Masaryk „kíváncsiskodik”

Pálffy Lajos - 2022. június 14. 9:09

A II. világháború küszöbén tehát a magyar kormányzat a Magyar Királyi Folyamőrséget is fejlesztette volna, csak hát a terveknek keresztbe tett a nagy gazdasági világválság és annak következményei. Aztán érthető módon a prioritás két új, a Nagy Háborúban már bizonyított fegyvernemé lett: a légierő és a harckocsizó alakulatok fejlesztésére ment inkább a pénz.

Így aztán a folyamőrségnél tervezett fejlesztések alig több mint egyötöde valósult csak meg 1940-ig. Mert míg a hazai gyártás meg nem indult, a repülőgépek és harckocsik beszerzése költséges mulatság volt. (Az első számú beszállító a harmincas években Mussolini Olaszországa lett, Fiat és Reggiane vadászgépek és Fiat-Ansaldo típusú törpeharckocsik is érkeztek ezekben az időkben. Amiket aztán a magyarok jórészt tovább is fejlesztettek, és Csepelen vagy a MÁVAG üzemeiben gyártottak is.) Így jutott el az ország az első bécsi döntéshez (1938. november 2.), ahol majdnem 12 ezer négyzetmétert kaptunk vissza 870 ezer lakossal a Felvidékből. A Róma és Berlin jóvoltából, Franciaország és Anglia hallgatása mellett visszaadott, jórészt magyarlakta terület átvételében a folyamőrség is komoly szerephez jutott. Ez az átvétel igazából egy katonai hadművelet volt, amiben komoly csapategységek és haditechnika mozdult meg. Szükség is volt erre, demonstrálandó a magyar impérium alá való visszatérést, no és az esetleges ellenállás letörésére is kellett az erő mutatása.

A hadművelet során Medvénél és Doborgaznál hadihidat építettek a honvédség utász alakulatai a Dunán. Ezek a hidak úgynevezett hidászhajókból lettek összeállítva, amiket gőzösök vontattak a helyszínre, őrnaszádok biztosításával. A medvei híd építését a Sopron őrnaszád őrizte, majd amikor ez elkészült, a Sopron a Pozsonytól alig 20 kilométerre lévő Doborgazhoz hajózott, ahol már folyt a Kecskemét őrnaszád és a Tüzér páncélos motorcsónak által biztosított pontonhíd építése. Amin aztán meg is indult rendben a csapatok és a haditechnika átkelése, amikor november ötödikén egyszer csak feltűnt a Pozsony felől President Masaryk cseh őrnaszád a híd felé közeledve. Mivel a Sopron parancsnoka támadó szándékot feltételezett, harci riadót rendelt el, és lövegeivel célba vette a vele egy kategóriába tartozó hajót. (Egy 1942-ben megjelent, Dézsenyi Miklós által jegyzett szakmunka szerint a Sopron kapitánya attól tartott, hogy a Masaryk a híd előtt, az utolsó pillanatban fordulva, a tatjával szétveri azt. Így jelentős ember-és anyagi veszteség is keletkezett volna, tehát lépnie kellett.)

A célba vett Masaryk végül a Sopron zászlójelére (Ha útját folytatja, tüzet nyitok!) gyorsan visszafordult Pozsony felé. A három hajó pedig a Győr és a Szeged őrnaszádok csatlakozása után befutott Komárom kikötőjébe, ahol aztán a megérkező kormányzó fedezetét látták el.

Horthy november 6-án, délután kettőkor, szemerkélő esőben „fehér” lován átléptetett a ma is álló komáromi hídon, a Magyar Királyi Folyamőrség pedig 1939-től a HM kötelékében tevékenykedett tovább.

Borító: Napiparancs olvasás a Győr őrnaszádon (arcanum.com)