Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. július 1. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 1-5.

07.01. Hétfő

Éppen 140 évvel ezelőtt július elsején született Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, akinek olyan, többségében ma is látható köztéri alkotásokat köszönhetünk, mint a szentesi Horváth Mihály szobor, a nyíregyházi Hősök emlékműve, a budapesti Hősök terén, a Millenniumi Emlékmű Kossuth és Rákóczi szobrai, vagy az egyik legemblematikusabb, a gellérthegyi Szabadság-szobor.

Kisfaludi Strobl 1904-től az Iparművészeti Iskola növendéke volt, ez után egy évet Bécsben töltött, majd újabb négy évet a Mintarajziskolában, ahol Radnai Béla és Székely Bertalan voltak a mesterei. Az első világháborúban sajtóreferensként is dolgozott, majd 1917-ben megrendelést kapott a királytól a Gorlicei áttörés ábrázolására, amit Kassán állítottak fel, de később elpusztult. Ezt követően, a húszas években számos világháborús emlékműre kapott megrendelést. 1921-től 1960-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, az egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrász volt a második világháború előtt és után is. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz és a karakterformázáshoz, síremlékei – köztük sajátja is –, portréi és aktszobrai nem csak itthon, de nemzetközileg is ismertté és elismertté tették. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1954-es felvételén a jobb oldalon láthatjuk, félprofilból a Hungária (New York) Kávéházban.

07.02. Kedd

„JÚLIUS
Most kell szeretnem, vagy nem kell szeretnem?
(Tudniillik ebben születtem.)”

A fenti részlet Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, műfordító Naptár című verséből származik; és ahogy ő is írja, valóban júliusban született, 1938. július 2-án.

Első versei 1956-ban jelentek meg az Utunk irodalmi és művészeti hetilapban, első kötete, az Álom a repülőtéren 6 évvel később, azonban attól kezdve folyamatosan jelen volt az irodalmi életben és sorra jelentek meg újabb kötetei, gyermekversek, karcolatok, elbeszélő költemény egyaránt. Szilágyi lírája nem sorolható valamely stílushoz, irányzathoz vagy iskolához; szintézisteremtő költő volt, eredetisége a magyar és egyetemes lírai hagyományban kidolgozott költői nyelv, valamint a klasszikus és modern, egymástól idegenkedő területek egyesítésében keresendő.

Szilágyi Domokos 38 évesen, 1976-ban hunyt el Kolozsváron. Az 1978-ban megjelent Tengerparti lakodalom című kötet hátrahagyott verseit tartalmazza, köztük a Naptár címűt is. Kovács Johanna grafikusművész ehhez a vershez készített illusztrációkat, majd ebből könyvecskét, még az Iparművészeti Főiskola hallgatójaként, 1979-ben.

07.03. Szerda

1893. július harmadikán született Marosvásárhelyen Bortnyik Sándor festő, grafikus. Szülővárosában, a református kollégium tanulja volt, majd autodidakta módon reklámgrafikával kezdett foglalkozni, első munkái újságillusztrációk voltak, majd 1910-ben a Reményi-bazárnak készített plakátja hozta siker lehetővé tette, hogy Budapestre költözzön, ahol a Savoly illatszergyártó cég grafikusa volt. 1913-tól a Rippl-Rónai, Kernstok és Vaszary által létrehozott szabadiskola hallgatója, ahol Mattis Teutsch János révén ismerkedett meg Kassákkal és Derkovitsal, 1918-tól a Kassák-kör tagja, és részt vett a Ma kiállításán. 1920-ban Bécsbe emigrált és csak ’25-ben tért vissza. 1930-ban a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága alapító tagja, ’32-ben a Magyar Műhely Szövetség választmányi tagja lett. 1928-38 között Műhely néven magániskolát alapított, ahol a Bauhaus elvei kerültek fókuszba. Több helyen is megjelentek írásai, 1933-ban Plakát című saját folyóirata is. 1948-49 között az Iparművészeti Főiskola tanára, ’56-ig a Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt.

Stílusában sikeresen ötvözte a futurizmus, expresszionizmus és a kubizmus eszközrendszerét, színdinamikája erőteljesen kiemeli kompozíciói erejét; a húszas évek előtt művei főleg a geometrikus formákra épültek, a harmincas években már a könnyedebb, dekoratív stílusú, polgári életet megörökítő zsánerképek kaptak inkább nagyobb szerepet.

07.04. Csütörtök

1845. július negyedikén született Szinyeújfalun Szinyei Merse Pál festőművész, a magyar plein air festészet úttörője, megteremtője, a modern magyar festészet egyik első jelentős képviselője. Még gimnáziumi évek alatt kezdett el festészettel foglalkozni, magánúton, majd a müncheni akadémia hallgatója lett. Egyéni formanyelve már 1869-ben megmutatkozott: a Ruhaszárítás és a Hinta című művei a magyar plein air első remekművei. Első jelentős műve a Szerelmespár, fő műve, a Majális 1873-ban öltött végleges formát, azonban nem ért el vele akkora sikert, mint amire számított, ez kedvét szegte és visszavonult jernyei birtokára, ahol gazdálkodni kezdett és csupán kedvtelésből festett – bár akkor is remekműveket készített, például feleségéről festett Lilaruhás nő című alkotása is ekkor keletkezett.

1882-ben Bécsben kezdett festészettel ismét komolyabban foglalkozni, ekkor készült Pacsirta című képe, mely szintén kedvezőtlen bírálatot kapott, ez és 1887-es válása mindinkább kedvét szegte. Fordulat csak 1896-ban következett be, amikor egyéni kiállításán a Majális végre elsöprő sikert aratott, főleg a nagybányai fiatal művészek körében, akik törekvéseik előfutárát látták meg benne. 1897-ben országgyűlési képviselővé választották, 1901-ben aranyérmet kapott a Majális Münchenben, 1905-ben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában.

07.05. Péntek

1850. július ötödikén született Kvassay Jenő mérnök, a magyar vízügyi szolgálat megszervezője. Mezőgazdasági és vízépítési tanulmányait a magyaróvári akadémián és Párizsban szerezte, valamint Franciaországban és Németországban a vízügyi szolgálat működését is tanulmányozta, Hazatérve, 1878-ben megbízták az általa javasolt mezőgazdasági vízügyi szolgálat, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezésére, vezetésére.

Négy évtizeden át volt ő a vízügyek legfőbb irányítója, új korszakot hozott a magyar vízépítés történetében, a kultúrmérnöki intézmény működése kiterjedt a belvízrendezésre, öntözésre, mederrendezésre és a halászati ügyek felügyeletére is, de Kvassay érdeme még a vizek köztulajdon jellegét kimondó vízjogi törvény létrehozása, a Soroksári Duna-ág csatornázásának, a csepeli Szabadkikötő építkezésének megkezdése, valamint a Balatoni Kikötők Felügyelőségének felállítása. A Balatoni Múzeum képeslapján balatonföldvári emlékművét láthatjuk a parton, ami 1929-es felavatása óta mára egy kissé átalakult.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.