Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. szeptember 7. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 7-11.

09.07. Hétfő
85 éve ezen a napon, 1941. szeptember hetedikén hunyt el Budakeszin Vajda Lajos, a 20. századi magyar avantgárd egyik legjelentősebb festője és grafikusa. 1908. augusztus 6-án született Zalaegerszegen. Gyermekkorának egy részét Szerbiában töltötte, majd családjával Magyarországra visszatérve Szentendrén telepedett le. 1927-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Csók István növendéke volt; 1928-ban a Nemzeti Szalon kiállításán is szerepelt, de társaival együtt hamarosan eltanácsolták a főiskoláról. 1930 és 1934 között Párizsban élt, ahol a modern francia művészet mellett az orosz filmművészet és a fotómontázs is hatott rá. Hazatérése után Korniss Dezsővel Szentendrén és a környező falvakban gyűjtött építészeti, népművészeti és szakrális motívumokat. Közös elképzelésük, az úgynevezett szentendrei program célja egy Kelet és Nyugat művészetét összekapcsoló közép-európai művészet megteremtése volt. Az 1930-as évek végén képein egyre gyakrabban jelentek meg maszkok, démonikus alakok és képzeletbeli tájak. Súlyos tuberkulózisa mellett a közelgő világháború fenyegetése is meghatározta utolsó korszakát. 1940-ben munkaszolgálatra hívták be, de betegsége miatt néhány hét után leszerelték. Élete utolsó hónapjait kórházban, majd a budakeszi tüdőszanatóriumban töltötte, ahol harminchárom évesen halt meg. Az Európai Iskola 1946-ban tiszteletbeli tagjává választotta.

09.08. Kedd
Szeptember nyolcadika Kisboldogasszony, vagyis Szűz Mária születésének ünnepe. Az ünnepet a keleti kereszténység már az 5., a nyugati egyház pedig a 7. századtól tartja; a Kisboldogasszony magyar elnevezés a 15. századtól adatolható. A katolikus, ortodox és anglikán egyházban egyaránt megtartott ünnep (Nativitas Beatae Mariae Virginis) dátuma a jeruzsálemi Szent Anna-templom felszenteléséhez kapcsolódik: a hagyomány szerint ezen a helyen állt Szűz Mária szüleinek, Szent Joakim és Szent Anna háza. Itt már az 5. században bizánci templom épült, a ma látható Szent Anna-templom pedig a 12. században, a keresztesek idején készült. Magyarországon az ünnephez számos népszokás kapcsolódott. Hajnalban a hívek a szabadban várták a napfelkeltét, mert a néphit szerint az arra érdemesek a felkelő napban megláthatták Szűz Máriát. Kisboldogasszony napja az őszi búza vetésének egyik hagyományos időpontja is volt: a vetőmagot egyes vidékeken megszenteltették, a Balaton környékén és Göcsejben pedig az éjszakai harmattól remélték annak megáldását. Ekkor kezdődött hagyományosan a dióverés, és a népi megfigyelés szerint a fecskék is ezekben a napokban indultak dél felé. Az ünnephez országszerte templombúcsúk és zarándoklatok kapcsolódnak. A Révhelyi Elemér képei. Szent Erzsébet oltár részlet című fénykép forrása a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteménye. Révhelyi Elemér képei. Szent Erzsébet oltár részlet (Kuny Domokos Múzeum – Tata CC BY).

09.09. Szerda
457 éve ezen a napon, 1569. szeptember kilencedikén hunyt el Brüsszelben idősebb Pieter Bruegel, a 16. századi németalföldi festészet egyik legjelentősebb mestere. 1525 körül született, születésének pontos helye és ideje nem ismert. 1551-ben az antwerpeni Szent Lukács-céh mestere lett, majd Itáliába utazott, ahol egészen Szicíliáig eljutott. Hazatérése után Antwerpenben, később Brüsszelben dolgozott. Festményein bibliai történeteket, tájakat és a paraszti élet jeleneteit ábrázolta, gyakran sokalakos, részletekben gazdag kompozíciókban. Festményein és grafikáin a hétköznapi élet pontos megfigyelése groteszk humorral, társadalmi és erkölcsi utalásokkal társul. Leghíresebb alkotásai közé tartozik a Bábel tornya (1563), a Vadászok a hóban (1565), a Parasztlakodalom (1567) és a Vakok (1568). Brüsszelben, a Miasszonyunk-kápolnatemplomban temették el. Idősebb Pieter Bruegel emelte a hétköznapi ember és a népi élet ábrázolását a történeti és egyházi, monumentális festészettel egyenrangú művészi témává.

09.10. Csütörtök
73 éve ezen a napon, 1953. szeptember tizedikén hunyt el Budapesten Berény Róbert (1887–1953) Kossuth- és kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus, a magyar avantgárd meghatározó alakja. 1887. március 18-án született Budapesten, 1905-től Párizsban, a Julian Akadémián tanult, ahol Cézanne, Matisse és a fauvizmus hatása érte. 1909-ben csatlakozott a később Nyolcak néven ismert csoporthoz, amely a modern európai festészet új törekvéseit közvetítette Magyarországon. Legfontosabb művei közé tartozik a Bartók Béla portréja (1913), a Csellózó nő (1928) vagy az Alvó nő fekete vázával (1927-1928). Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után emigrált, 1920-tól Berlinben élt, és csak 1926-ban tért haza. Később Zebegényben dolgozott, 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra; síremléke Lesenyei Márta alkotása. A művész Csendélet macskával című képe a  kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti gyűjteményében látható. Csendélet macskával (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kaposvár CC BY)

09.11. Péntek
210 éve ezen a napon, 1816. szeptember tizenegyedikén született Carl Friedrich Zeiss német finommechanikai és optikai műszerész, vállalkozó, a későbbi Carl Zeiss vállalat alapítója. Mechanikát és természettudományokat tanult, majd több német és osztrák műhelyben szerzett gyakorlatot. 1846-ban Jénában saját finommechanikai és optikai műhelyt nyitott, egy évvel később pedig már mikroszkópokat gyártott; ezek pontosságukkal és kedvező árukkal hamar sikeressé váltak. Az 1860-as évektől Ernst Abbe (1840–1905) fizikussal dolgozott együtt azon, hogy az objektívek készítését tapasztalati próbálgatás helyett matematikai-optikai számításokra alapozzák. 1872-től a Zeiss-mikroszkópok optikáját Abbe számításai alapján tervezték és gyártották. 1882-től Otto Schott (1851–1935) vegyészmérnök is bekapcsolódott fejlesztéseikbe. Zeiss 1888. december 3-án, 72 éves korában hunyt el Jénában. Noha Zeiss 1846-ban mindössze 100 tallér kölcsönből indította el műhelyét, neve máig ott szerepel mikroszkópokon, távcsöveken, fényképezőgépek objektívjein és szemüveglencséken szerte a világon. Az Internationale Camera Actiengesellschaft (ICA) Laterna Magica fényképe a budapesti Diafilmtörténeti Gyűjteményből származik.

Borítókép: Varga Ilona az ebédlőasztalnál olvas. Varga Ilona (Kíváncsi Illi) családi fotóalbumából (Déri Múzeum – Debrecen CC BY)