Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. január 13. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók január 13-17.

01.13. Hétfő

1921. január tizenharmadikán született Csákányi László, Jászai-díjas színművész, érdemes és kiváló művész Németújváron. Szentgotthárdon érettségizett, 1942-ben a Színművészeti Akadémián diplomázott, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött, de 1945-ben hadifogságba esett, ahonnan csak három évvel később térhetett haza. A következő évtizedekben több budapesti színház társulatában is megfordult, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház, 1974-től haláláig a Vidám Színpad színésze volt. A színpad mellett számos filmben is megjelent és népszerű szinkronszínész volt. Hangját mai napig könnyen felidézhetjük, ha például Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Frédijére, Vuk történetéből Karakra, vagy Lúdas Matyi Döbrögijére gondolunk. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig 1986-os színpadi adaptációjának bemutatóján készült az alábbi felvétel, Csákányi Pósalaki urat játszotta.

01.14. Kedd

125 éve, 1900 január tizennegyedikén született Barcsay Jenő, Kossuth-díjas festőművész, grafikus és művészpedagógus a Kolozs megyei Katonán. A középiskolát több helyen, Kolozsvárott, Szamosújváron és Nagyenyeden végezte, apja katonatisztnek adta volna, de Barcsay inkább zenész lett volna, zongoraleckéket vett, magántanító volt, tanítói és kántori oklevelet szerzett, ez idő tájt figyelt fel Gulyás Károly tanár a festőtehetségére. 1919-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett, először Vaszary, majd Rudnay Gyula volt a mestere, mindeközben Barcsay olyan súlyos anyagi gondokkal küzdött, hogy több társával az iskola egyik helyiségében húzta meg magát. Rudnayval rendszeresen jártak művésztelepekre, az 1923-ban Gyöngyösön megalkotott A falu bolondja című képével érzett rá a síkban ábrázolt térre és a belső tartalommal ötvözött harmadik dimenzióra. 1926 őszétől egy évet ösztöndíjjal Párizsban tölthetett, a következő évben Itáliában járt. 1929-től rendszeresen látogatott Szentendrére, később itt telepedett le. 1929-30-ban ismét Párizsban alkotott, ahol a kubizmus hatott rá jelentősen, ahogy azt a Táj tehenekkel című képén is láthatjuk, a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum feltöltésében.

1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított, pedagógiai munkásságát, tapasztalatait foglalta össze Művészeti Anatómia és Ember és drapéria című könyveiben – előbbiért, annak magas fokú művészeti kidolgozottságáért járt a Kossuth-díj. Festészete mellett grafikái és mozaikjai is jelentősek. Korai műveire inkább a fény-árnyék hatásokra épülő komorság, külföldi tapasztalatai után készült alkotásaira pedig az expresszionizmus jellemző. Későbbi festményeivel alakította ki egyéni stílusát a konstruktivizmus sajátos változatával, műveiben egyaránt a megjelennek a nonfiguratív formák és figurális ábrázolások.

01.15. Szerda

50 évvel ezelőtt, 1975. január tizenötdikén hunyt el Ék Sándor Kossuth-díjas festő és grafikusművész. Művészi pályafutásának korai éveire inkább az avantgárd és a konstruktivista szemléletmód volt jellemző, majd munkásmozgalmi meggyőződése miatt ezeket elvetette és képeit realista stílusban festette, ahogy azt a Bolsevik röplapok a lövészárokban című képe is sugallja.

A Tanácsköztársaság idején a Proletár Képzőművészeti Tanműhelyben tanult, majd a bukás után Bécsbe emigrált, 1921-ben El Liszickijnél tanult Moszkvában. Berlinben és Párizsban is élt mielőtt hazaért volna 1924-ben. Itthon letartóztatták, szabadulását követően ismét Németországba ment. Hitler hatalomra jutásakor ismét Moszkvába emigrált, 10 év Lenin nélkül című plakátjával sikert aratott. Először a Nemzetközi Képzőművészeti Szövetség titkára, majd a Képzőművész Szövetség elnökségi tagja lett, 1944-ben a Vörös hadsereg katonájaként tért haza. 1948-tól egy évig igazgatta az Iparművészeti Múzeumot, majd a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.

01.16. Csütrtök

1910. január tizenhatodikán hunyt el Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói pályája nehezen indult, a kortársaktól eltérő eredetiségét a szerkesztők nem értették, írásaiból sok részt kihúztak, Elbeszélések című első önálló műve 1874-ben jelent meg, de nem övezte komolyabb érdeklődés, évekig napilapoknál dolgozott. Az 1870-es évek végén a Szegedi Naplónál, majd a fővárosba visszatérve először az Ország-Világnál, később a Pesti Hírlapnál helyezkedett el, itt karcolatait annyira megkedvelte az olvasóközönség, hogy Jókai mellett Mikszáth lett a legkeresettebb szerző és humorista. A neves írót Glatz Oszkár is megörökítette grafikáján, a debreceni Déri Múzeum közreműködésében.

Politikai sikereket is elkönyvelhetett: 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. 1910 tavaszán épp 40 éves írói pályafutását ünnepelték, tiszteletére szülőfaluja a Mikszáthfalva nevet is felvette. Máramarosszigetről már betegen tért vissza Budapestre, ahol néhány nappal később elhunyt.

01.17. Péntek

170 évvel ezelőtt,  1855. január tizenhetedikén született Alpár Ignác műépítész Pesten, akinek többek között olyan ikonikus épületeket köszönhet a főváros, mint a városligeti Vajdahunyad vára, a Magyar Nemzeti Bank és a Szabadság téren vele szemben álló egykori Tőzsdepalota (későbbi MTV-székház), vagy éppen a Károly körút és a Deák Ferenc tér egyik legemblematikusabb épülete, az Anker-ház. Még 1907-ben írt ki pályázatot a bécsi Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pesti székházuk megépítésére, amit tervével Alpár Ignác nyert meg. Az építkezés két évig tartott, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1913-as felvételén az eklektikus stílusú palota elegáns robusztusságával most is uralja a környéket, meghatározó látványossága a belvárosnak.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.