Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. december 16. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók december 16-20.

12.16. Hétfő

1991. december tizenhatodika volt az első Magyar Kórusok Napja a KÓTA, vagyis a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége kezdeményezésére. Az ünnep apropója, hogy 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, oktató és népzenekutató.

A Fortepan alábbi felvételén egy kórust láthatunk, amely a Magyar Rádió 6-os stúdiójában készült.

12.17. Kedd

120 éve, 1904. december tizenhetedikén született Ladomerszky Margit színész. Az Országos Színészegyesületben végzett, 1924-ben lépett először színpadra Székesfehérváron, majd a következő években Kaposváron, Szegeden és Pécsen láthatta a közönség. 1929-ben karakterszerepekre szerződtette a Vígszínház, majd 1945-tól 1966-67-es nyugdíjazásáig a Nemzeti Színház társulati tagja volt. Leghíresebb szerepét több százszor is eljátszotta – George Bernard Shaw: Warrenné mestersége című darabjában Warrenné szerepét még 1943-ban kapta meg a Vígszínházban, majd a Nemzetiben 1948-tól közel ötszázszor, más-más szereplőkkel és változó rendezéssel.

Kiváló színpadi megjelenésű színésznőnek tartották, a színház mellett gyakran szerepelt rádióban és filmekben is – játékfilmben több mint ötvenszer. A Nemzeti Színház alábbi, 1965-ös felvételén a Fanni hagyományaiban Ilont alakítja, mellette pedig Pápay Erzsi látható Júlia szerepében.

12.18. Szerda

115 éve, 1909. december tizennyolcadikán született Bényi László festőművész, művészeti író. Már gyerekkorától kezdve érdeklődést mutatott a képzőművészet iránt, tehetségének, készségeinek fejlesztését szülei is támogatták. A középiskola után a jogi karon tanult, polgári foglalkozást választott, de 1931-33 között Aba-Novák Vilmosnál tanult, 1933-ban szerepelt először kiállításon, 1936-ig ösztöndíjasként a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A harmincas években rendszeresen megfordult a Szolnoki Művésztelepen, tanulmányúton járt többek között Olaszországban, Líbiában és Jugoszláviában. A második világháború alatt egy budapesti papírgyár alkalmazottja volt, 1945 után részt vett több művészkör újjászervezésében. Több kiállítást is rendezett, dolgozott a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaként is, mi több, neki köszönhető, hogy Csontváry művészete nem süllyedt a feledés homályába.

Az ő művészetét az alföldi iskola hagyományai követték végig, jellemzően tájképeket festett, jellemző képeire a lendületes ecsetkezelés és a színgazdagság, ahogy azt az alábbi alkotásán látjuk.

12.19. Csütörtök

52 évvel ezelőtt, 1972. december tizenkilencedikén intult útjára az első holdautó, amelyet Dave Scott űrhajós vezetett. Talán kevesen tudják, hogy a járművet az amerikai-magyar gépészmérnök Pavlics Ferenc tervezte. Pavlics 1928. február 3-án Balozsameggyesen született. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. A világháború alatt, 1946-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a József Nádor Műegyetemen kezdte, de gépészmérnöki diplomáját már az időközben átnevezett Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1950-ben. 1956 novemberének végén menekült át a zöldhatáron Ausztriába, a következő évben az Egyesült Államokban telepedett le.

1961-től dolgozott a NASA-nál, ahol műszaki igazgatóként ő felügyelte és vezette az Apolló programban használt holdjármű tervezését és kivitelezését. Tíz évvel később az ő vezetésével fejlesztették ki az először az Apollo-15 űrhajóval felbocsátott NASA-holdjárművet. A Lunar Roving Vehicle (LRV) kidolgozásánál figyelembe kellett venniük a -160 és +125 Celsius fok közti hőingadozást, ezért a kerekeket titánacélból tervezték. A 3 m hosszú, 2 m széles kocsit összehajtva helyezték el a holdkomp alján, súlya mintegy 200 kg volt.

A magyar közreműködéssel készült holdjáró jármű megihlette Nádas László formatervezőt is, rajzát a kecskeméti Katona József Múzeum alábbi felvételen láthatjuk „Üveg tetejű autó” fantázianévvel.

12.20. Péntek

190 évvel ezelőtt, 1834. december huszadikán született Than Károly a modern kémia hazai megalapozója, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Gimnáziumi tanulmányait 1843-ban kezdte meg, az első hat osztályt Szabadkán, Kalocsán, Szolnokon, Nagybecskereken és Szegeden végezte. Alig 15 évesent vett részt a szabadságharcban, az erdélyi tüzérség kötelékében került, a szebeni laboratóriumba, itt jutott el a tűzmesterségig. 1855/56. tanévre beiratkozott a bécsi egyetemre, 1858-ban kitüntetéssel avatták a kémia doktorává. Ezután Heidelbergben Bunsen, Párizsban Wurtz laboratóriumában dolgozott.Legfontosabb eredményei: felfedezte a harkányi vízben a karbonil-szulfidot, az analitikába bevezette a mérőoldatok hatóértékének beállítására a kálium-hidrogén-karbonátot és a kálium-hidrogén-jodátot.

Amikor 1860-ban a pesti egyetemen a latinról áttértek a magyar oktatási nyelvre, a 25 éves Thant hívták meg a kémiai tanszékre. Ettől kezdve közel fél évszázadon keresztül vezető egyénisége volt a magyar kémiai életnek. A kémia tanításának módszerét az egyetemen átalakította; tartalmas és a formában is kiválóan gondos előadásaival nemcsak megkedveltetni tudta tárgyát, hanem fölébresztette tanítványaiban a kutatásra való hajlamot is. A XX. század első felében működő kémiai tudósaink mindegyikét Than Károly tanította. Az egyetemi tanításra vonatkozó nézeteit már 1871-ben az Akadémia elé terjesztette és 1875-76. évi rektori beszédében részletesen taglalta a tanítási és tanulási szabadság jelentőségét. Arcképét a Piarista Múzeum alábbi felvétele őrzi.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.