Margitból Honvéd lett, a Magdából Huszár, Mária a Tüzér nevet kapta

Pálffy Lajos - 2022. május 18. 8:40

A rejtett flottafejlesztés tehát folytatódott minden ellenőrzés ellenére. Így került ismét szolgálatba egy korábbi aknarakó is, a Baja, amelynek a testvérhajója volt az a Bácska, ami „munka közben” robbant fel Paks környékén. Aztán a Baján kívül még más úszó egységek is feltűntek a folyamőrség kötelékében.

A Baja aknarakó amúgy úgy úszta meg a hadizsákmánnyá válást, hogy inkább egy civil vízi jármű képét mutatta. Ezért is aztán 1926-ig hivatalosan a Földművelési Minisztérium vízrajzi osztályánál szolgált, pontosabban itt volt elrejtve. A hajó a felrobbant Bácskával együtt még 1908-ban készült, mégpedig nem akárhová, hanem a délvidéki, a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatornára. Csak a háborús helyzetben, 1915-ben a Dunaflottilla megvette és felfegyverezte a két hajót. A Baja 21,5 méter hosszú volt és 4,25 méter széles, 120 lóerős gőzkazánja és az ezáltal hajtott hajócsavar 16 km/h sebességre tudta felgyorsítani. Amikor pedig 1926-ban visszakerült a szolgálatba, nem sok mindent változtattak rajta. Csak átkeresztelték a kuruc hagyományokkal bíró Hegyaljára, no és rászereltek egyet a sorozat előző cikkéből már ismert géppuskák közül.

Aztán itt volt még a már a sorozat korábbi részeiből ismert Balaton nevű felfegyverzett gőzös is. Ami a Nagy Háború kitörése előtt egy esztendővel lapátkerekekkel épült, vontatási célokra. 1915-ben vette meg a Dunaflottilla, majd az összeomlás után az antant, jelesül az angolok kezére került, akik futárhajónak használták belgrádi bázissal. Aztán 1921-ben már ismét magyar kézben, a Folyamőrség kötelékében találjuk. És itt mindjárt át is nevezték Badacsonyra az 54 méter hosszú és 7 méter széles járművet, amit lapátkerekei 19 kilométerre tudtak „elrepíteni” egy óra alatt. Aztán a Badacsony is megkapta azt az egy darab géppuskát, mint ahogyan a Mecsek és a Bükk vontatókra is tettek egyet-egyet ebből az amúgy elég hatékony fegyverből. A Mecsek egyes feltételezések szerint a Dunaflottilla odesszai kalandjából került az országba, míg a Bükk még 1874-ben épült, 1912-től, átépítve csavaros meghajtásra, Vigadó néven futott. A folyamőrséghez csak a harmincas évek végén került át, parancsnoki hajónak használták az elég lomha jószágot.

Aztán a folyamőrség kötelékében szolgált még három páncélozott motorcsónak is, amelyek szintén háborús zsákmányként kerültek az országba, és lettek jól elrejtve az antant vizslató szemei elől. Román vagy orosz konstrukciók lehettek, Magda, Mária és Margit névre keresztelték őket még 1918-ban. Két géppuska volt rajtuk elől meg hátul, forgatható toronyba építve. Aztán a folyamőrségnél a Margitból Honvéd lett, a Magdából Huszár, végül a Mária a Tüzér nevet kapta. Utóbbiak 16 méter hosszúak és majdnem 3 méter szélesek voltak, és már 25 kilométert tudtak megtenni óránként. A Honvéd 3 méterrel hosszabb volt, de 1932-ben valamiért leszerelték. A Huszár 1941-ben, óvatlanság miatt (rágyújtottak a nyitott benzintanknál?) felrobbant, a Tüzér viszont végig, 1945-ig szolgálta a folyamőrséget.

Borító: A Badacsony a folyamőrség kötelékében (hajoregiszter.hu)