ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2026. szeptember 28. 9:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 28 – október 2.
09.28 Hétfő
40 éve ezen a napon, 1986. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Ircsik József festőművész. 1932. január 28-án Veszprémben született. Előbb a Derkovits Akadémia, majd a Derkovits Képzőművészeti Kollégium tagja volt, 1949 és 1954 között pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Kmetty János és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Művészetének egyik legfontosabb témája szülővárosa volt, amely nemcsak szülővárosa, hanem igazi élettere is volt. A környék tájai mellett elsősorban a város házainak formája, építészetének szerkezete és utcáinak konstrukciója foglalkoztatta. Festészetét puritán megformálás, redukált szín- és formavilág jellemzik. Sajátos művein a régi és az új egységét kereste, miközben művészetében az elmúlás problémája is fontos szerepet kapott. 1982-ben a Magyar Tájak Országos Tájkép Biennáléján Bronz Diplomában részesült. 1992-ben, posztumusz Veszprémi Gizella-díjjal ismerték el munkásságát. Kiemelkedő művei többek között a Malom a Séden, az Egyedül, a Barokk kapuk és a Téli Balaton (1979).
09.29. Kedd
Szeptember 29. a kávé világnapja. A világnapot Japánban tartották meg először 1983-ban, világszerte pedig 2009 óta ünneplik ezen a napon. A kávé a víz után a világ egyik leggyakrabban fogyasztott itala. Brazília termeli a világ kávéjának mintegy 40 százalékát, a legtöbb kávét pedig a finnek fogyasztják (12 kg/fő/év). Egy legenda szerint egy etióp kecskepásztor figyelte meg, hogy kecskéi a piros bogyók fogyasztása után élénkebbé váltak. A bogyókból a kolostorokban is gyakran készítettek főzetet, amelyet főként az éjszakai imaórák előtt fogyasztottak. A kávé a 17. században Európában is elterjedt, bár egyesek „sátán italának” tartották. Magyarországon a kávé valószínűleg a török hódoltság idején terjedt el („fekete leves”), szélesebb körben Buda visszafoglalása után vált ismertté. 1714-ben megnyílt az első magyar kávéház, majd rövid időn belül megsokszorozódott a számuk. A csemegeboltok kínálatában a tea mellett vezető árucikké vált, a kávéházak a szellemi és művészi élet fontos központjaivá váltak, például a Pilvax, New York vagy Hadik kávéházak. Kapcsolódó kiállításunk: Mítoszok és legendák, meg egy kis történelem – A második csésze kávé. A New York kávéházat reklámozó röplap című kép forrása a debreceni Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye.
New York kávéházat reklámozó röplap (Déri Múzeum – Debrecen CC BY)
09.30. Szerda
21 éve ezen a napon, 2005. szeptember harmincadikán ünnepeltül először Magyarországon a népmese napját. Az ünnep Benedek Elekhez kapcsolódik: „a nagy mesemondó” 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban. Újságíróként, íróként és szerkesztőként is dolgozott, de elsősorban a magyar népmesék gyűjtőjeként és feldolgozójaként vált ismertté. Munkássága fontos szerepet játszott a magyar népmesehagyomány megőrzésében és továbbadásában. Mesegyűjteményei és mesefeldolgozásai révén a magyar népmesék széles körben ismertté váltak, és több generáció számára őrizték meg a népi kultúra történeteit, alakjait és motívumait. Mindannyiunk számára ismerősek a Fehérlófia, Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, Erős János és A csillagszemű juhász. A nap alkalmából oszágszerte mesemondó versenyeket, felolvasásokat, könyvtári és iskolai programokat, valamint gyermekrendezvényeket szerveznek. A közös mesélés a családokban és közösségekben ma is lehetőséget ad a magyar nyelv, a képzelet és a kulturális örökség ápolására. Würtz Ádám alkotása, a Népmese című kép a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum képzőművészeti gyűjteményében látható.
Népmese. Würtz Ádám alkotása (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kaposvár CC BY)
10.01. Csütörtök
48 éve ezen a napon, 1978. október elsején halt meg Budapesten Ország Lili (született: Oesterreicher Lili) festő, grafikus és bábtervező. 1926-ban született Ungváron, 1945 és 1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pályája kezdetén az Állami Bábszínházban dolgozott, ahol kapcsolatba került az Európai Iskola több művészével, köztük Bálint Endrével és Pilinszky Jánossal is. Festészetére kezdetben a szürrealizmus, később az ikonfestészet, a régi városok, városfalak, sírkövek és az ősi írásjelek világa hatott. Rekviem hét táblán elpusztult városok és emberek emlékére című sorozata a történelmi pusztulás és az emlékezés kérdését dolgozta fel. Ország Lili utolsó nagy korszakának középpontjában az 1973 és 1978 között festett, 48 táblaképből álló Labirintus sorozat állt. A falak, kapuk, sírkövek, városalaprajzok és írásjelek itt egy összetett, időtlen útvesztővé rendeződnek. Életművének egyik központi témája az emlékezés és a múlt nyomainak megőrzése lett. 1978 júniusában új műteremlakásba költözhetett a budai Várba, ám új otthonát már csak néhány hónapig használhatta: október 1-jén, 52 éves korában meghalt A Labirintus képeit életében már nem láthatta az általa elképzelt, teljes együttesként; a sorozatot csak halála után mutatták be.
10.02 – Péntek
A mai napon, október másodikán tartjuk az erőszakmentesség világnapját Mahatma Gandhi születésnapján. Az emléknapot India kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlése hozta létre 2007. június 15-én, a 61/271. számú határozattal. Célja, hogy felhívja a figyelmet az erőszakmentesség és a békés együttélés fontosságára. Mohandász Karamcsand Gandhi 1869. október 2-án született az indiai Porbandarban. Családja az erőszakmentességet középpontba helyező dzsainizmus hitelveit vallotta. Gandhi Dél-Afrikában és később Indiában is függetlenségi mozgalmakat vezetett, a polgári ellenállás békés tiltakozás eszközeivel. Az erőszakmentes ellenállást politikai küzdelmének alapvető eszközévé tette. A polgári engedetlenségi mozgalom részeként és a hindu–muzulmán egység helyreállításáért több éhségsztrájkot is indított, 1948-ban éhségsztrájkkal érte el, hogy India adja át a Pakisztánnak a nemzeti vagyon neki járó részét. A világnap Gandhi örökségére emlékeztetve arra hívja fel a figyelmet, hogy a konfliktusok megoldásában a párbeszédnek, a kölcsönös tiszteletnek és a békés cselekvésnek meghatározó szerepe lehet. Az emléknap célja, hogy világszerte terjessze az erőszakmentesség üzenetét, többek között az oktatás fejlesztésén és a társadalmi tudatosság növelésén keresztül. A Filozófia kert. A szoborcsoport részlete: Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma és Assisi Szent Ferenc, Wagner Nándor Japánban élt szobrászművész alkotása a budapesti KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság gyűjteményének darabja.

Borítókép: André Kertész fotókiállítás: On Reading (2003) (Csorba Győző Könyvtár – Pécs PDM)