Megsemmisítené a Szabadság-szobrot a román párt

Megsemmisítené a Szabadság-szobrot a román párt

- 2019. március 13. 9:51

Az aradi Szabadság-szobor megsemmisítését, vagy Magyarországra költöztetését követeli egy a helyi sajtóban közzétett közleményben a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal Párt (PND) helyi szervezete.

A PND hétfői közleményében az aradiakra nézve sértőnek ítélte a 13 aradi vértanú emlékére állított szoborcsoportot. Szerinte a tábornokok 40 ezer erdélyi román meggyilkolásáért felelősek. A párt úgy vélte: a gyilkosokat idéző március 15. és október 6. nem lehetnek reprezentatív napok Arad számára. Kérjük, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a 13-ak szoborcsoportjának a lebontásához, és Magyarországra küldéséhez vagy megsemmisítéséhez, áll a párt közleményében. A párt ugyanakkor felszólította Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét, hogy számoljon be a helyi önkormányzat magyar rendezvényekre juttatott támogatásairól.

Bognár Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott alpolgármester az Aradihirek.ro helyi portálnak kedden elmondta, a PND-nek nincsen tömegbázisa a városban, de az efféle közlemények meg tudják mérgezni a város hangulatát. Az alpolgármester úgy vélte: a közelgő nemzeti ünnep, a választások, valamint az 1848-1849-es forradalom vérbe fojtásának a 170 évfordulója miatt erősödtek fel a magyarellenes hangok.

A szobrot elbontották, a Szabaság teret Avram Jancuról nevezték el (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Az aradi Szabadság-szobor a 19. századi európai romantika jegyeit viselő köztéri műalkotás, amelyet Huszár Adolf tervei alapján, a szobrászművész időközben bekövetkezett halála miatt Zala György készített el. A szoborcsoportot 1890. október 6-án avatták fel a tizenhárom aradi vértanú emlékére az akkori aradi Szabadság parkban. Trianon után a román karhatalom előbb körbedeszkáztatta, majd 1925-ben eltávolította. Hetvenkilenc év után 2004-ben sikerült visszaállítani az aradi Tűzoltó térre, amelyet a román-magyar kormányközi egyezmény alapján a megbékélés parkjává alakították. A visszaállított szoborcsoportot az elmúlt években többször is megrongálták.

(mti)

Borító: Képeslapon 1911-ben (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)