Mayflower 400

Pálffy Lajos - 2020. november 11. 11:08

Éppen 400 esztendeje annak, hogy a Mayflower, ez a rozoga borszállító kikötött Cape Cod védett öblében, hogy aztán majd márciusban partra szálljanak róla a maradék „alapító atyák”, Amerika állítólagos első telepesei.

Az utaslisták 135, vagy éppen 102 nevet tartalmaznak, és sokan azon törik magukat, hogy családfájukat ide vezessék vissza, hangsúlyozva, hogy ők voltak itt az elsők. Pedig nem ők voltak, hiszen ha a spanyolokkal most nem is számolunk, hát Walter Raleigh már 1584-ben megalapította Virginiát, s rá egy évre lovagi címet (sir) is kapott ezért a „szűz” királynőtől, I. Erzsébettől. Igaz, aztán az utód, Jakab pedig lefejeztette más okokból, de hát a szerencse forgandó. Aztán az alapító atyákat John Smith kapitány és társai is megelőzték, ők 1608-ban alapították meg egy mocsárban Jamestown „városát”. Smith amúgy néhány évvel korábban Magyarországon, pontosabban Erdélyben kapta a nemességet Bárhory Zsigmond fejedelemtől, akinek seregében (is) vitézkedett. Majd néhány esztendőnyi török fogság, rabszolgaság után keveredett haza Angliába, hogy felszálljon majd az Újvilág felé induló három hajó egyikére. És a kijelölt vezetők alkalmatlansága után a Jakab királyról elnevezett várost irányítsa kritikus időkben. (Smith 1631-ben halt meg Londonban, miután papírra vetette kalandjait.)

Tehát a jámbor puritánok, mert ehhez az Angliában akkortájt nem éppen szeretett szektához tartozott az utasok java, szóval az utasok éppen Jamestownba kaptak letelepedési engedélyt a gyarmati ügyeket ekkoriban intéző London Társaságtól, de a viharok miatt nem jutottak el odáig. 66 viszontagságos nap (két halott, egy születés a fedélzeten), a virginiai úticéltól vagy 800 kilométerre kötöttek ki november 11-én. És valami oknál fogva úgy döntöttek, hogy a hajón telelnek ki. Ami nem bizonyult a legjobb ötletnek, hiszen a zsúfoltság, a rossz táplálkozás miatt a skorbut és tuberkulózis négy hónap alatt minimum megfelezte a csapatot, a télen született gyermekkel együtt végül 53 ember élte meg a márciust. Vannak olyan visszaemlékezések is, hogy azért kifosztottak és megsemmisítettek egy parti indián falut, mások szerint pedig éppen hogy baráti viszonyt alakítottak ki az őslakosokkal.

Az biztos, hogy a 90-100 méter hosszú és 7,5 méter széles, korábban Franciaország borait Angliába és Norvégiába fuvarozó Mayflower (Galagonya) április 5-én visszaindult Plymouth kikötőjébe, hogy aztán a kapitány, Cristopher Jones 1624-es halála után lebontsák, darabokra szedjék. Hogy hány „alapító atya” tért vissza vele akkor, azt nem lehet tudni. De hát azt sem, hogy végül hányan voltak azok, akik felhúzták az első házakat az öbölben, majd pedig tartósan megvetették a lábukat ezen a vidéken. És hogy kik is eme jóemberek utódai.

Borító: A hajót 1956-ban újra felépítették (Wikipédia)