Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. október 14. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók október 14-18.

10.14. Hétfő

1925. október tizennegyedikén, 70 éves korában hunyt el Stetka Gyula festőművész. A Mintarajziskolai előtanulmányait követően a bécsi képzőművészeti akadémián, majd Münchenben Wagner Sándornál folytatta tanulmányait, hazatérését követően pedig Benczúr Gyula mesteriskolájának hallgatója lett, ahol 1888-tól tanársegédként is működött. Benczúr munkássága nagy hatással volt művészetére.

Stetka jellemzően arcképeket, zsánerképeket, valamint egyházi témájú kompozíciókat festett, a müncheni akadémizmus stílusában, az itt látható felvételen Krisztus a keresztfán című művét láthatjuk, ami a Szent István-bazilika egyik oltárképe. Élete utolsó éveiben többségében közéleti személyiségek portréit készítette el.

10.15. Kedd

80 évvel ezelőtt, 1944. október tizenötödikén hiúsult meg Magyarország kiugrási kísérlete, amikor a Gestapo tőrbe csalta és elrabolta ifj. Horthy Miklóst. Sajnos elég hamar a németek tudomására jutott, hogy Horthy Miklós kormányzó az augusztus 23-i román kiugrást követően folytatott tárgyalásokat a Szovjetunióval a fegyverszünetről és az átlállásról. Hitler azonban nem hagyhatta, hogy Magyarország is csatlakozzon a szövetséges csapatokhoz, ezért a legképzettebb kommandós parancsnokát Otto Skorzeny-t küldte,hogy ezt mindenáron akadályozza meg. A német csapatok már fél éve Magyarországon tartózkodtak, hiszen 1944 márciusában a Margarethe-hadművelet során az ország egy részét már megszállták. Otto Skorzeny Dr. Wolff álnéven  szeptember végén érkezett Magyarországra, egy magánszemély villájában lakott, itt kezdte el kidolgozni a Páncélököl-hadművelet (Unternehmen Panzerfaust) részleteit. Parancsnoksága alatt két ejtőernyős vadászzászlóalj, egy gépesített gyalogos zászlóalj, egy megerősített vadászkötelék, egy harckocsi század és egy különleges század tartozott.  A tragikus nap reggelén 9 órára a jugoszláv partizánokhoz már korábban kiépített összeköttetés felhasználásával ifj. Horthy találkozót beszélt meg Bornemissza Félix irodájában az állítólagos partizán összekötővel, aki  egy „fegyverszüneti szerződés tervezetével” érkezett meg. Ahogy elkezdődött a megbeszélés, a szomszédos szobákból SS-legények törtek be, és ifj. Horthy Miklóst és a házigazdát megkötözve elhurcolták, majd mindkettejüket Mauthausenbe internálták.  Mivel utolsó életben maradt gyermeke sorsával zsarolták, Horthy kénytelen volt aláírni nyilatkozatát, visszavonta a fegyverszüneti egyezményt, és a német akaratnak megfelelően kinevezte miniszterelnökké Szálasi Ferencet. Otto Skorzeny, Európa legveszélyesebb embere a háború befejezése után a különleges akciókban való jártassága, szakértelme és kiterjedt kapcsolatrendszere miatt a CIA és a Moszad kereteiben is tevékenykedett. A Balatoni Múzeum által feltöltött kép jobb szélen láthtó Otto Skorzeny őrnagy, kommandósakciók vezetője, Horthy lemondása után a budai vár elfoglalója.

10.16. Szerda

1911. október tizenhatodikán született Zórád Ernő grafikus, illusztrátor, képregényrajzoló Balassagyarmaton. Gyermekéveit Dacsókeszin töltötte, majd az elszegényedett, egykor középnemesi család elhagyta a trianoni békediktátum alapján Csehszlovákiához csatolt települést, Budapestre költöztek, a Tabánba. Ekkor még senki se sejtette, hogy a lebontott városrész egyik legismertebb megörökítője lesz, ugyanis régi vázlatai alapján készült egyik legismertebb képsorozata a bohém negyedről – ebből láthatunk egy reprodukciót Hadnagy utcai kiskocsma címen.

De Zórád elsősorban nem tabáni akvarelljeivel szerzett magának hírnevet, hanem azzal, hogy kiváló képregényrajzoló volt; 1957-es megjelenésű Winnetou-képregénye volt az első magyar szóbuborékos képregény – bár alapvetően nem volt elégedett ezzel a művével, később újrarajzolta. Precíz bohémnak is aposztrofálták őt, mivel bármilyen témát rajzolt épp, mindig alaposan kiképezte magát, hogy képei hitelesek legyen a legapróbb részletekig.

10.17. Csütörtök

„Hogyan segíthetjük elő a világbékét? (…) Menjünk haza és szeressük a családunkat.” – többek között ez is elhangzott kereken 45 évvel ezelőtt, 1979. október tizenhetekikén amikor Teréz anya átvette a neki ítélt Nobel-békedíjat, amit a szegényekért, a betegekért, az elesettekért folytatott áldozatos munkájáért kapott. Az ünnepi banketten nem vett részt, és a díjjal járó pénzösszeget, 6000 dollárt a kolkotai szegényeknek ajánlotta fel. Itt működött az általa létrehozott Szeretet Misszionáriusai női szerzetesrend háza, amit II. János Pál pápa is meglátogatott 1986-ban – Teréz anya ezt az eseményt élete legboldogabb napjának nevezte. Három évvel korábban ő is járt a pápánál, ekkor szenvedte el első szívrohamát.

Szívproblémái a következő években súlyosbodtak, 1997 márciusában lemondott a rend vezetéséről, szeptember 5-éb, 87. születésnapja után 10 nappal elhunyt. Boldoggá avatási eljárása a halálát követően – a szokásos öt év helyett – egy évvel később megindult, majd 2003. október 19-én II. János Pál a Vatikánban boldoggá avatta őt – ennek állít emléket a Piarista múzeumban őrzött, alább látható emlékérem.

Szentté avatási dekrétum kihirdetését már Ferenc pápa engedélyezte, ami hivatalosan meg is történt 2016. szeptember 4-én, a vasárnapi szentmise keretében.

10.18. Péntek

Minden évben október tizennyolcadika, vagyis Szent Lukács napja a magyar festészet napja, a hagyomány szerint Szent Lukács a festők és a festészet patrónusa. Az ünnepnap immáron egy egyhónapos rendezvény-sorozattá nőtte ki magát azt elmúlt két évtizedben, melynek fő feladata a festészeti szakma képviselőinek összefogása, a szakmai közösségek építése, erősítése is.  Így a festőművészeken kívül múzeumok, galériák, művelődési házak, különböző kulturális terek éppúgy csatlakoznak az eseményhez.

Mivel a Lukács eredeti foglalkozását tekintve orvos volt – a Kolosszeieknek írt levél záradékából tudjuk – ezért az orvosok, sebészek, kórházak és fürdők is patrónusukat tisztelik benne. A festészeten túl Szent Lukácsot más művészi rokonszakma képviselői: az aranyművesek, zománckészítők, a szobafestők és a kőfaragók is védőszentjüknek tekintik,  a Fortepan felvételén egy szobrászt láthatunk alkotás közben.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.