Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. október 28. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók október 28 – november 1.

10.28. Hétfő

180 évvel ezelőtt, 1844. október huszonnyolcadikán hunyt el Kisfaludy Sándor költőnk. Jogi tanulmányai után katonának állt, a bécsi nemesi testőrség tagja lett, a napóleoni háborúk alatt, Milánót védve francia fogságba esett, így került a provence-i Draguignanba, ahol megismerkedett az igen művelt Julie-Caroline d’Esclapon-nal, neki, Petrarca verseinek és a francia költészet megismerésének köszönhetően kezdett versírásba; Kisfaludy szerelmes költeményeinek nagy része itt született. 1797-ben tért haza a fogságból, 1800-ban feleségül vette Szegedy Rózát, 1805-ben sümegi szülőházában telepedtek le.

Álnéven írta meg Himfy szerelmei című költeményeit, amivel nagy feltűnést keltett, 32-35 éves korára ünnepelt költővé lett. Kisfaludyt tekintjük a magyar irodalmi romantika előfutárának, előkészítőjének. A Marczibányi-intézet 1820-ban 400 forintos jutalommal díjazta Kisfaludy Regéit, az összegből indult meg öccse, Kisfaludy Károly szerkesztésében az Aurora zsebkönyvek kiadása. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává nevezi ki, amiről 1835-ben lemond. Felesége 1832-ben hunyt el, ami nagyon hirtelen és mélyen érintette, díszes, nagy temetést rendezett emlékére. Idős korában visszavonultan, de tevékenyen élt. Sümegen hunyt el, díszsírhelyét Istók János szobrász művész készítette, ez látható a Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház felvételén, 1869-ben temették újra, Szegedy Róza hamvait 1904-ben helyezték mellé.

10.29. Kedd

185 éve 1839. október huszonkilencedikén született Steindl Imre építész, aki a 19. század második felében Ybl és Schulek mellett a kor legjelentősebb építésze volt. Első jelentős alkotása a Váci utcai új városháza épülete volt, majd több templom újjáépítési, felújító munkája is nevéhez kapcsolódik, így például a jáki templom híres főbejárata is az ő tervei alapján újult meg. Ám templomok esetében nem csak felújítások terveinek elkészítésére vállalkozott. Az Erzsébetvárosban, a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom az ő elképzelései szerint valósult meg 1895 és 1901 között.

Fő munkája a főváros egyik legfőbb építészeti szimbóluma, a budapesti városkép markáns eleme, az Országház. Felavatása már 1894-ben megtörtént, de ekkor még koránt sem volt kész; ugyan 1902-ben a parlament mindkét háza beköltözött, de a részletmunkák 1904-ig eltartottak. Az épület alapterülete közel 18 000 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter, megépítéséhez mintegy 40 millió téglát, burkolásához 30 000 köbméternyi faragott díszkövet használtak fel. A homlokzatot 90 kőszobor díszíti, de belül további 162 másik található. A Dunával párhuzamos épületszárny 268 méter hosszú, a kupola 96 méter magas.  Még 1900-ban, munka közben agyvérzés éri Steindlt, a sikertelen grazi gyógykezelésről hazatérve a legyengült mester öt héttel a képviselőház első országházi ülése előtt, svábhegyi nyaralójában életét vesztette.

10.30. Szerda

1922-ben, 59. életévében október huszonharmincadikán hunyt el egri otthonában írónk, költőnk, Gárdonyi Géza. Bár egészsége már korábban leromlott és szervi bajokra panaszkodott, orvosai mégsem állapítottak meg nála a végzetes kórt. Október közepétől már nem kelt ki ágyából, nem írt. Végakaratában visszafogott temetést kért háza kertjében, szűk családi körben, azonban Eger városa ezt méltatlannak érezte, így az egri líceum aulájában bronzkoporsóban ravatalozták fel, a város összes lélekharangja megkondult, az egyházi szertartást követően pedig az egri vár Bebek-bástyáján helyezték végső nyugalomra. A Thúry György Múzeum levelezőlapján ideiglenes sírját láthatjuk, amire – végakarata talán egyetlen megvalósult elemeként – neve mellé felkerült „Csak a teste” felirat, ugyanis Gárdonyi hitt a lélekvándorlásban, csak a teste lett örökre láthatatlan.

10.31. Csütörtök

Október utolsó munkanapján, idén egyben utolsó napján is október huszonharmincegyedikén van a takarékossági világnap, amit a takarékpénztárak 1924 októberében, Milánóban rendezett konferenciáján résztvevő 28 ország küldöttjei indítványoztak. A takarékosság egyik jelképe az alább is látható malacpersely, amit mint szimbólumot, mai napig használnak bankok, takarékpénztárak, de a kereskedelemben is gyakran találkozhatunk velük különböző kontextusban, leginkább akkor, ha valami olyan ajánlatra szeretnék felhívni a figyelmünket, amivel – elvileg – pénzt takaríthatunk meg.

A malacpersely talán sokunk gyerekkori emlékei között ott szerepel, mint a takarékoskodás, vagy valami vágyott dologra történő pénzgyűjtés egyik eszközeként. De miért pont malac formájú a persely? Vagy ha formája nem is a malacéhoz hasonul, honnan ered a neve? Talán felnőttként is gyakran előfordul velünk, hogy a zsebünkben zörgő aprópénzt otthon valamilyen tálba, tárolóedénybe szórjuk. A korábbi évszázadokban is valahogy így volt ez, a pénzt valahol tárolni kellett, aminek az egyik elterjedt formája volt a különböző kerámiaedények ilyen célú használata. A középkori Angliában is így történt ez, a kerámia egyik gyakran használt, narancssárgás színű fajtáját az óangolban „pygg”-nek nevezték. A szó nagyban hasonlított a „pig”, vagyis malac szóra, így viszonylag könnyű lekövetni a „pygg pot”-ok „piggy bank”-ké, vagyis malacpersellyé fejlődését.

11.01. Péntek

Minden évben november elseje, mindenszentek napja a 9. századtól kezdve hivatalosan elismert keresztény ünnep. Eredeti célja szerint a mennyekben üdvözült lelkekre irányítja a figyelmet, akiket sokaságuk miatt nem tart számon a kalendárium. Az ezt követő, szintén keresztény eredetű halottak napja a purgatóriumban szenvedő lelkek emlékezete, amely az értük – imával, misével – való közbenjárásról is szól. Lelkeknek emlékezete a népi kultúrában című virtuális kiállításunk ennek a két napnak hagyományait és szokásait járja körül.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.