Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. szeptember 21. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 21-25.

09.21. Hétfő

189 éve, ezen a napon, 1837. szeptember huszonegyedikén hunyt el Bezerédj Amália Krisztina, a magyar kisdedóvás egyik úttörője, író, költő és zeneszerző, az első magyar nyelvű gyermekkönyv szerzője. 1804. április 15-én született Szentivánfán. Széles körű műveltséget kapott: zongorázott, hárfázott és énekelt, valamint németül, franciául, angolul és latinul is beszélt. A hidjai birtokon 1836-ban kisdedóvót és iskolát hozott létre. Irodalmi munkásságának legismertebb darabja, a Flóri könyve, eredetileg kislánya, Floriana, valamint a Hidján működő óvoda-iskola növendékei számára készült. Bezerédj Amália 1837. szeptember 21-én hunyt el. Halálát követően férje, Bezerédj István 1839-1840-ben megjelentette felesége irodalmi munkáit, köztük Flóri könyvét. Benedek Elek így vall: „Az én első könyvem nem az Ábécé volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve.” Kapcsolódó írásunk: Brunszviktól Montessoriig – A hazai kisdedóvók két évszázada. Az Óvodai körtánc című fénykép forrása a Fortepan gyűjteménye, adományozója Kornis Panni.Óvodai körtánc (Fortepan CC BY-SA

 09.22 Kedd

165 éve ezen a napon, szeptember huszonkettedikén született Sebők Zsigmond, születési nevén Sternfeld Zsigmond író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa. Ő teremtette meg  Zebulon, Dorka és Dörmögő Dömötör figuráit. Nevét őrzi az 1957-ben alapított Dörmögő Dömötör című, 3–7 éves gyermekeknek szóló gyermeklap is. Sebők 1880-ban a Műegyetemen kezdte meg tanulmányait, de hamarosan az újságírói pályát választotta.  1882-ben  a Pesti Hírlap tárcaírója lett,  1884 és 1887 között  a Szegedi Naplónál dolgozott. Szegeden kötött barátságot Pósa Lajossal, aki jelentős hatással volt gyermekirodalmi munkásságára. 1889 és 1909 között  Az Én Újságom című gyermeklap munkatársaként írt, 1909-től pedig Benedek Elekkel együtt szerkesztette a Jó Pajtást. Sebők Zsigmond több mint harminc gyermekkönyvet írt. 1891-ben  a Petőfi Társaság,  1892-ben  a Dugonics Társaság,  1904-ben  a Kisfaludy Társaság választotta tagjai közé. 1916. június 4-én hunyt el Budapesten.

09.23. Szerda

143 éve, ezen a napon, 1883. szeptember huszonharmadikán született Gundel Károly Márton Budapesten. Édesapja, a bajorországi származású Gundel János pesti vendéglős volt. A kereskedelmi iskola elvégzése után Gundel Károly 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország neves vendéglőiben tanulta a vendéglátás mesterségét. A nemzetközi hálókocsi-társaság csorba-tói és tátralomnici telepeinek 1908-tól igazgatója lett, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Blasutigh Margittal. 1910-ben átvette a városligeti Wampetics vendéglőt, amely később Gundel néven vált ismertté. 1920–1925 között a Royal Szálló, 1927-től pedig a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek bérlője volt. A kortársak „a magyar Brillat-Savarin” néven emlegették, és a magyaros vendéglátás, konyha és szakácsművészet egyik legnagyobb mestereként tartották számon. Gundel Károlynak a vendéglátás mellett családja volt a legfontosabb: tizenhárom gyermeke és huszonhat unokája született. Unokái között volt Latinovits Zoltán és Bujtor István színművész, valamint Frenreisz Károly rockzenész. Érdekesség, hogy a Gundel néven elhíresült fogás eredetileg Márai-palacsinta néven szerepelt az étlapokon: a recept Márai Sándor felesége, Lola gyűjteményéből származott. 1956. november 28-án, 73 éves korában hunyt el. A fénykép, Felszolgálás a Gundelben a Fortepan gyűjteményének darabja, készítője Bauer Sándor.Felszolgálás a Gundelben (Fortepan CC BY-SA)

09.24. Csütörtök

980 éve ezen a napon, 1046 szeptember huszonnegyedikén halt vértanúhalált Szent Gellért bencés szerzetes, apát, püspök és vértanú. 977 után született Velencében. Gyermekkorában súlyosan megbetegedett, gyógyulásért szülei Szent Györgynek ajánlották, így a S. Giorgio Maggiore monostorba került. A velencei belviszályok miatt elhagyta hazáját: Magyarországra érkezve Szent István király fia, Szent Imre herceg nevelőjévé tette, így Szent Gellért az Intelmek egyik ihletője is lehetett. 1030-ban Szent István a csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki. Gellért megszervezte az egyházmegyét, templomokat és iskolát alapított. 1046-ban, a pogánylázadás idején elfogták: a Kelen-hegyre (ma: Gellérthegy) hurcolták, majd a mélybe taszították. A súlyosan megsebesült püspököt lándzsával átdöfték, végül kövekkel agyonverték. 1083-ban VII. Gergely pápa Szent László király kérésére szentté avatta. A Gellérthegy című fénykép forrása a Fortepan gyűjteménye, adományozója a Deutsche Fotothek / Brück und Sohn.Gellérthegy (Fortepan CC BY-SA)

09.25. Péntek

235 éve ezen a napon, 1791. szeptember huszonötödikén született id. Markó Károly festő, magyar tájképfestészet egyik megteremtője. Festészetét a 17. és 18. századi heroikus tájfestészet hagyományai, valamint az idealizált, idilli tájképi ábrázolás jellemezte. A klasszikus kultúra világát megjelenítő művei miatt „magyar Claude Lorrainként” is emlegették. Markó mérnöki képzésben részesült Kolozsvárott és Pesten, rajzolni és festeni apjától, Markó György mérnöktől tanult. Művészeti tanulmányait 1818-tól Pesten, majd 1822-től a bécsi művészeti akadémián folytatta. 1830 és 1832 között Kismartonban, majd Gömörben dolgozott. 1832-ben Olaszországban telepedett le. 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 1843-ban Firenzében telepedett le, ahol a firenzei akadémia tiszteletbeli tanára lett. 1847-től a Firenze közelében fekvő Villa Appeggiben élt. Tanítványain és a Műegylet tárlatain keresztül kapcsolatot tartott a magyar művészeti élettel. Ismert művei közé tartozik a Visegrád (1826), a Puszta és a Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853), valamint a Jézus Jákob kútjánál (1854). 1860. november 19-én hunyt el Villa di Lappeggiben. Egyik Önarcképe a firenzei Uffizi Képtár gyűjteményében található.

Borítókép: Család a könyvtárban (Déri Múzeum – Debrecen CC BY). Varga Ilona (Kíváncsi Illi) családi fotóalbumából.