A MŰ MÖGÖTT

Miért választotta a halált mindenki Ludas Matyija?

Miért választotta a halált mindenki Ludas Matyija?

- 2022. szeptember 28. 6:29

A mozdulatlan férfitest a konyha padlóján hevert, a feleséget pedig az asztal mellett találták kihűlt, élettelen tagokkal. Soós Imre, mindenki Ludas Matyija, akiért valaha százezrek rajongtak, azzal az asszonnyal együtt intett búcsút az életnek, akivel szinte egész kapcsolatuk során szenvedéllyel gyötörték egymást.

A hatóság gyorsan lezárta az ügyet, megállapítva, hogy kettős öngyilkosság történt. A barátoknak és a rajongóknak azonban sokáig nem sikerült napirendre térni a tragikus esemény felett. Számtalan pletyka kapott szárnyra, sokan titkos búcsúlevélről suttogtak, amelyben a feleség, dr. Perjési Hedvig gyilkosnak nevezi magát. Másokban örökéletre szóló lelkifurdalást keltettek a történtek. Müller Péter egy interjúban így nyilatkozott arról a bizonyos 1957. június 20-ai éjszakáról: „…éjjel fél kettő körül fölkísértem Hédit, ezt a zaklatott, rettegő asszonyt a lakásukra. (…) Amikor mentem le a lépcsőn, hallottam, hogy csak nagyon sokára csukódott be az ajtó, mintha várt, kérlelt volna arra Hédi, hogy maradjak. Nem tudtam persze, hogy végzetes lesz az éjszaka, de azt tudhattam volna, hogy egy nőt ilyen állapotban nem szabad egyedül hagyni. (…) Reggel bemondta a rádió, hogy mindketten tragikus hirtelenséggel (mint kiderült, kinyitották magukra a gázcsapot) meghaltak.” A drámaíró Részeg józanok című regényében állított emléket a két fiatal szerelmének. Mi pedig a könyv sorait olvasva, és a megkopott, régi filmkockákat nézve tűnődhetünk: mi vezetett egy ilyen tehetséges fiú öngyilkosságáig?

Mint esztergályos tanonc, szerepelt a filmben (Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, CC BY-NC-ND)

Hiszen Soós Imre pályafutása sikertörténetnek indult. Apja, aki nyolc gyereket nevelt és cselédeskedett, valószínűleg sosem hitte volna, hogy egyik fia valaha Rómeóként áll majd a színpadon, és egy ország élteti a tehetségét. Pedig a kis Imre libalegeltetés közben is „komédiázott”, az 1947-es év pedig már a színművészeti főiskola felvételi bizottsága előtt találta. Petőfi Szülőföldem című versének szavai olyan döbbenetes erővel gördültek elő a szájából, hogy a tagok szeme elkerekedett. Majd a bizottság kérésére egyik pillanatról a másikra változott át gőgöt és lenézést sugárzó főúrrá – többre nem is volt szüksége.

A tehetséges fiút azonban nem olyan formában találták meg a szakmai kihívások, ahogyan várta. Egyre több panasszal és mind mélyebb elkeseredéssel fogadta a rá szabott, egykaptafára készülő karaktereket, s hogy kérése ellenére sem engedték kitörni a munkásember szerepéből. A hivatásban elszenvedett csalódásokat magánéleti kudarcok tetézték. Ferrari Violetta iránt táplált szerelme reménytelenségbe fulladt, amikor az olasz származású színésznő 1956 után elhagyta az országot. Ferrari egy későbbi interjúban így nyilatkozott kettejükről: „Soós Imrébe nem voltam szerelmes soha. Horváth Teri írta, hogy miattam lett öngyilkos. Nem igaz. Nem hiszem. Én imádtam őt, de mindig a felnőtt, érett férfiak felé hajlottam, akik nálam okosabbak voltak. Imruska velem egykorú volt.”

És bár Soós szerelemből elkövetett öngyilkossági kísérlete kudarccal végződött, a lejtőn már nem volt megállás. Alkohollal és nyugtatókkal próbálta lecsendesíteni háborgó lelkét, míg végül komoly gyógykezelésre szorult. Ekkor ismerte meg kezelőorvosát és későbbi feleségét, dr. Perjési Hedviget, akivel hamarosan oltár elé álltak – csakhogy kapcsolatuk sokkal inkább szólt egymás marcangolásáról, mint a szerelemben való békés megnyugvásról. Így került sor végül arra a bizonyos éjszakára, amikor valamiért mindketten úgy érezték, elég. Mindenből.

Talán erre a szerepére emlékeznek a legtöbben 

Az első ember volt az életemben, aki ilyen hamar és ennyire fiatalon égette el magát” – mondta Soós Imréről Törőcsik Mari, aki a Körhinta című legendás filmben való közös játékukat így idézte fel – „Elég volt belekapaszkodnom Imre tekintetébe, és máris tudtam, hol a helyem”. Psota Irén ekképpen emlékezett a fiatalon elhunyt színészre: „Vannak a pályán tehetséges, nagy formátumú művészek, de zseninek születni kell. Imre valóban az volt. Azt hiszem, ezért alakult így az élete, az ilyen csodáknak, mint ő, ez a sorsuk.

Borító: Törőcsik Marival a Körhintában (port.hu)