Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. november 11. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók november 11-15.

11.11. Hétfő

1887. november tizenegyedikén hunyt el a Sárbogárdi Mészöly Géza festőművész. Sárbogárdi nemesi családban született még 1844-ben, már hajdúszoboszlói és debreceni diákévei alatt is sokat rajzolt, a Debreceni Református Kollégium rajztanára, Kallós Kálmán biztatta arra, hogy tanulmányait művészi pályán folytassa, de szülei ösztönzésére a jogi akadémiára iratkozott be, majd 1866-ban a pesti egyetemre iratkozott át. Pesten Ligeti Antal festőművész, a Nemzeti Múzeum képtárának őre figyelt fel Mészölyre, aki a múzeum falain lógó festményeket másolta – az ő segítségével a bécsi Akadémia növendéke lett. 1873-ban, egy évvel a festészeti tanulmányai befejeztével, saját műtermet nyitott Münchenben. 1882-től Párizsban, 1885-től Budapesten élt, de munkássága főleg a Balatonhoz köthető, jellemzően tájképeket festett, művészete nagy hatással volt a későbbi tájképfestőkre. Az alábbi képen Udvar című festményét láthatjuk a Rippl-Rónai Vármegyei Hatókörű Városi Múzeum Képzőművészeti gyűjteményéből. Vázlatait tavasztól őszig tartó országjárása közben készítette, amiket télen, műhelyében dolgozott át naturalista stílusú bensőséges hangulatú festményekké.

11.12. Kedd

69 évvel ezelőtt, 1955. november tizenkettedikén hunyt el Hajós Alfréd, a magyar úszósport egyik ikonikus alakja. Első olimpiai bajnokunk, aki Athénban, az első újkori olimpián 100 és 1200 méteres gyorsúszásban elsőként ért célba, dacára annak, hogy versenymedence híján a Rudas fürdő közel 30 fokos vizében úszott, majd az olimpián a hullámzó 11-13 fokos tengervíz várta.

Az 1924-es párizsi olimpián újabb sikert könyvelhetett el magának, ám nem sport, hanem művészeti versenyben: Hajós – sok minden mellett – építészmérnök is volt, Laubner Dezsővel közösen tervezett stadionjuk ezüstérmet ért Párizsban – az első díjat nem osztották ki és Laubner is csak emlékérmet kapott, mivel a pályázatról lemaradt az aláírása.

Hajós építészként eleinte a szecesszió, majd az eklektika, később pedig a konstruktív, modern stílus követője volt. A főműveként számon tartott, eklektikus stílusban tervezett debreceni Aranybika Szállót 1915-ben adták át, ami azóta is a város egyik ikonikus épülete.

11.13. Szerda

1997-ben, november tizenharmadikán a japán Apró Kedvesség Mozgalom kezdeményezte a kedvesség világnapja ünneplését, a mozgalom pedig a következő évtől világméretűvé növekedett. A világnap célja annyi csupán, hogy előhívják az emberekből a kedves viselkedést, hogy az élet egy picit jobb, élvezhetőbb legyen mindenkinek. Ehhez pedig tényleg nem kell sok: néhány kedves szó, előzékenység, türelem, vagy egy kedves mosoly a kávé mellé.

11.14. Csütörtök

A 125 éve,  1899. november tizennegyedikén elhunyt Torma Zsófiának igazán nehéz dolga volt a 19. századi tudományos világban, nőként a teljesen férfiak által dominált régészetben – erről tanúskodik az 1893-ban Herrmann Antalnak írt levele is, amit a szegedi Móra Ferenc Múzeum töltött fel adatbázisunkba. A kialakult helyzetet nem csak a Nemzeti Múzeum akkori igazgatójával, Pulszky Ferenccel való szakmai nézeteltérései generáltak, hanem az is, hogy munkássága egyre inkább etnográfiai síkra került, ami egy nagyon érzékeny terület volt az akkori Erdélyben.

Egyes források szerint Torma Zsófia nem csupán az első magyar, hanem a világ első régésznője volt. Történelem iránti szenvedélye édesapja, Torma József történész tevékenységéből eredhet. Elsősorban erdélyi lelőhelyeken, barlangokban folytatta ősrégészeti tevékenységét, jelentős felfedezéseket tett Tordos melletti ásatásokon. 1881-ben egy előadásában kifejtette, hogy kutatásai alapján a tordosi kultúra képviselői a Közel-Keletről érkező, folyóvölgyekben megtelepedő, földműves népcsoport lehetett.

11.15. Péntek

180 éve, 1844. november tizenötödikén született Klösz György fényképész a németországi Darmstadtban. Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányai befejeztével először Bécsben kezdte meg pályáját, majd 1866-ben két társával Pestre költözött, ahol együtt fényírdát nyitottak. Klösz lett a magyarországi városfotózás egyik úttörője, aki gyakorlatilag végig dokumentálta a Monarchia Magyarországának városfejlődését.

Életművén keresztül felfedezhetjük a korszak fontos eseményeit és helyszíneit: árvizektől kezdve a Tabán porlepte utcáin át, a kastélyok fényűző berendezéséig. Az 1896-os millenniumi kiállításon a Fényképészeti Szövetség égisze alatt többszáz képet készített az országos kiállítás pavilonjairól; melyekből az alábbi képen a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum feltöltésének köszönhetően láthatunk egyet.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.