ÉVFORDULÓ SOROZAT

Múltidéző: Ezen a Napon

Múltidéző: Ezen a Napon

- 2024. július 8. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 8-12.

07.08. Hétfő

169 évvel ezelőtt 1855.  július nyolcadikán hunyt el Brocky Károly festőművész Londonban, ahol még 1838-ban telepedett le. Korábban Bécsben, Itáliában és Párizsban tanult, utóbbi helyen a Louvre festményeinek másolásával fejlesztette tudását. Londonban a királyi udvartól és arisztokrata családoktól kapott megbízásokat. Arcképek, valamint – olasz reneszánsz mesterek hatása miatt – mitológiai tárgyú műveket készített, de aktfestményei és élettel teli nőalakja igazán jellemzőek művészetében. Ugyanakkor pont ezen ábrázolások miatt lett egy ideig kegyvesztett a felső körökben, illetve talán szókimondó stílusa miatt is, amikor is – állítólag – közölte Viktória királynővel, hogy a gyermek trónörökös arcképét nem érdemes elkészíteni, mivel minden gyerek egyforma.

Mégis, betegsége idején különös kegyben részesítette a királyi család. Itthon, szélesebb körben csak az 1896-os millenniumi kiállítást követően lett ismert, amikor 29 festményét állították ki, melyek főleg Angliából érkeztek. A 20. század elején Hatvany Ferenc báró jóvoltából vázlatgyűjteménye hazakerült. Életéről és munkásságáról készült album a Kecskeméti Bozsó Gyűjtemény Alapítvány gyűjteményében, műveinek reprodukciói pedig a Magyar Nemzeti Galéria Reprodukciós Gyűjteményében tekinthető meg.


07.09 Kedd

110 évvel ezelőtt 1914.  július kilencedikén hunyt el Pósa Lajos költő, meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik kiemelkedő alkotója, akinek több mint 50 kötetnyi gyermekverse, 800 dala – aminek legalább felét megzenésítették –, valamint számos más verseskötete jelent meg élete során, mindeközben szinte minden napi és hetilapba, folyóiratba írt. Írói pályája is így indult, a Bolond Miksa humorisztikus hetilapnál dolgozott, majd az Ellenőr a Nemzeti Hírlap és a Szegedi Napló munkatársa volt.

Budapestre a Singer és Wolfner cég által megindított Az Én Újságom szerkesztői pozíciója miatt költözött, az első irodalmi értékű gyermeklapot Benedek Elekkel együtt szerkesztették. Pósa hazafias lírája miatt a gyorok-ménesi szőlőbirtokosok 1896-tól kezdve minden évben megajándékozták őt egy hordó borral Lajos napján, de ahogy a Móra Ferenc Múzeum által digitalizált meghívón láthatjuk, nem csak a ménesi borvidéken ünnepelt. Móra Ferencnek küldött meghívón saját költeményét olvashatjuk, amivel invitálja az írót 1902. augusztus 25-én tartandó Lajos-napi ünnepségre, a városligeti Wampetics vendéglőbe, azaz a mai Gundelbe.


07.10 Szerda

1873.  július tizedikén hunyt el Miskolcon a híres színészdinasztia-alapító, Latabár Endre, színész, rendező, színházigazgató. Apja ügyvédi pályára szánta, azonban jogi tanulmányai harmadik évének közepén, miután apjával összezördült, abbahagyta a képzést és csatlakozott Kilényi Dávid társulatához, akikkel az ország több pontján is fellépett, majd Kassára szerződött, ahol 1838-ig működött, 1842-ig pedig Kolozsváron ért el sikereket. Csak ezt követően szervezett saját társulatot, amit 30 évig irányított, emellett 1849 után fontos szerepet játszott a vidéki színészet újjászervezésében.

Latabár Endre színigazgató (Déri Múzeum – Debrecen CC BY)

1865-tól Kassán volt igazgató, együttese pedig az egyik legerősebb társulattá vált irányítása alatt. 1873 tavaszáig volt ebben a pozícióban, majd szélütést kapott, amiből ugyan sikerült felgyógyulnia, ám egy Miskolcon uralkodó járvány áldozata lett.


07.11. Csütörtök

1915.  július tizenegyedikén hunyt el Schickedanz Albert, műépítész, aki az eklektikus építészet egyik jeles képviselője volt. 1869-ben megnyerte a Batthyány-mauzóleumra kiírt pályázatot. 1884-1901 között a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda tanáraként működött. 1893-1903 között Herczog Fülöp Ferenccel társulva dolgozott, és ebben az időben érte el legfontosabb sikereit: az új Műcsarnok megtervezését 1894-ben, Zala György szobrásszal a Millenniumi emlékmű elkészítését, majd 1898-ban a Szépművészeti Múzeum pályázatán, bár második helyet szerzett, mégis az ő tervei valósultak meg.

Hősök tere a Millenniumi emlékművel (KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság – Budapest CC BY-SA)

Utolsó munkája saját, Nyúl utcai műtermes villája volt, ide vonult vissza nyugdíjazása után, ahol leginkább festéssel foglalkozott. Három évi betegség után hunyt el érelmeszesedésben, Pályatársai kísérték utolsó útjára, a Kerepesi temetőbe.


07.12 Péntek

170 évvel 1854. július tizenkettedikén született George Eastman feltaláló. Henry Strong üzletemberrel 1881-ben hozták létre az Eastman Dry Plate Company-t, aminek üzleti terve azon az ötleten alapult, hogy bárki számára elérhető legyen fényképezés technikája. 1885-ben dobták piacra brómezüst alapú papírnegatív tekercsüket, ami korszakalkotó volt, hiszen tömegek számára vált elérhetővé az amatőr fényképezés, fényképkészítés lehetősége.

Fővám tér, korábban Dimitrov tér (Fortepan CC BY-SA)

Eastman célja az is volt, hogy egy olyan fényképezőgépet adjanak a felhasználók kezébe, ami könnyű és könnyen kezelhető. 25 dolláros kézi kamerájukban száz felvételre elegendő nyersanyag volt, a felvételeket a géppel együtt kellett visszajuttatni, 10 dollár ellenében jutottak vissza tulajdonosukhoz az előhívott képek és a fotózásra ismét alkalmas gép. A vállalkozásnak Eastman a Kodak nevet adta, ami azóta is ikonikus márkanévnek számít – függetlenül attól, hogy mára már gyökeresen megváltoztak fényképezési szokásaink.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.