Mária Terézia: egy anya hétköznapjai

Pálffy Lajos - 2019. január 16. 11:55

Aztán abba is gondoljunk bele, hogy Mária Teréziának a bokros uralkodói teendők mellett ott volt a 16 gyerek is még ráadásnak. És bizony nem mondhatjuk azt, hogy rábízta volna a nevelésüket udvari emberekre, nem volt olyan gyermeke, akiről ne gondoskodott volna kellő szeretettel.

Arról már olvashattak ezeken a hasábokon, hogy milyen volt a viszonya leánygyermekeivel (a legjobban Mária Krisztinát szerette, a Párizsban gyászos véget érő Mária Antóniát pedig sokszor figyelmeztette gyengeségeire), de ott volt még a hét főherceg fia is, akikről ismét csak teljes odaadással gondoskodott. Azt gondolhatnánk, hogy csak a trónörökösre, Józsefre koncentrálta figyelmét, de ez nem volt így, hiszen legalább annyira szemmel tartotta a Toszkánát kormányzó, Firenzében élő Leopoldot, vagy mondjuk a legkisebb főherceget, Miksát. Akit bevallottan papi pályára, pontosabban az akkortájt már hanyatlóban lévő, de Magyarországon a Jászkunságot még birtokló Német Lovagrend fejének szánta, és aki egyben az országot is kormányozta volna. Csak az ifjú Miksához írt levelei három vaskos kötetre rúgnak, tartalmuk pedig szinte mindenre kiterjed. Így megtudhatjuk, hogy „a magyar állomás egyike a legfontosabbnak és legkellemesebbeknek a monarchiában, közel Bécshez és oly nemzet élén, melynek annyi az érdeme körülöttem, melynek köszönöm megmaradásomat őseim trónján, és mely uralkodásom harminchárom éve alatt annyi jelét adta ragaszkodásának és buzgólkodásának akaratom végrehajtásában. Remélem, boldog leszel, őket is boldoggá téve”. Megírja azt is Miksának, hogy „Magyarországon bánjon jól a megyei emberekkel, különösen az alispánokkal és nemesekkel: mindent el lehet ott érni jó bánásmóddal”.

A buzgó katolikus uralkodónő természetesen nagy figyelmet fordít gyermekeinek a vallásos nevelésére és taníttatására is. Egészen az órarendig meghatározza ez utóbbit, de a napirendeket is maga állítja össze. Hét órányi alvást tart jónak és arról értekezik egyik Miksának írott levelében, hogy óvakodjon az elpuhulástól, amire úgyis hajlama van. Meghatározta gyermekei étrendjét is, akik a böjtös napokon túl pénteken és szombaton is csak halat kaptak és nem lehettek válogatósak. Figyelt arra is, hogy kevés édességet egyenek, de még inkább fontos volt számára a vallásos neveltetés. Miksának írja: „Ne mulaszd el naponkint reggel és estve térden imádni az Istent. Az ima legyen rövid, csak percekig tartó, de mondd lassan és szívből”. Rossz véleménnyel van a főhercegek körül felbukkanó nőkről, ugyancsak Miksát így inti ebben a tekintetben: „Kerülj minden szenvedélyt, különösen a nőket illetőleg. Restellem mondani: sokkal veszedelmesebbek a legkicsapongóbb férfiaknál is. Ha egyszer elestél, el vagy veszve, és csak nagy bajjal szedheted magad össze. Ne légy soha egyedül nővel, sem színházi páholyban, sem látogatáskor, vagy sétánál.

Hogy miért juthatott erre a szigorú álláspontra, azt minden bizonnyal hőn szeretett férjének udvarbeli félrelépési magyarázzák. A jóképű és bővérű Ferenc császár aktuális főrangú szeretőiről tudott állítólag, de mindig megbocsátott férjének. Halála után pedig levágatta haját és gyászruhát öltött, és azt le sem vetette többé soha.

Borító: Már gyászruhában (cultura.hu)