Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. december 23. 12:26

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók december 23-27.

12.23. Hétfő

106 éve, 1918. december huszonharmadikán született Budapesten Mándy Iván Kossuth-díjas magyar író. Tizenöt éves korától írt rendszeresen, első kritikusa az édesapja volt. Első novellája 1937-ben a Magyarság című lapban jelent meg. Ettől kezdve folyamatosan jelentek meg írásai, az Újhold munkatársaként sporttudósítóként működött. Az  “koalíciós” korszakban Mándynak két regénye és egy novelláskötete jelent meg, s számos novellája különböző folyóiratokban A második világháború után 1949 és 1957 között Mándy előtt is bezárultak a publikálási lehetőségek, s megszűnt az Újhold is, melynek szellemisége tűrhetetlen volt a kultúrát és az irodalmat egyre szigorúbban felügyelő politikai hatalom számára. 1954-től Mándy szabadfoglalkozású író íróként dolgozott. 1971-ben megnősült, felesége Simon Judit orvosnő volt. A rendszerváltás után sem csatlakozott egyetlen politikai erőhöz sem, tisztségei azonban megsokasodtak. 1989-től a Holmi című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, 1991-től a budapesti magisztrátus tagja, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke. Egyik leghíresebb művének, a “Mi az, öreg?”-nek részletét itt olvashatják, amelyet a Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár töltött fel adatbázisunkba.

12.24. Kedd

210 évvel ezelőtt, 1814. december huszonnyegyedikén hunyt el Kelemen László az első magyar színigazgató, színműíró. Tanulmányait a piaristáknál folytatta, majd jogot hallgatott. Kitűnő bizonyítvánnyal fejezte be jogi tanulmányait, 1788-ban a Grassalkovich herceg gödöllői uradalmának ügyészeként tevékenykedett. A tehetséges, több nyelvet beszélő fiatakember előtt kinyilt a világ, többek közt Bécsben, Berlinben, Párizsban is megfordult. Útjai során látta Európa főbb városainak színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra. Jól látta, hogy a nemzeti irodalom és a nemzeti színjátszás együttes fejlettsége mennyire meghatározza egy adott nyelv és az ahhoz fűződő kultúra életét. Ráday Pál gróf anyagi segítségével, Kazinczy Ferenc támogatásával 1790. szeptember 21-én megalapította a Magyar Nemzeti Játékszíni Társaságot. Ők voltak a magyar nemzet első deklarált napszámosai, az alapító tagok. Kelemen nemcsak vezetője, hanem színésze és szükség szerint rendezője, ügyelője és állandó műfordítója is volt a társulatnak. Ő tárgyalt az országgyűléssel, helytartótanáccsal, a német színház bérlőjével és magánszemélyekkel. És a Magyar Játszó Társaság 1790. október 25-én Budán, a zsúfolásig telt Várszínházban megtartotta első magyar hivatalos színielőadást. A színház és társulat történetéről olvashatnak a “Budai szinházak és játékszín” című műben, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet feltöltésében.

12.25. Szerda

168 éve, 1856. december huszonötödikén született Ógyallán, Feszty Árpád, a 19. század végének egyik legtöbbre becsült és legnépszerűbb magyar festőművésze. A historizáló akadémizmus egyik legjelentősebb alkotója, mind történelmi, vallásos és portréfestészet terén maradandó értékű alkotásokat hozott létre. Pozsonyban tanult tizennyolc éves koráig s ekkor, 1874-ben, beiratkozott a müncheni képzőművészeti akadémiába. Bécsben festette meg 1880-ban a Golgotát, amely később a Szépművészeti Múzeumba került.  1884-ben Budapesten telepedett le, itt feleségül vette Jókai Rózát, Jókai Mór író nevelt lányát.  Az országos hírnevet “A magyarok bejövetele” címmel elkészített igen nagy művészeti körkép hozta meg neki. Budapesten a millenáris kiállítás alkalmával mutatták be, egyes részletei a Könyves Kálmán reprodukciói révén országszerte terjedtek el. Feszty-körkép őseinknek a Kárpát-medencébe való visszatérését ábrázolja. Feszty hitelesen akarta ábrázolni a nagy történelmi eseményt. Időt, fáradságot, anyagi áldozatot nem kímélve kezdett hozzá az előkészületekhez. Történelmi tanulmányokat folytatott, könyvtárakban kutatott, orosz tudósokkal levelezett, tanulmányozta az ősi, közép-ázsiai fegyverzetet, ruházatot, földvárakat fényképezett. Az 1725 négyzetméter kiterjedésű alkotáshoz 1000 kg festéket használt fel. Budapesttel kötött szerződés értelmében 2 év alatt kellett megfesteni és felállítani a képet. Feszty egyedül vitte véghez a bravúros munkát, Árpád alakjában saját arcképét örökítette meg. A festő tényleges arcképét a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közreműködésében itt tekinthetik meg.

12.26. Csütörtök

156 évvel ezelőtzz 1865. december huszonhatodikán született Róth Miksa üvegfestő- illetve mozaikművész. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Miksa a mesterség alapjait apja műhelyében sajátította el, majd a budapesti Mintarajztanodában, illetve a felsőbb Iparrajztanodában folytatta tanulmányait. Ezt követően külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Első munkáit a műemléki helyreállításoknak köszönhette. Az igazi sikert az 1896. évi Ezredévi Országos Kiállítás hozta meg számára. Több kiállítási csarnok mellett a Vajdahunyad várába, az úgynevezett Jáki kápolnába is tőle rendeltek ablakoka. Steindl Imrétől kapta első megbízatását a máriafalvi gótikus templom üvegablakai elkészítésére, később pedig az egyik legnagyobbat is, az Országház üvegablakainak elkészítését. Neve és művészete a millennium éveiben lett közismert, amikor együttműködve a kor kiváló építészeivel, számos budapesti és vidéki köz- és magánépület dekoratív díszítésére kapott megbízást. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944. június 14.-én súlyos betegségben, otthonában halt meg. Törökbálinton a Walla család kriptájában helyezték örök nyugalomba.  A fasori evangélikus templom homlokzatának mozaik díszeit új technikával készítette, cementbe ágyazta a díszítőelemeket.  Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte.

12.27. Péntek

52 évvel ezelőtt, 1972. december huszonhetedikén hunyt el Dutka Ákos magyar költő, szerkesztő, újságíró. Nagyváradon született 1881. szeptember 11-én, pályája kezdetén újságírással foglalkozott. 1904-ben jelent meg első verses kötete, a Vallomások könyve. A kor egyik legígéretesebb tehetségének tartották, barátságot kötött megismerkedett és jó barátságba került Ady Endrével. Később tagja lett a Holnap Irodalmi Társaságnak, amely A Nyugat előfutáraként emlegetett Holnap című lapot adta ki. 1909 legelején házasságot kötött Sas Friderika Júliával. Az első világháború alatt országosan elismert poéta, több rangos antológia szereplője. A békevágy kifejezése jellemzi elsősorban költészetét, Adyhoz hasonlóan bátor pacifista verseket publikált. A két világégés közt szekértáborokhoz nem csatlakozott, 1940-ig a Külügyminisztérium sajtóelőadójaként tevékenykedett. Magyarország 1944-es német megszállásakor mint főszerkesztő a laptulajdonos kifejezett utasítására sem volt hajlandó Hitlerről dicsőítő cikket írni. A szovjet-kommunista hatalomátvétel éveiben rákényszerített hallgatás után csak az ötvenes évek közepétől hallatott ismét magáról, bátran üdvözölte az 1956-os magyar forradalmat, ekkor írta a szabadságharcosok között is gyorsan népszerűvé vált Ember és magyar című versét. Utolsó verseskötete 89 esztendős korában (1970-ben) jelent meg. 1974-ben Budapesten halt meg. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomba, hagyatékát az MTA Könyvtára, illetve kisebb részben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a nagyváradi Ady Emlékmúzeum őrzi. A Móra Ferenc Múzeum felvételén Dutka Ákos beszédet mond Juhász Gyula sírjánál.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.