Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. szeptember 30. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók szeptember 30. – október 4.

09.30. Hétfő

165 évvel ezelőtt, 1859. szeptember harmincadikán született Benedek Elek, a magyar nyelvű gyermekirodalom egyik megteremtője. Azonban munkássága nem csak ennyiben merült ki, hiszen bölcsésztanulmányai befejezése után először újságíróként dolgozott, 1887-től pedig a nagyajtai kerület országgyűlési képviselőjeként a képviselőházban ifjúságpolitikai, népművelődési és közoktatási kérdésekkel foglalkozott. Tagja volt a Demokratia nevű szabadkőműves páholynak és a Kisfaludy társaságnak is. 1919-ben kezdte írni Édes anyaföldem! című – pályájának egyetlen – regényét, ami témáját tekintve inkább önéletrajz, e művében vall Erdélyről, gyerekkorról, irodalomról, képviselőházi titkokról, világháborúról, Trianonról, káoszról és menekülésről.

1921-ben – sokévnyi kényszerű távollét után – végleg hazatér a már Romániához csatolt Kisbaconba. Bár tervei szerint egy évig ki se lépett volna házából, mégis bekapcsolódik az újjászerveződő erdélyi magyar irodalmi életbe. Életének utolsó éveit a Cimbora gyermeklap szerkesztésének szentelte. 1929-ben levélírás közben halálos kimenetelű agyvérzés éri, utolsó leírt mondata azóta szállóigévé vált: „…fő, hogy dolgozzanak”.

2005 óta a nagy mesemondó születésnapján ünnepeljük a népmese napját, azzal a céllal, hogy a mesékkel foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek nagyobb figyelemmel, nyitottsággal forduljanak magyar és más népek meséi felé.

10.01. Kedd

Ma ünnepli 155. születésnapját a postai levelezőlap, ugyanis 1869-ben október elsején hozták forgalomba, világon elsőként az Osztrák-Magyar Monarchia területén a „Correspondenz-Karte” feliratú lapokat, amit nemzetközi szinten csak 1878. június 1-jén fogadtak el hivatalos postai küldeményként a Párizsban megrendezett postakonferencián.

De mikortól beszélhetünk a postai levelezőlap leszármazottjáról, a képeslapok megjelenéséről, amik jóval dekoratívabbak, mint az egyszerű, „Levelezési lap” feliratú kártyák? Korábbi, Mesélnek a képeslapok című virtuális kiállításunkból – sok más érdekesség mellett ez is – kiderül. Ha pedig még több képeslapos tartalmat szeretne, ajánljuk figyelmébe  képeslap a múltból sorozatunkat is , a legnépszerűbbnek bizonyultakat a 2018-as és 2019-es évből  itt egy csokorba gyűjtöttük.

10.02. Szerda

1953. október másodikán hunyt el Szép Ernő költő, író, színpadi szerző, újságíró, életének 69. évében. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra, sírkövén „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat olvasható. Már életében úgy mutatkozott be: „Szép Ernő voltam”, meghatározó figurája volt az éjszakai kávéházaknak, irodalmi köröknek és szerkesztőségeknek, jó barátságot ápolt Adyval, nagyra becsülték, szerették, de nem vették egészen komolyan. Igazán népszerűvé kabaréival és sanzonjaival vált, pedig versei és prózai munkái is jelentősek voltak. Az első világháború után született meg legismertebb műve, a Lila akác, aminek ő maga készítette el színpadi adaptációját.

33 évig lakott a Margitszigeten – a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alábbi felvétele is itt készült róla. 1944 augusztusában csillagos házba internálták, ahonnan svéd követségi mentelmi útlevéllel kiszabadult ugyan, de október 20-tól november 9-ig a nyilasok munkaszolgálatra vitték. 1948 után, utolsó éveiben szegénységben élt, élete végén csaknem elfeledték.

10.03. Csütörtök

20 évvel ezuelőtt. 2004. október harmadikán avatta boldoggá II. János Pál pápa IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt, I. Károly néven utolsó osztrák császárt. Károly a Habsburgok számára „kötelező” katolikus vallásosságon túl, mélyen hívő ember volt, feleségével, Zitával gyermekeiket is vallásosan nevelték. Károly 1916. novemberében lépett trónra, Ferenc József halála után. Titkos kísérleteket tett, hogy tárgyaljon az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborúból való kilépéséről, de sajnos nem járt sikerrel. Az 1918. november 11-i fegyverszünetet követően, Károly lemondott az állami ügyekben való részvételről, az osztrák parlament hivatalosan is trónfosztotta, majd Svájcba száműzte. A magyar trónra két ízben próbáélt meg visszatérni, mindkettő kudarcot vallott Horthy Miklós kormányzó támogatásának hiánya miatt. A halál végül a portugáliai Madeira-szigetén érte, 1922-ben Spanyolnátha áldozata lett.  A Thúry György Múzeum képeslapján – amit a Balatoni Múzeum töltött fel adatbázisunkba – gyermekeivel és feleségével látható. Károly emléknapja nem halála, hanem Zita hercegnővel kötött házasságuk napján, október 21-én van.

10.04. Péntek

165 évvel ezelőtt, 1859. október negyedikén hunyt el az útikönyvek atyja, Karl Baedeker, nyomdász-könyvkereskedő. A bédekker kifejezés is egyértelműsíti, hogy neve összeforrt az útikalauzokkal, útikönyvekkel. Baedeker nyomdász és könyvkiadó családban született és már 16 évesen útra kelt, majd könyveket árult, még többet utazott, kapcsolatokat épített, Koblenzben pedig saját üzletet és nyomdát nyitott. 1832-ben megvette Röhling kiadót, ami már 1928-ban kiadott egy útikönyvet Utazás a Rajnán Mainztól Kölnig címmel, ami inspirációt adott Baedekernek saját útikönyvek megírására és megjelentetésére.

Sikeréhez hozzájárult természetesen az is, hogy a vasút európai terjedésével a jómódú emberek számára elérhetőbbek lettek távolabbi, felfedezésre váró városok, országok. Baedeker célja az volt, hogy útikönyvei segítségével az utazóknak megkönnyítse a szálláskeresést, vagy éppen a látnivalók megtalálását, megválogatását, amit megkönnyített azzal is, hogy csillagokkal jelölte a fontosabb tudnivalókat, megbízható szállásadókat, amiket saját maga előre kipróbált, meglátogatott. Halálakor a kontinens legtöbb vidékéről megjelentek útikönyvei, a század végére pedig Európa-szerte használták bédekkereit az utazók.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.