Miért is lett végül „L” alakú Lendva vára?

Pálffy Lajos - 2021. február 4. 11:53

S ahogy ígértem, meg is érkeztünk a várból szintén inkább várkastéllyá szelídült Lendvára, ahol valamilyen megfontolásból éppen a Mura fölé magasodó szőlőhegyek oldalába rakták eleink az erre haladó utakat védelmező várukat.

Így egyből arra gondol az utazó, hogy a vár fölé magasodó 266 méteres szőlőhegy kiváló tüzelőállás lett volna egy ostrom estére. De ezt az építtetők, a Hahót-Buzád nemzetség is észrevehette, hiszen a mostani kápolna helyén egy kisebb erődítmény állt már régóta. Az építtető, címerükben szarvai között kereszttel ábrázolt bikafejet viselő Haholdok amúgy Grác környékéről érkeztek ide (is), és nyertek területeket Zalában, egészen a Dráváig. Egy 1192-es oklevél szerint megkapták Lendvát is, amit aztán rövid időre a térségben terjeszkedő II. Ottokár vett el tőlük 1260 körül, lerontva itteni várukat is. Amit aztán Ottokár birodalmának összeomlása után Hahót István épített újjá, a nemsokára horvát bánokat is adó família ezután felvette az alsólendvai Bánffy nevet, amit még vagy 300 esztendőre be is írtak ezek a Bánffyak a magyar történelembe.

A névváltás valamikor az 1290-es évek elején történt Bánffy Miklós királyi étekfogó révén, hogy aztán egy későbbi, ugyancsak Lendváról induló Miklós Mátyás jó embereként megmentse a király életét a moldvai hadjáratban. Így 1474-ben őt küldte a nagy király Nápolyba leendő feleségéért, és a fényes sereglet, násznép november 24-én meg is állapodott kis időre a várban. Amit aztán 1480-ban Mátyás is felkeresett, miután érdemeiért 1477-ben grófsággal jutalmazta hívét és annak leszármazottait. Miklós gróf világszép felesége, Sagani Margit hercegnő pedig Bonfini szerint magának a királynak is megtetszett (talán ezért is ment a jó király Lendvára), viszont az éber gróf megsejtett valamit, ezért hamar elutaztatta a gyönyörű aráját. Mátyás pedig csak két évig haragudott a dolog miatt, így a szabadsága mellett birtokait, címeit is visszakapta Bánffy Miklós uram.

Aztán egy harmadik Bánffy Miklós (1547 – 1593), már a török időkben, János nevű apja példáját követve protestánssá lett, apja korábban ezért Ferdinándtól János király mellé is állt. Szóval a műveltségét Grácban és Bécsben szerző Miklós vándornyomdászt foglalkoztatott Lendván. Hoffhalter Rudolf uram pedig három szép prédikációs gyűjteményt is kinyomtatott neki 1573-ban. Az 1603-as nagy török ostromot viszont már nem érte meg ez a Miklós. A Regedével együtt a Mura völgyét védő várat, no és az azt felülről vigyázó erődöt akkor sem tudta a török bevenni. A városkát viszont felgyújtották, de hát ehhez már hozzászokhatott a sok török portyát látott vidék.

Ebből az időből maradt meg a vár legendája is, miszerint a várúr leánya, Bánffy Piroska levetette magát a toronyból arról értesülve, hogy szerelme, Hadik Mihály meghalt egy páros viadalban. Aztán 1644-ben férfiágon kihaltak a Bánffyak, a birtokok pedig házasság révén a Nádasdyakoz kerültek.
Az összeesküvő Nádasdy Ferenc 1671-es lefejezése után pedig Lipót császártól a hű Esterházy Pál kapta Lendvát is. Ő alakította a mai formájára, urát megtisztelve „L” alakúra a várat, amelyben 1872-től iskola működött. A két háború között pedig a szerbek kaszárnyának használták, 1972-től múzeum és képtár működik benne. A hegyen lévő erőd helyére pedig Glubovácz uram építtetett szép barokkos kápolnát 1728-ban.

Borító: A városka központja, jobbra a vár (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)