Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. augusztus 3. 9:10

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 3-7.

08.03. Hétfő 

160 éve, 1866. augusztus harmadikán hunyt el Szlavoviczi Klauzál Gábor reformkori politikus, az első felelős magyar kormány minisztere. 1804. november 18-án született Pesten. A pesti piaristáknál, majd a jogi egyetemen folytatott tanulmányokat, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Csongrád vármegye szolgálatába lépett. 1832-ben országgyűlési követté választották, és a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává vált. 1848 márciusában részt vett a forradalmi követelések érvényesítésében, ugyanakkor a Közcsendi Bizottmány tagjaként a rend fenntartását és a szélsőségek mérséklését is fontosnak tartotta. Batthyány Lajos kormányában a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcát vezette. Miniszterként céhrendeletével lazította a céhes kötöttségeket és tágította az iparűzés lehetőségeit. Deák Ferenc oldalán ismét bekapcsolódott a politikai életbe. 1861-ben és 1865-ben Szeged képviselőjeként dolgozott az országgyűlésben, a kiegyezés előkészítésében is nagy szerepet vállalt. Politikai törekvéseinek megvalósulását azonban már nem érhette meg: 61 éves korában, 1866. augusztus 3-án váratlanul elhunyt.

08.04.  Kedd 

151 éve, 1875. augusztus negyedikén hunyt el Koppenhágában Hans Christian Andersen dán költő és meseíró. 1805. április 2-án született Odensében. Édesapja 1816-os halála után abbahagyta az iskolát, 1819-ben Koppenhágába költözött, ahol a királyi színház és VI. Frigyes király támogatásával folytathatta tanulmányait: 1828-ban sikeres felvételi vizsgát tett a Koppenhágai Egyetemre, a következő évben pedig letette az úgynevezett második vizsgát. Első jelentősebb sikereit regényeivel és útleírásaival érte el: regényei közül A rögtönző (Improvisatoren, 1835), útleírásai közül az Egy költő bazárja (En Digters Bazar, 1842) emelhető ki. Élete során csaknem harminc nagyobb európai utazást tett, 1841-ben Magyarországot is felkereste. Nemzetközi hírnevét az 1835-ben megjelent első, Mesék gyermekeknek (Eventyr, fortalte for Børn) című kötete alapozta meg. Az 1835 és 1872 között kiadott mesegyűjteményekben összesen 156 mesét jelentetett meg. Leghíresebb művei közé tartozik A kis hableány (1837), A rút kiskacsa (1843) és A Hókirálynő (1844). Az első magyar nyelvű válogatást a Lampel Kiadó adta ki, Szendrey Júlia fordításában (Andersen meséi, Pest, 1858). A Hókirálynő című plakát az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből származik.

08.05. Szerda

1592 éve ezen a napon, Kr. u. 434. augusztus ötödikén szentelte fel III. Sixtus pápa a római Santa Maria Maggiore-bazilikát, az Esquilinus dombján. A bazilika Róma és a világ egyik legjelentősebb ókeresztény épülete, a város legnagyobb, a nyugati kereszténység legrégebbi és legjelentősebb Mária-szentélye. A templomot a pápa építtette a 431-es efezusi zsinat után, amelyen az egyház kimondta, hogy Szűz Mária Istenanya (görögül Theotokosz). A határozat a keresztény teológia egyik meghatározó mérföldkövévé vált: utat nyitott a Szűzanya Theotokoszként való tiszteletének, amely a népi és misztikus vallásosság egyik meghatározó elemévé vált. A bazilika története bővelkedik csodákban: már helyét is két látomás jelölte ki. A hagyomány szerint egy gazdag római házaspár, János patrícius és felesége, valamint Libériusz pápa ugyanazon az éjszakán külön-külön látomást kaptak a Szűzanyától. Az üzenet szerint azon a helyen kell templomot építeni, amelyet másnap reggel hó borít majd. Másnap hó borította az Esquilinus-dombot – innen ered a Havas Boldogasszony elnevezés.  A Révhelyi Elemér képei. Santa Maria Maggiore-bazilika című kép a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből származik. Kapcsolódó írásunk: Rómából szeretettel.

Révhelyi Elemér képei. Santa Maria Maggiore-bazilika (Kuny Domokos Múzeum – Tata CC BY)

08.06. Csütörtök

Augusztus 6. Hirosima emléknapja, az atomtámadás áldozataira való emlékezés és a nukleáris fegyverek elleni tiltakozás napja. 1945. augusztus 6-án az Enola Gay nevű, B–29-es bombázó Hirosimára ledobta a Little Boy nevű, mintegy 15 kilotonnás uránbombát. Három nappal később a Bockscar bombázó Nagaszaki fölött bevetette a Fat Man nevű plutóniumbombát. Japán augusztus 15-én bejelentette feltétel nélküli megadását, a kapitulációs okmányt pedig szeptember 2-án írták alá, hivatalosan lezárva a második világháborút. Az atomcsapások pusztítása nyomán egyre erősebben fogalmazódott meg a követelés, hogy atomfegyvereket soha többé ne vessenek be. A „kölcsönösen biztosított megsemmisítés” (“Mutual Assured Destruction”) elve szerint egy esetleges atomcsapás válaszcsapást váltana ki, ami mindkét hadviselő felet óriási pusztítással fenyegetné, ezért a kölcsönös fenyegetés visszatarthatja az atomhatalmakat a nukleáris fegyverek bevetésétől. A MAD betűszó egybeesik az angol “mad”, vagyis “őrült” szóval: nem véletlenül, hiszen a törekvés az emberiség önmegsemmisítésének fenyegetésével szállt szembe. A nukleáris kísérletek korlátozásának egyik későbbi mérföldköve, hogy az ENSZ Közgyűlése 1996. szeptember 10-én elfogadta az Átfogó Atomcsend-szerződést.

08.07. Péntek 
1664 éve ezen a napon, 362. augusztus hetedikén szenvedett vértanúhalált Arezzói Szent Donát. A 4. századi püspök életéhez számos csoda kapcsolódik. A legismertebb szerint egy mise közben pogányok összetörték üvegből készült kelyhét, ám Donát imádságára a darabok összeforrtak, és a benne lévő szent vér a hiányzó szilánk ellenére sem folyt ki belőle. A csoda láttán a hagyomány szerint a pogányok megtértek. A szőlőhegyeken gyakran állítottak neki szobrot vagy emeltek kápolnát, és harangokat is szenteltek a tiszteletére, hogy zúgásuk távol tartsa a pusztító viharokat. Magyarországon főként szőlőhegyek és borvidékek védőszentjeként tisztelték, közbenjárását a villámcsapás és a jégeső elhárításáért is kérték. Számos helyen, így Budán, Egerben és Pécsett is állnak szobrai a szőlőkben, kápolnái a szőlőhegyeken.

Borítókép: Újságolvasás (Fortepan CC BY-SA). A fénykép adományozója Csonka Sándor.