Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. november 4. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók november 4-8.

11.04. Hétfő

1880. november negyedikén született Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész, a 20. század eleji magyar avantgárd egyik kiemelkedő alkotója. A Mintarajziskolát követően Münchenben, majd Hollósy Simonnál is tanult, 1901-ben önarcképével ösztöndíjat nyert, ami lehetőséget adott számára, hogy a Julian Akadémián folytassa tanulmányait.

1903-tól Budapesten alkotott, tagja volta a MIÉNK-nek és alapítója lett a Nyolcaknak. Az első világháborúban frontrajzoló, a Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetője volt. Utóbbi bukása után emigrációban élt, 1938-tól Párizsban telepedett le, ahol a második világháborúban a német fogságból szabadulva a francia ellenállási mozgalom tagja lett. 1948-ban tért haza, 1960-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Nagy rajztudáson alapuló festészete magában hordozza a posztnagybányai avantgárd stílust; a modern irányzatokra ugyanúgy építkezik, ahogy a Munkácsy-féle realizmusra.

11.05. Kedd

1915. november ötödikén hunyt el Újházi Ede színész, a realista színjátszás egyik úttörője. Előkelő debreceni család gyermekeként a szülők ellenezték a színészi pályát, de Újházi 1864-től már Szigeti Imre soproni társulatának kardalosa volt, majd a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, Kassára, Latabár Endréhez, 1870-től a Nemzeti Színházhoz, 1888-tól az Operaházhoz szerződött. 1910-től a Nemzeti örökös tagja volt, 1913-as nyugdíjba vonulásáig 25 éven át a Színiakadémián is tanított.

Színháztörténeti szempontból színészi teljesítménye, karaktere nem merülhet feledésbe a szakmán belül, de a szélesebb közönség máshonnan is ismerheti, mégpedig a róla elnevezett ételről, az Újházi-tyúkhúslevesről, amit az ő találmányának tartanak. Újházi kakashúsból főzött levesének keletkezéstörténetét Krúdy is sokszor megírta, máshol tulajdonképpen afrodiziákumként is beszéltek róla. Annyi biztos, hogy a Gundel étterem elődjében, a Wampeticsben született, és innen hódította meg a magyar konyhát és foglalta el méltó helyét a gasztronómiatörténetben – nemcsak a leves, hanem maga Újházi Ede is.

11.06. Szerda

35 éve, 1989. november hatodikán hunyt el Makay Margit színész, érdemes és kiváló művész, 98. életévében, Budapesten. 1985-ben, 93 évesen még színpadra állt, a Játékszínben, Karinthy Ferenc Bösendorferében, 96 évesen pedig Mészáros Márta Piroska és a farkas című filmjében szerepelt.

Makay 1909-ben szerzett diplomát a Színiakadémián, Miskolcon kezdte színész pályafutását, majd 1910-ben a Vígszínházban mutatkozott be Molnár Ferenc Az ördög c. darabjának főszerepében. A főváros több színpadán is láthatták a rendszeresen színházba járók, 1935-48 között, majd 1950-től haláláig a Nemzeti Színház társulati tagja volt, a két éves szünetben pedig a Madách Színház vezetésében vett részt. A Nemzeti Színház alábbi felvételén épp Molière Tartuffe-jében láthatjuk, Pernelle asszony szerepében, 1968 áprilisában, mellette Császár Angéla és Pápai Erzsi. Színházi szerepei mellett több filmben is szerepelt, például A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar Nábobban, vagy épp a Macskajátékban.

11.07. Csütörtök

1897. november hetedikén hunyt el Divald Károly, a magyar fényképészet egyik úttörője Eperjesen, ahol még 1863-ban hozta létre műtermét, de Bártfafürdőn és Tátrafüreden is volt fényirdája. Ő hozta létre az első fényképnyomati műintézetet, fototípia útján sokszorosította felvételeit, melyek később albumokba rendezve és képeslapokon is megjelentek. Erre láthatunk egy példát az aggteleki cseppkőbarlgról; Divaldot barlangfotográfusként is aposztrofálják, ő fényképezett elsőként a Baradlában és a Bélai-barlangban. A Tátra vidékét is végig fotózta, völgyeket, csúcsokat, tavakat, épületeket és üdülőket, de más magyar tájakat és városokat, ahogy például Budapest közterületeit is, a képek máig forrásértékűek.

11.08. Péntek

115 éve november nyolcodikán született a Munkácsy-díjjal kitüntetett szobrász- és éremművész Madarassy Walter. Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában, majd az Iparművészeti Iskolában, 1928-36 között pedig a Magyar képzőművészeti Főiskola díszítőszobrász szakán végezte. 1928-tól kap megbízásokat érmek készítésére, bár pályája során készülnek szobrai is, főként éremművészként és kisplasztikusként szerzett hírnevet. Érmei hátlapján gyakran használja kedvelt motívumait, pegazusokat, repülő madarakat, illetve az előlapon szereplő személyhez, vagy foglalkozásához kapcsolódó szimbólumokat.

Repülő madarakat és egy általuk vontatott toll-szekeret láthatjuk a Piarista Múzeum alábbi érmén is, ami Dr. Radnai Béla negyedszázados rendszeralkotói jubileumára készült, 1937-ben. De milyen rendszert alkotott Radnai? Már gimnáziumi diákévei alatt gyorsírást tanult rendkívüli tantárgyként, egyéb tantárgyai mellett, amiből az érettségi vizsgák mellett, gyorsírás-tanítói vizsgát is tett 1909-ben, Miközben a Budapesti Tudományegyetem bölcsészhallgatója volt, az I. kerületi Állami Főgimnáziumban tanított gyorsírást a maga írásmódjával, 1912-ben pedig kiadta új, önálló gyorsírási rendszerét tartalmazó tankönyvét. Ezzel ő élett az egységes magyar gyorsírás rendszerének megalkotója – és ehhez kapcsolódik a Madarassy által az érem hátoldalára mintázott toll alapú versenyszekér.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.