Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2026. június 8. 9:05

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 8-12.

06.08. Hétfő

Ma 159 éve, 1867. június nyolcadikán a kiegyezés egyik kulcseseményeként Ferenc Józsefet magyar királlyá és a császárnét, Erzsébetet magyar királynévá koronázták a Budavári Nagyboldogasszony templomban. Az 1860-as években a magyar politika Deák Ferenc vezetésével a Habsburg Birodalom válságos külpolitikai helyzetét kihasználva kedvező megállapodást keresett Magyarország számára. Így végül enyhült az abszolutizmus, visszaállították a közigazgatást, ismét engedélyezték a magyar nyelv használatát, és politikai foglyokat is szabadon engedtek. Az osztrák háborús veszteségek és fenyegetések felgyorsították a rendezést: Ferenc József magyar királyként történő elismerése politikai kiegyezés fontos eleme volt. A koronázás 1867. június 8-án zajlott Budán: a királyi menet a palotából a Nagyboldogasszony templomba vonult, ahol Ferenc József letérdelt, fejére helyezték a Szent Koronát, majd átadták neki a jogart és az országalmát, majd Erzsébet császárnét is magyar királynévá koronázták, majd az immár magyar király esküt tett az alkotmányra. A koronázási dombon Ferenc József Szent István kardjával a négy világtáj felé kereszt alakban négy vágást tett, jelezve: vállalja az ország védelmét minden irányból. Ekkor született meg közjogi értelemben az Osztrák–Magyar Monarchia (1867–1918). Erzsébet királyné szobra a Döbrentei téren áll, fényképe a budapesti KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság gyűjteményben található.

06.09. Kedd

Ma 86 éve, 1940. június kilencedikén hunyt el Kernstok Károly avantgárd festő és grafikus, a Nyolcak művészcsoport egyik alapító tagja. 1873. december 23-án született Nyergesújfalun, édesanyja halála után gyermekéveit nagyszüleinél, a faluban töltötte. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, majd a müncheni Hollósy-körben folytatta. 1894-től két éven át a párizsi Julian Akadémián tanult, ezt követően pedig 1896 és 1899 között Benczúr Gyula Mesteriskolájának növendéke volt. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIÉNK), majd jelentős szerepet vállalt a Nyolcak művészcsoport megalapításában is. Az 1910-es években kapcsolatba került a polgári radikális mozgalmakkal, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a művészetpolitikai irányításban, valamint a Képzőművészeti Szabadiskola vezetésében is részt vett. A rendszer bukása után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, bár idejének nagy részét továbbra is Nyergesújfalun töltötte. Később a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művésztanácsának elnöke lett, és tanárként is jelentős hatást gyakorolt a fiatalabb művészgenerációkra. Alkotásainak jelentős részét ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de művei megtalálhatók a székesfehérvári Deák Gyűjteményben, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint magángyűjteményekben is. Kapcsolódó írásunk: Nagybányai Művésztelep születése I. – A kezdetek.

06.10. Szerda

83 éve a mai napon, 1943.  június tizedikén kapta meg Bíró (Schweiger) László József a golyóstoll szabadalmi jogát. Bíró 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró érdeklődése kiemelkedően sokoldalú: újságíró, festőművész, feltaláló. Nevét legismertebb találmánya, a golyóstoll tette világszerte ismertté. A gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés után csak a modern kémia és a huszadik századi precíziós gyártástechnológia fejlődése tette lehetővé. Bíró a magyarországi zsidótörvények miatt 1938 végén Párizsba menekült, majd Argentínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943-ban ezen a napon megkapta tollára a szabadalmat, és megkezdte a toll sorozatgyártását. A feltaláló 1985. október 24-én hunyt el Buenos Airesben. A golyóstoll az 1960-as években terjedt el Magyarországon. A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják. A Franciaországban BIC néven forgalomba hozott golyóstoll neve egyes vélemények szerint a Biro Crayon rövidítése.

06.11 . Csütörtök

88 éve,  1938. június tizenegyedikén hunyt el Párizsban Tihanyi Lajos festő, grafikus, a magyar avantgárd kiemelkedő alkotója. 1885. október 29-én született Budapesten, pályája során Párizsban és Berlinben is dolgozott, ahol korán kapcsolatba került a kubizmus és az expresszionizmus irányzataival. Legtöbbször portrékat, csoportképeket, önarcképeket és városképeket festett, de nem feledkezett meg gyermekkora dunántúli tájairól sem. Munkássága során folyamatosan kísérletezett az új kifejezési formákkal, miközben megőrizte egyéni látásmódját. Legjelentősebb művei közül kiemelkednek az Önarckép, amely őszinte önvizsgálatot ábrázol, Derkovits Gyula portréja, ami karakteres és nagyon emberközeli, vagy a Kávéházi jelenet, ami a nagyvárosi élet zsúfolt, mégis izgalmas hangulatát hozza. Csendéletei inkább formákból és színekből építkeznek, már-már kubista szemlélettel, míg a párizsi látképei az emigrációs éveinek hangulatát, a város nyüzsgését és magányát is visszaadják. Alkotásai több európai gyűjteményben megtalálhatók, életműve nagy hatást gyakorolt a 20. századi magyar és nemzetközi modernizmusra.

06.12. Péntek

24 éve, 2002. június tizenkettedikén került megrendezésre a gyermekmunka elleni világnap, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization) kezdeményezésére. Az ILO 1919-ben jött létre, majd 1946-ban az ENSZ első szakosított intézménye lett. Célja, hogy védelmezze a munkavállalók alapvető munkaügyi és szociális jogait. A 19. században Európa számos országában gyermekeket dolgoztattak gyárakban, bányákban és a mezőgazdaságban, gyakran 12 órát, veszélyes körülmények között. A két világháborúban és után szintén sok gyermek vállalt munkát. Az ILO felmérései alapján a gyermekmunkát végző kiskorúak mintegy 70%-a jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozik. A statisztikák szerint a 21. század elején világszerte több mint 200 millió, 5 és 17 év közötti gyermeket kényszerítettek munkára. A szervezet gyermekmunkásnak tekint minden olyan gyermeket, aki 12 éves kor alatt jelenik meg a munkaerőpiacon, emellett 18 éves kor alatt a heti 14 óránál hosszabb munkavégzést is gyermekmunkának minősíti. Magyarországon a gyermekek foglalkoztatását először 1840-ben szabályozta az Országgyűlés. A jelenleg érvényes köznevelési törvény szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét, és munkát is csak a 16 éves kort betöltött személy vállalhat, különben sérülnek a biztonsághoz, az egészséges fejlődéshez, valamint a tanuláshoz fűződő jogai. A Boldogság című fénykép a Fortepan fotógyűjteményéből való.

Borítókép: Borítókép: Munkások (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Török Kálmán.