Minden idők talán legrövidebb ideig álló vára

Pálffy Lajos - 2022. október 26. 9:08

Akárhogy is nézzük, Zrínyiújvár, avagy Új-Zrínyivár volt talán minden idők legrövidebb ideig álló vára, hiszen 1661 tavaszán fogtak hozzá az építéséhez, 1664. július 7-én pedig már a levegőbe is repítették. Pedig olasz bástyái voltak és jeles németalföldi hadmérnök volt a tervezője, építésze.

Igen, Új-Zrínyivár is olyan erősség, amiből semmi sem maradt az utókorra. Pedig büszkén lehetne mutogatni, hogy mire is volt képes a szükség vezérelte akarat. Mert, mint tudjuk, a légrádi várat a tavaszi áradások során alaposan alámosta már a Dráva és a Mura. A víz pedig nagy úr, így Zrínyi Miklós, a szigetvári hős unokája úgy döntött, új várat épít egy kedvezőbb helyre. Mert a Muraközt, azon túl pedig Stájerországot és Krajnát védeni kell. No meg Velencét is, amire már a 15. század közepétől fájt a török foga. Kanizsa eleste után pedig az oszmánok is igyekeztek bővíteni a nekik adózó területeket, így egy 2000 fős török portya jelent meg 1660-ban a Muránál. És Zrínyiék azt is észrevették, hogy ezek nem csak rabolni jöttek, hanem méricskélnek is valamit, tehát alighanem ők is várat szeretnének ide.

Így tehát mikor Zrínyi nekilátott várának építéséhez, nem csak a Dráva és a Mura pusztításával, de a törökkel is versenyzett. Utóbbi pedig igen csak bosszúsan figyelte ezt a munkálatokat, küldözgette is a panaszos leveleket Bécsbe, hogy ezzel a készülő várral a magyarok megszegik a békét. Meg is állapodtak aztán, hogy Új-Zrínyivárat le kell rontani, de jött a dicső téli hadjárat, majd Kanizsa 1664 májusi, sikertelen ostroma, és így nagy szükség lett Új-Zrínyivárra. Ide, a Mura túlpartjára vonult vissza a török felmentő serege elől a Montecuccoli vezette ostromló had. A parancs az volt, hogy addig lassítani kell a Köprülü Mehmed nagyvezír vezette, Bécs ellen induló sereget, míg össze nem jönnek a keresztény hadak. Ennek jegyében indult meg június 2-án a vár ostroma, és jutott előnyös ágyúállásokhoz a török a túlpartról figyelő birodalmi sereggel szemben.

Így tehát keresztény hadak, vagy 30 000 ember szeme láttára lőtték szét a frissen épült, 1900 katona (1200 német zsoldos) által védett erődítményt a törökök. Montecuccoli aztán döntött is a kivonulásról és a robbantásról, mikor az utolsó török roham elsöpörte a védőket. Elesett a kapitány, Horváth András is, és még 1265 ember, a győztes nagyvezír pedig július 7-én felrobbantatta azt, amit az ostromágyúi meghagytak a várból. De ekkor már közel volt a Rajnai Szövetség 7300 katonája és XIV. Lajos 6000 franciája is. És az egyesült hadak augusztus elsején Szentgotthárdnál majd tönkre is verik az elbizakodott Köprülü majd százezres, Bécs felé tartó seregét. Új-Zrínyivár feltételezett helyét pedig ma egy kopjafa jelzi, ha Őrtilos környékén járnánk, álljunk meg itt legalább egy főhajtásra.

Borító: A vár ostromáról készült metszet (Wikipédia)