Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. október 7. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók október 7-11.

10.07. Hétfő

Minden év októberének első hétfője a habitat világnap, vagyis a lakhatás világnapja, aminek célja a lakhatási problémákra, lakhatási szegénységre történő figyelemfelhívás, és egyben annak szorgalmazása, hogy egységes cselekvés alakuljon ki azért, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, a méltó otthont és a megfelelő, egészséges lakáskörülményeket. A világnapot először 1986-ban rendezték meg, elnevezése pedig az ENSZ Emberi Települések bizottságára utal.

Bár ehhez a két ünnephez illusztrációként használt pécsi tv-házak építését bemutató kép – és úgy alapvetően a panelházak – kevesek számára kapcsolódnak össze a “kellemes lakáskörülmények” kifejezéssel, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a demográfiai változások, az urbanizáció és több más társadalmi folyamat megkövetelik, megkövetelték a lakáshiányra adott gyors reakciót.

Idén október hetedike egyben az Építészet Világnapja is. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 1985-óta arra ösztönzi az építészeket, hogy szakmai workshopok szervezésével vegyenek részt az előkészítési folyamatokban, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez. A Magyar Építész Kamara is minden évben ezen a napon rendezi éves konferenciáját, 2024-ben: “A következő generáció felhatalmazása a részvételen alapuló várostervezésben” témában, hangsúlyozva a fiatal építészek szerepét a várostervezésben és fejlesztésben. A szakmai találkozón különös hangsúlyt kap az ellenállóképes városi gazdaságok megteremtése, a hulladékgazdálkodás, a környezettudatos módon előállított építőanyagok használata, az energiahatékonyság, és a fenntartható flexibilitás előmozdítása.

10.08. Kedd

1986-ban, valamikor október ötödike és nyolcadika között, 101 éves korában hunyt el Orbán Dezső festő- és grafikusművész, művészetpedagógus Sidney-ben. 1884-ben született Győrben Oesterreicher Dezső néven, Párizsban folytatott képzőművészeti tanulmányokat, ahol Matisse és Cézanne voltak rá hatással. A 20. század első évtizedeiben képei inkább posztimpresszionista stílusúak voltak, majd később színesebb és dekoratívabb alkotásai születtek, emigrációja idején pedig az absztrakt expresszionizmus felé mozdult.

1917-ben a Könyves Kálmán Szalonban mutatkozott be először, a következő évtől többször volt kiállító művész az Ernst Múzeumban és a Helikonban, valamint csatlakozva a Nyolcakhoz, velük együtt is szerepeltek alkotásai. Ő alapította meg az Atelier tervezőiskolát, ahol alkalmazott és reklámgrafikát oktatott. 1939-ben a faji üldöztetés miatt emigrált családjával Ausztráliába. Korai műveit a Nemzeti Galéria és több más múzeum is őrzi – ahogy ezt alább is láthatjuk.

10.09. Szerda

1874. október kilencedikén alakult meg az Általános – később Egyetemes – Postaegyesület, a 22 alapító ország egyike hazánk volt. A szervezet a globalizáció felé törekvés egyik első lépéseként azzal a céllal alakult, hogy egy olyan határokon átívelő, egybefüggő kommunikációs hálózatot hozzon létre, ami lehetővé teszi a posták számára a világ kiszolgálását a postaszolgálatok tevékenységének összehangolásával és fejlesztésével. Az évforduló apropóján, 1970 óta ünnepeljük a postai világnapot, így a Fortepan fotótárából adatbázisunkba feltöltött alábbi fényképpel szeretnénk köszönteni minden postai alkalmazottat, kézbesítőt és a csomagküldő vállalatoknál dolgozót.

Emellett pedig ajánljuk a korábban megjelent, a Magyar Posta történetéről szóló virtuális kiállításunkat is: kellemes olvasást kívánunk!

10.10. Csütörtök

121 évvel ezelőtt, 1903. okóber tizedikén avatták fel a régi Erzsébet hídat, ameky az építési tervben még Eskü téri híd nevet viselte. Megépítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd (Szabadság híd) konstrukciójával együtt. A hidak létrehozására együttesen kiírt nemzetközi tervpályázatra 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri hídra. Megépítése 1898 és 1903 között történt, a névváltoztatásra pedig szomorú ok miatt került sor, a hidat az időközben Genfben meggyilkolt Erzsébet királyné tiszteletére nevezték át.

Az alépítményi munkákat Gross E. és Társa és Fischer Henrik társvállalkozók vitték végbe,  a láncokat a diósgyőri állami vasgyár készítette, vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG) biztosította. Az összes súlya 11 170 tonna, az összes költsége: 12 403 000 korona volt. A konstrukió a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló vívmányának számított. Átadását követően csaknem negyed századig az acélpilonos lánchídjak között világrekorder volt, a Dunán is ez volt az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A hídon a villamosforgalom 1914-ben indult meg. Végül sajnos a “régi” Erzsébet hidat 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok robbantották fel. Újraépítésére nem került sor, a pesti oldalon állva maradt pilonokat végül 1960-ban bontották el.

10.11. Péntek

25 éve hirdette meg a Nemzetközi Tojásszövetség, hogy minden év októberének második péntekjén – idén október tizenegyedikén – rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a tojás, mint fontos élelmiszer nélkülözhetetlenségére, valamint a táplálkozásban játszott szerepére a tojás világnapja keretében.  A világnappal és kísérőrendezvényeivel a szervezet célja az, hogy eloszlassa a tojással, tojás fogyasztásával kapcsolatos tévhiteket.

Az 1980-as években a táplálkozási szakemberek magas koleszterin tartalma miatt csak korlátozottan ajánlották fogyasztását, az utóbbi évek kutatásai azt igazolják, hogy kifejezetten hasznos az emberi szervezet számára. Lecitin és kolin tartalma miatt mind fejlődés korai szakaszában, mind pedig időskorban fontos a neurális hálozati kapcsolatok kialakítására és megőrzésére. A tojás mintegy 13 vitamint tartalmaz, köztük a D vitaminnak az egyik legfontosabb tápanyagforrása.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.