Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. október 21. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók október 21-25.

10.21. Hétfő

1878. október huszonegyedikén született Krúdy Gyula, a modern magyar próza kiváló mestere Nyíregyházán, Krúdy Gyula ügyvéd és Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédjének első gyermekeként – a szülők csak 10. gyermekük születése után házasodtak össze. Krúdy első elbeszélését 15 évesen publikálta és gimnazista korábban 100 novellája jelent meg. Érettségit követően Debrecenben és Nagyváradon újságíróként dolgozott, majd a millennium évében Pestre költözött.

Rengeteget írt, de sose csatlakozott semmilyen irányzathoz. Írással délelőtt foglalkozott, ebben rendszeresség jellemezte. Délután viszont élte életét, különcsége miatt már életében legendákat és anekdotákat meséltek róla városszerte. Sok időt töltött Adyval és baráti körével, a történeteket mulatozásaikról, beszélgetéseikről Ady Endre éjszakái című írásából ismerhetjük meg. Két házasságából négy gyermeke született. A nagy háború után támogatta az őszirózsás forradalmat, viszont a tanácsköztársaság után sajtóhadjárat indult ellene, anyagi helyzete egyre romlott, alkalmanként Bécsbe ment Hatvany Lajoshoz, akinek kölcsöneiből élt.

A húszas évek végén – az önpusztító életmód és a sok munka miatt – egyre romlott egészségügyi állapota, a nagy gazdasági válságra hivatkozva könyveit nem jelentették meg. 1930-ban Baumgarten-díjat nyert, de hatalmas adósságai miatt margitszigeti lakását is feladta, Óbudára költözött, a Templom utca 15-be – a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – felvételén itt láthatjuk, lakásuk ablakában. Újra rászokott az italra. 1932-ben csődeljárást kezdeményeztek ellene, 1933 tavaszán egészsége tovább romlott, sőt kilakoltatási végzést kapott lakbérhátraléka miatt, végrehajtók zaklatták. Május 12-én, hajnalban hunyt el.

10.22. Kedd

1811. október huszonkettedikén született Liszt Ferenc Doborján. Már 9 évesen hangversenyt adott, de a párizsi konzervatóriumba nem vették fel, mivel külföldi volt, így magánúton tanult. Külföldi körútjain végig siker és elismerés kíséri. A 1840-es években a weimari udvari színház karmestere lett. Ferenc József császár kitüntette a Vaskorona-renddel, majd nemesi oklevelet is kapott. Ugyanebben az évben, decemberben tüdőbetegségben fia elhunyt, 1860-ban gyászában megkomponálta a Les morts gyászódát. 1861-ben elhagyta Weimart és egy párizsi kitérő után Rómában telepedett le. 50. születésnapján itt házasodott volna össze Wittgenstein hercegnővel, ám a pápa visszavonta Carolyne házasságának felbontására vonatkozó jóváhagyását. Mire férje meghalt és a házasságnak nem lett volna akadálya, Liszt elhatározta, hogy belép a papi rendbe és 1863-ban beköltözött a Madonna del Rosario kolostorba. Szabadúszó zenészként élt, nem zongorázott pénzért és tanítványait is ingyen oktatta. 1965-ben Münchenen át Pestre érkezett, a Pesti Vigadó nagytermében mutatták be Szent Erzsébet legendája című oratóriumát – ezt láthatjuk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alábbi metszetén. Az előadás hatalmas siker volt. 1867-ben szintén Pesten mutatták be koronázási miséjét. 1875-ben kinevezték a Budapesti Zeneakadémia elnökévé. A hetvenes évektől egészen 1886. július 21-én bekövetkezett haláláig, váltakozva Budapesten, Rómában és Weimarban tartózkodott.

10.23. Szerda

68 évvel ezelőtt, 1956. október huszonharmadikán a Felvonulási téren (ma Ötvenhatosok tere) került sor a forradalom első tettleges és szimbolikussá vált eseményére: a Sztálin-szobor ledöntésére. A szobor eredetileg egy monumentális másolata volt Kisfaludi Strobl Zsigmond Sztálin születésnapjára küldött ajándékszobrának és 1950 áprilisában avatták fel a Szabadság téren, talapzatán a „A nagy Sztálinnak a hálás magyar nép” felirattal. A Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) 1956. október 22-i műegyetemi diákgyűlésén elfogadott 16 pontjának egyike a Sztálin-szobor eltávolítása és a helyébe egy, az 1848–49-es szabadságharc hőseit ábrázoló emlékmű felállítása volt.

A forradalmárok azonban nem várták meg, hogy a hatalom eleget tegyen a követelésnek. Október 23-án délután a Nemzeti Színháznál gyülekező tömegben spontán ötletként vetődött fel, hogy a szobron hajtsák végre a népakaratot. A tüntető tömeggel vasipari munkások is érkeztek, akik a bontást a szobor leggyengébb pontjánál, a csizmájánál kezdték, a több órás próbálkozás után, este 21:37-kor végül sikerült ledönteni a diktátor emlékművét. Az emberek ezután szobortestet visszavonszolták egészen a Blaha Lujza térig, ahol szétverték, ennek részletét láthatjuk a Fortepan felvételén. Sokan hazavittek apró darabokat emlékbe, a talapzaton csak a szobor csizmája maradt, erről több ikonikus kép is készült, a pesti népnyelv a helyszínt sokáig “Csizma térként” emlegette.

10.24. Csütörtök

1898. október huszonnegyedikén született Lillian Oppenheimer, akinek köszönhetően elterjedt a japán origami technika a nyugati világban, lenyűgözte, hogy egy darab papírban mennyi lehetőség van és ezt szerette volna megmutatni az egész világnak. Oppenheimer létrehozta az első origami csoportot Amerikában, alapítója volt az amerikai és a brit origami társaságoknak is, így születésnapja, valamint a november 11-i japán origami nap közé esnek az origami világnapok, melyeknek nagyon egyszerű céljuk, az origami technika népszerűsítése, hogy az emberek az origamizásban örömüket leljék – reméljük, így történt ez a Gömöri Múzeum 1995-ös origami kiállításán is, ahol az alábbi kép készült.

Bár önmagában a papírhajtogatás szinte minden országban kialakulhatott, ahol volt papír, és erre találhatunk is példát Európa-szerte már a 13. századtól. Az első magyar origami leírás 1935-ben jelent meg, azonban az első, kizárólag origamival foglalkozó könyv csak 3 évtizeddel később. Az origami azonban nem csak a szabadidő kellemes eltöltésére, a kézügyesség fejlesztésére szolgálhat, a papírhajtogatás megjelent a matematikában és a műszaki tudományágakban – így például az autókban elhelyezhető légzsák implantátumok kifejlesztése is az origaminak köszönhető.

10.25. Péntek

1918. október huszonötödikén hunyt el Quittner Zsigmond építész, akinek számos eklektikus, historizáló és szecessziós stílusú épületet köszönhet fővárosunk, utóbbiból az egyik leghíresebbet, a Lánchíd vonalában álló Gresham-palotát, amit a magyar szecessziós építészet kiváló mestereivel, a Vágó-testvérekkel közösen tervezett, és ami más Duna-parti épületekkel együtt a Világörökség részét képezi 1987 óta.

A palotát 1905-ben kezdték építeni – a Thúry György Múzeum képeslapján e folyamat látható – és 1907-ben adták át; a londoni The Gresham Biztosítótársaság építtette budapesti székházaként. Földszintjén működött a híres Gresham kávéház, ahol összejöveteleit tartotta a Gresham-körnek nevezett művésztársaság.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.