Megye, Jég, Kész, Tarja, Benő, Torgyán

Forum Hungaricum - 2022. augusztus 19. 8:41

Több évtizedes tanári pályafutásom alatt először csak „érdekesség” miatt, később már rendszeresen összegyűjtöttem a diákok dolgozatokban vagy szóbeli felelet során elkövetett tévedéseit, zavarait, torzításait. Elég érdekes történelemkép bontakozik ki ezekből. Hamarosan itt a tanévkezdés, ezért szeretnék közreadni egy-két „aranyigazságot”.

Tudjuk, hogy a demokrácia eszméje és rendszere a görögöknél alakult ki. Arra a kérdésre, hogy mi volt a demokrácia, az a bölcs, megfontolandó válasz született: a demokrácia: önuralom. Ismerjük, hogy egy népet a közös nyelv, esetleg a vallás, hagyományok tartanak össze. Az ókori görögöknél ilyen volt az olimpia is, de az érdekes tanulói elképzelés, hogy az tartotta össze őket, hogy latinul írtak és beszéltek. A görög törzsek pedig a következők: dórok, jónok, aggályok. Kicsit aggályos elképzelés… Alig hittem a szememnek, amikor hasonló „elírások” születtek a magyarok törzseinél. A törzsek neveit főleg a bizánci császárok leírásaiból ismerjük: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. A „történelmi emlékezet” azonban furcsán bánt velük, ugyanis a következő törzs nevek jöttek vissza néhány dolgozatból: Megye, Jég, Kész, Tarja, Benő, Torgyán.

Visszatérve az ókorba emlékszünk, hogy a történelem első fennmaradt „törvénykönyvei” közé tartozik Hammurapi óbabilóni uralkodó törvényoszlopa. Ezekben a rendelkezésekben az úgynevezett tálió elv tükröződik. Ez a „szemet szemért, fogat fogért” elvet jelenti, vagyis azt, hogy büntetés lehetőleg ugyanaz legyen mint amilyen sérelmet az áldozat elszenvedett. Ám egy diák „feltalálta” a „demokratikus táliót”. A következőt írta: Hammurapi elrendelte, ha egy úr kiszúrta a rabszolgája szemét, akkor az úr szemét is ki kellett szúrni.

A római történelem „érdekessége” a 2000-es évek szlovákiai falépítéseit juttatta eszembe, ugyanis az egy diák kis kezdőbetűvel és rövid „o” betűvel írva azt írta, hogy, a császár romát fallal vetette körül. Az őskor már két éve nem tananyag a középiskolai történelem oktatásban. Korábban ebből a korszakból is születtek különleges elképzelések. Arra a kérdésre, hogy mik voltak az ősember első mesterségei az a válasz született, hogy királyság, császárság. Arra pedig, hogy melyek voltak az első ősember által használt fémek, azt írta valaki, hogy „természetesen” az arany és az aluminium. Az első háziasított állat valaki szerint a ló volt, egy másik felvetés szerint a kőkorszakot fémkorszakokra lehet felosztani. Az egyik tanuló szerint a 15. században Itáliában elterjedt a kommunizmus. A liberális történelemszemlélet uralkodóvá válásától tartottam egy pillanatra, amikor a krétai civilizáció által használt írásfajtákra kérdeztem rá az egyik dolgozatban. Ezek a lineáris A és a lineáris B. Ám az egyik tanuló szerint liberális A és liberális B írásfajták voltak. (Folytatjuk)

Holecz Tibor

Borító: Kereskedelmi iskola a múlt században (Déri Múzeum CC BY-NC-ND)