Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. december 9. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók december 9-13.

12.09. Hétfő

90 éve, 1934. december kilencedikén született Garas Dezső Budapesten, Grósz Lajos lókereskedő és Sirger Ilona szerelemgyerekeként – legalábbis a színész így gondolta, mivel apja zsidó vallású, anyja pedig római katolikus családból származott. Apja vallását kapta, de a holokauszt kezdetén kikeresztelkedett. 1944-ben pszichoszomatikus okokból strúmával műtötték, majd egy műtét utáni komplikáció miatt leállt a légzése, gégemetszést kellett rajta végrehajtani, hangszálai károsodtak. 1953-ban már a Színház és Filmművészeti Főiskolán tanult. Amikor 1957-ben tanulmányait befejezte, Major Tamás egyből leszerződtette a Nemzetihez. 1965-76 között a Madách társulati tagja volt, 1977-től 1980-ig a Mafilm munkatársa, majd a Népszínház, a szolnoki Szigligeti Színház, a Művész Színház, Katona József Színház, Vígszínház színpadán láthatták a nézők. 1993-tól tíz évig szabadfoglalkozású színész volt, ez idő alatt készült az alábbi felvétel is, 1997-ben a Nemzetiben, Az ember tragédiájában ő játszotta Lucifert. Végül 2004-től haláláig ismét a Nemzeti Színház társulatát erőstette. 2011-ben vonult vissza, utolsó napjait családja körében töltötte, december 30-án hunyt el. Garas Dezső a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai- díjas, érdemes és kiváló művészként a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett.

12.10. Kedd

80 éve, 1944. december tizedikén hunyt el Ligeti Miklós, a századforduló egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrászművésze. Strobl Alajosnál, majd Bécsben és Párizsban is képezte magát, Rodin volt rá nagy hatással, kisplasztikái mellett épületplasztikákkal is megjelent, melyek többek között a Parlement, Gresham-palota és a Gellért Gyógyfürdő falain találhatók. Híresebb köztéri alkotásai között említendő az 1935-ben, az I. kerültwi Horváth-kertben felállított Déryné szobor, vagy az 1937-es, Dózsa György téren felavatott Lovas tüzérek hősi emlékműve; sajnálatos módon ezek mind megsérültek a második világháborúban, az utóbbi emlékművet 1960-ban elbontották, Dérynét viszont 2010-ben újrafaragták az eredetivel megegyező módon, fehér márványból.

Első igazi köztéri szobra és egyben – talán mondható, hogy – főműve 1902 óta a helyén, a városligeti Vajdahunyad vár mellett áll. A közel két méter magas, bronzból készült Anonymus szobor elkészítését Ligeti nem pályázat útján, hanem az akkori miniszterelnök, Bánffy Dezső közvetlen felkérésére készítette el.

12.11. Szerda

2002-ben az ENSZ A hegyek nemzetközi évében döntött arról, hogy a következő évtől december tizenegyedike legyen a hegyek nemzetközi napját. Az jeles nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak hegyeink az életünkben, és épp ezért, mit tehetünk környezetük megóvása érdekében.

2019-ben a nemzetközi nap a hegyvidékeken élő fiatalok helyzetére, elvándorlásuk megelőzésére, életminőségük helyben történő javítására helyezi a hangsúlyt, hiszen, ha a hegyvidékeken elfogy a lakosság, nem lesz, aki művelje az ottani földeket, továbbá veszélybe kerülhetnek, feledésbe merülhetnek az ottani tradíciók, helyi szokások. Képünkön Kunnfy Lajos: Hegyi táj télen című alkotása, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből.

12.12. Csütörtök

1780. december tizenketedikén hunyt el Fellner Jakab építész Tatán, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legelismertebb magyarországi mestere. Bár nem volt építész képesítése, építőmesteri gyakorltából lett sikeres szakember. 1745-ben telepedett le Tatán, és jelentős szerepe volt a városkép kialakításában, ahogy Pápán, Egerben és Veszprémben is.

Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott; az 1760-as évek elején bízta meg Esterházy Miklós gróf Fellnert a tatai vár lebontásával és helyére egy új kastély tervének elkészítésével. A teljes terv megvalósítását Esterházy halála és pénzügyi problémák hiúsították meg, a kastély 1776-ban nyerte el mai formáját.

A tatai Kuny Domokos Múzeum őrzi Révhelyi Elemér hagyatéki anyagát, akinek érdeklődése a barokk építészet tanulmányozása közben Fellner munkássága felé fordult, és nem csak fényképezte épületeit, de kandidátusi disszertációját is róla írta, Fellner Jakab működésének kezdeti évei címmel. Révhelyiről szóló korábbi virtuális kiállításunkat itt olvashatja el.

12.13. Péntek

December 13-a Luca napja, Szent Lúcia ünnepnapja, aki vértanúhalált halt hitéért. Azonban a mai napot inkább a hozzá kötődő népszokások révén ismerjük. Szinte mindenkinek ismerős lehet a lucaszék babonája – a széknek 13 darab fából kell állnia és 13 napig kell készíteni, hogy a karácsonyi éjféli misén arra felállva a férfiak meglássák az agancsos boszorkányt az egyik padsorban ülni. De kapcsolódik ártalmatlanabb szokás is, például időjárás-megfigyelő: a következő év januárjában a megfigyelési helyen átlagosan olyan idő lesz, mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján és így tovább egészen karácsonyig. Voltak gyerekek, akik lucázni jártak, hajnalban körbejárták a házakat és mondókákkal bőséget ígértek a következő évre ajándékokért cserébe, viszont, ha nem kaptak semmit, egyszerűen megátkozták az ott lakókat, majd tovább álltak.

Ez a népi babona ihlette Szász Endre Luca-nap című alkotását, amelyet a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum közreműködésével láthatunk.

Luca nap a hajadon lányok számára férj-jövendölő nap is volt. 12 gombóc mindegyikébe egy-egy cetlire felírt férfi nevet gyúrtak, főzéskor a víz felszínére elsőként feljövő gombócban található név pedig a jövendőbelié. Jutottak ám tréfálkozások is erre a napra. A Dunántúl egyes részein ilyenkor tököt faragtak, amit belsejében égő gyertyával az ablakba tettek – csak úgy, mint az angolszász kultúrkörben halloweenkor -, hogy ezzel az otthoniakat jól megijesszék. Máshol a legények a környék kapuit akasztották le és cserélték ki, ami viszont meglepően időigényes viccnek tűnik, hogy szétszedve a tetőre vitték a gazdák szekerét, majd ott újra összerakták.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.