Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. július 27. 9:10

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 27-31.

07.27. Hétfő

202 éve a mai napon, 1824. július huszonhetedikén született Párizsban ifj. Alexandre Dumas (Dumas fils) francia író, drámaíró és novellista. Id. Alexandre Dumas törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot, gyermekkora későbbi életére és írói szemléletére is hatással volt. Apja 1831-ben törvényesen elismerte fiának, és ettől kezdve kiváló neveltetést biztosított számára, egyúttal elszakította varrónőként dolgozó édesanyjától, Marie-Laure Catherine Labay-tól. Írói pályáján kezdetben romantikus kalandregényeket jelentetett meg, később egyre inkább a társadalom peremére szorított emberek, félvilági nők sorsa érdekelte. Műveiben gyakran éppen ezek a szereplők hordozzák az emberi és erkölcsi értékeket. Nevét elsősorban A kaméliás hölgy című regénye őrizte meg: a mű könyv alakban 1848-ban jelent meg, színpadon 1852-ben került bemutatásra. Hatása az operaszínpadon is jelentős: Giuseppe Verdi a mű sikere nyomán komponálta La Traviata (1853) című operáját, az opera szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta. Ifj. Dumas termékeny és rutinos színpadi szerző volt. Jól ismerte a színházi hatásmechanizmusokat és a közönség igényeit, művei a XIX. század második felében a francia színház meghatározó darabjai voltak. Marly-le-Roi-ban hunyt el 1895. november 27-én.

07.28. Kedd

81 évvel ezelőtt, 1945. július huszonnyolcadikán született Jim Davis amerikai képregényrajzoló, író és producer, Garfield figurájának megalkotója. Indiana államban született, gazdálkodó családban nőtt fel, ahol a családi gazdaság állatai között sok macska is élt. A Ball State Egyetemen tanult, majd reklámgrafikusként és képregényrajzolóként dolgozott. Első önálló próbálkozása, a rovarfigurákra épülő Gnorm Gnat (kb. Gnorm, a szúnyog) nem hozott országos sikert – talán rovarhősei miatt – ezért Davis új főhőst keresett. Így született meg Garfield, a lusta, kövér macska, akit Davis nagyapjáról, James A. Garfield Davisről nevezett el. Garfield filozófiája ellenére (vagy éppen emiatt) lett máig töretlenül népszerű. Klasszikus mondása: „Utálom a hétfőt!”, bemutatkozása pedig így hangzik: „Szia! Garfield vagyok. Macska. Ő pedig Jon, a rajzolóm.” A történetek további fontos alakja Garfield gazdája, Jon Arbuckle, majd csatlakozott hozzájuk Odie (Ubul), a jóindulatú kutya is. A Garfield-képregénysorozat 1978. június 19-én 41 amerikai lapban debütált, az USA-ban, majd szerte a világon nagy sikert aratott. Davis 1981-ben megalapította Paws Incorporated cégét, amely a Garfield-márkához kapcsolódó kreatív és üzleti ügyeket kezelte. A figura az eredeti képregényekben és számos tárgyon, különböző feldolgozásban él tovább: matricákon, képeslapokon, gyűjteményes és önálló kötetekben, animációs és élőszereplős filmekben, sőt farsangi mulatságokon is.

07.29. Szerda

270 évvel ezelőtt, 1756. július huszonkilencedikén született podmanini és aszódi báró Podmaniczky József protestáns főnemes, politikus, tudományos és közíró, a magyar felvilágosodás képviselője. Göttingenben eredetileg jogot tanult, de történelmi, politikai és statisztikai előadásokat is hallgatott, így élénk kapcsolatot tartott kora európai tudományos és kulturális világával. Nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy a londoni Royal Society (Királyi Természettudományos Társaság) 1780-ban tagjai közé választotta. Többek között Kazinczy Ferenccel együtt kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság létrehozását. A kultúra pártolójaként a pest–budai magyar színtársulat főigazgatójaként működött, és a Nemzeti Játékszín alapítását is támogatta. A hagyomány szerint palotájában lépett fel először a hétéves Liszt Ferenc. Politikusként az osztrák vámrendszer kritikájában Magyarország alárendelt gazdasági helyzetére mutatott rá. Nevelésügyi kérdésekben is szerepet vállalt: az 1790–91-es országgyűlés tanulmányi bizottságában a haladóbb, nemzeti szemléletű irányt képviselte. Podmaniczky József 1823. május 11-én halt meg Pesten.

07.30. Csütörtök

15 éve a mai napon, július harmincadikán ünnepeljük a barátság nemzetközi napját (International Day of Friendship) az ENSZ Közgyűlésének 2011. évi határozata alapján. A világnap gondolata azonban jóval korábbi: 1958-ban Paraguayban vetődött fel először, majd Ramón Artemio Bracho kezdeményezése nyomán terjedt tovább. Nane Annan a volt ENSZ-főtitkár Kofi Annan felesége 1997-ben A. A. Milne Micimackóját nevezte ki a barátság nagykövetévé. A kezdeményezés illeszkedett az ENSZ békekultúra-programjához is: a 2000. évet a béke kultúrájának nemzetközi évévé (International Year for the Culture of Peace) nyilvánították, amely a kulturális sokszínűség tiszteletét, a toleranciát, a párbeszédet és a megbékélést állította középpontba. A világnap így egyéni és globális szinten is a békésebb együttélés lehetőségére irányítja a figyelmet. Az ENSZ közösségi programokra, párbeszédre és a kölcsönös megértés erősítésére ösztönöz. Az emberek ezen a napon játékokkal, vendégséggel, kirándulással ünnepelhetnek – vagy egyszerűen csak azzal, hogy időt töltenek együtt. A kezdeményezés jelentősége messze túlmutat a személyes szférán. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a barátság nem pusztán magánügy vagy az egyéni jóllét része. A bizalmon, figyelmen és kölcsönösségen alapuló emberi kapcsolatok a társadalmi együttélés minőségét is javíthatják, segíthetnek a különbségek elfogadásában és a párbeszéd fenntartásában. A Baráti társaság a teraszon című kép a Fortepan fényképgyűjteményének része. A fénykép adományozója Fekete Mihály.

07.31. Péntek

470 évvel ezelőtt, 1556. július harmincegyedikén halt meg Loyolai Szent Ignác baszk származású katona, pap és teológus, a Jézus Társasága szerzetesrend (Societas Jesu, SJ) alapítója. 1491-ben született Íñigo López de Loyola néven a baszkföldi Loyolában. Fiatalon lovagi dicsőségről és katonai pályáról álmodott, ám 1521-ben Pamplónánál súlyosan megsebesült: ágyúgolyó roncsolta a lábát. Hosszú lábadozása alatt fordult a vallásos élet felé, Krisztus életét és a szentek történeteit olvasta. Tapasztalatait később a Lelkigyakorlatok című művében foglalta össze. Tanulmányait Párizsban fejezte be. A jezsuita rendet Szent Ignác és hat társa alapította. 1534-ben tettek fogadalmat, szolgálatukat a pápának ajánlották fel. A Jézus Társaságát III. Pál pápa 1540-ben hagyta jóvá. Szent Ignác szervezőként, lelki vezetőként és rendalapítóként is jelentős hatást gyakorolt a katolikus megújulásra: a Társaság jelmondata: “Ad maiorem Dei gloriam” (A.M.D.G., “Isten nagyobb dicsőségére”). Halálakor a rend már mintegy ezer tagot számlált világszerte. Ferenc pápa öröksége és Guy Consolmagno csillagász munkássága is mutatja, hogy a rend jelentős szerepet játszik az egyházi vezetésben, a nyilvánosságban és a tudományban. A Jezsuita lépcső fedett szakasza című kép a Fortepan fényképgyűjtemény része, adományozója Olbert Mariann.

Borítókép: Váróteremben (Fortepan CC BY-SA). A kép készítője Bauer Sándor.