalom, hiszen tengerálló karavelláikkal, kis, magas palánkú hajóikkal eljutottak a part mentén hajózva egészen Afrika déli csücskéig, a Jóreménység fokáig. Először Bartolomeu Diaz járt itt 1487 decemberében, de vissza kellett fordulnia, mert skorbutban sorra hulltak el matrózai. Aztán pontosan tíz esztendőt kellett várni arra, hogy a portugál király megbízásából Vasco da Gama, ez a mogorva és gyanakvó tengerész is elinduljon Afrika nyugati partja mentén. És ekkor már tudták a portugál navigátorok, hogy a széljárások miatt hajózhatatlan Guineai-öbölnél inkább érdemes néhány ezer mérföldre kikanyarodni a partoktól, és a jó szelekkel jóval gyorsabban el lehet jutni Afrika másik oldalára. Ahol da Gama hajóit a sivár nyugati part helyett gazdag, arab kereskedők járta kikötővárosok várták, és arany, drágakő meg fűszer elképesztően alacsony áron, és elképesztően nagy mennyiségben. Amikor pedig helyi kormányosok segítségével az indiai Kálikutba is eljutottak, akkor esett csak le igazán az álluk.

János pap legendás országát keresve előbb ugyan keresztényeknek vélték a hindukat, akiket igyekeztek a kikötőkben vámot fizető, az alexandriai nagy piacra is szállító mohamedán kereskedők ellen fordítani. Mert ezeké, és a Földközi-tenger keleti kikötőiben vásárló velencei és genovai kereskedőké volt az az elképesztő haszon, amit az itt „vadon” termő fűszereken lehetett nyeri. Diaz és utódai ugyan a mohamedánok hajóit nem tudták eltávolítani az óceánról, de a spanyol hajók tűzerejével, véres csaták során biztosították hatalmukat az anyaországtól akkor legalább fél esztendő hajózásra lévő távoli földeken. Ahonnan évente, még a monszun előtt indulva, rendre megérkeztek a fűszerrel, arannyal, drágakövekkel megrakott hajók Lisszabonba, és a kis, eddig meglehetősen szegény ország lendületesen gazdagodott. A portugál király, I. Nagy vagy Szerencsés Mánuel (1469-1521) többek között földrajztudósokat hívott fővárosába, akik pedig a hajósok beszámolói alapján megrajzolták azokat a híres „portolánokat”, kézzel festett térképeket a felfedezett világról, amiket aztán jól elzáratott, még a velencei kémek sem tudták azokat megszerezni.

Egy ilyen korban nőtt fel a kisnemesi családba születő Ferdinand, vagy Fernando Magellán, akinek megadatott, hogy ifjan ott legyen az egyik ilyen, Indiába tartó expedícióban, s annak folyományaként 1506. március 16-án, Cannanore környékén vívott csatában. Ismerte hát az Indiába vezető utat, és ismerhette a király hajósaként a portolánokat is. Találkozhatott a nagy és szerencsés király tudósaival, így nem is juthatott más megállapításra, mint arra, hogy a Föld valóban gömbölyű. Ezt bizonyító, amúgy spanyol zászlók alatt megtett útjáról, a sok viszontagságról útitársa, Antonio Pigafetta krónikájából és a kulturkincs.hu egy korábbi, az indulásáról szóló cikkéből sok mindent megtudhatunk. Azt is, hogy a Fülöp-szigetekhez érve nagyon közel volt már az indiai portugál kikötőkhöz, mikor egy helyi konfliktusban a keresztény hitre térő rádzsát segítve életét vesztette.

Borító: 250 évvel később festett portréja (Wikipédia)