Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. január 27. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók január 27-31.

01.27. Hétfő

80 évvel ezelőtt 1945. január huszonhetedikén szabadult fel a legnagyobb és lehírhedtebb náci haláltábor, Auschwitz-Birkenau. 2005. november 1-jén az ENSZ közgyűlése január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A Holokauszt dokumentációs emlékközpontban őrzött alábbi levéllel emlékezünk meg erről a napról, amit S. I. küldött L. I.-nek a felszabadított Auschwitzból a Szív utcába, 1945. február 16-án.

01.28. Kedd

70 évvel ezelőtt, 1955. január huszonnyolcadikán hunyt el Tanner Ilona, Baumgarten-díjas író, költő – akit legtöbben férje, Babits Mihály által javasolt néven, Török Sophie-ként ismerünk. Józsefvárosban született 1895. december 10-én, csak az iskolában tanult meg magyarul, otthon németül beszéltek. Színészettel, balettal is próbálkozott, első költeményei a Képes Krónikában jelentek meg. Családja az első világháború idején reichenbergi rokonokhoz küldte, itt lett először szerelmes, de a kapcsolat okozta érzelmi csalódás miatt évekig nem tudott verset írni. Anyja megözvegyülése után dolgozni kezdett, középiskolai tanulmányait nem fejezte be. Amikor a Külügyminisztériumban dolgozott, szexuális zaklatás áldozata lett, később teherbe esett, emiatt abortuszra ment, melynek feltételezhető szövődményei miatt nem lehetett többé gyereke. Próbálkozott az irodalmi karrierrel, de összeköttetések, kapcsolatok híján szerkesztőségeknél kilincsel, egy-egy verse megjelenik a Hét, a Vasárnapi Újság és az Új idők oldalain.

A Nyugattól nem kapott válaszlevelet, ezért személyesen akarta felkeresni Babitsot, de csak titkárával, történetesen Szabó Lőrinccel találkozott, akivel viszonyba kezdett. Szabó el is jegyzte Tannert, aki Babitsnak is megtetszik, és az ötödik találkozójuk után, a Centrál Kávéházban házassági ajánlatot tett neki. Összeházasodtak, immár Török Sophie nevet használva otthagyta a minisztériumot, majd Esztergomba költöztek. A szegedi Móra Ferenc Múzeum felvételén férje és Juhász Gyula társaságában láthatjuk csónakázás közben. Nagyra tartotta Babitsot, de közben nyomasztotta a „költőfeleség” szerep, amibe került, bár férje támogatta költői tevékenységét. 1929-ben már Török Sophie néven jelent meg Asszony a karosszékben című első kötete, a Nyugatban is jelentek meg írásai. Egy évvel korábban örökbe fogadták Sophie nagybátyjának törvénytelen gyermekét, Ildikót, akivel Babits halála után igencsak megromlotta viszonya, amin az sem segített, hogy Ildikó 13 évesen, Pintér Jenő irodalomtörténeti munkájából tudja meg, hogy örökbe fogadták. Török Sophie a negyvenes évek végétől kezdve betegeskedett, halála előtt nevelt lányát kitagadta örökségéből. Török prózai műveiben jellegzetesen modern női témákat dolgozott fel, szabadverseiben szélsőséges énkép mutatkozik meg, verseiben tépelődő, vívódó lélek szólal meg, tele fájdalommal.

01.29. Szerda

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1925. január huszonkilencedikén született Kemény Henrik, aki harmadik generációs bábos volt, gyakorlatilag a családi mutatványos bódéban nőtt fel, segédkezett az előadásoknál és szerepelt is bennük, 1935-ben a saját maga faragta bábbal már ő játszotta a főszerepet. Apja 1945-ben munkaszolgálat alatt eltűnt, így ő vette át a népligeti színházukat, amit az ötvenes években államosítottak – vele együtt –, így az Állami Bábszínház alkalmazásába került.
Később egy Trabanttal járta az országot, a rendszerváltás után pedig a Kolibri Színházhoz csatlakozott. Mindeközben pedig rengeteg bábot készített: Vitéz László kalandjainak elmesélését, mint családi hagyományt vitte tovább, de általa ismertük meg Hakapeszi Makit is, valamint ő mozgatta sokunk (nem csak) gyerekkori kedvencét, Süsüt a bábfilm felvételekor. Munkásságát 2005-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Az egykori népligeti bábszínházat 1982-ben kultúrtörténeti emlékhellyé nyilvánították, 1989-ben felújították, majd díszelőadással átadták, de újabb előadást már nem tartottak benne. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet feltöltésében 80. születésnapjára, a Budapest Bábszínház által rendezett ünnepség meghívóját olvashatjuk. A faszerkezetű épület 2011. október 3-án teljesen leégett, Kemény Henrik pedig közel két hónappal később, november 30-án, 86 éves korában elhunyt.

01.30. Csütörtök

1893. január harmincadikán született Sávoly Pál, Kossuth-díjas mérnök, statikus. Budapesten, a Műegyetemen diplomázott, majd 1920-ban egy holland tervezőirodánál helyezkedett el, dolgozott az amszterdami Központi pályaudvar tervezésében is. Vezetésével számos híd épült fel a Távol-Keleten, és több hídpályázaton is sikerrel szerepelt. 1925-ben tért haza, saját mérnöki irodát nyitott, többek mellett ő is közreműködött az óbudai Duna-híd, későbbi Árpád híd tervezésében, de az ő elképzelési szerint valósult meg a Petőfi híd Boráros téri hídfője. A második világháború után számos híd újjáépítésében vett részt, a Szabadság híd és a Lánchíd helyreállítási munkáinak tervezője volt, azonban legjelentősebb alkotása az új Erzsébet híd volt, amiért 1965-ben Állami Díj I. fokozat elismerésben is részesült. A Fortepan alábbi felvételén a hídépítés utolsó fázisát láthatjuk.

01.31. Péntek

100 ével ezelőtt, 1925. január harmincegyedikén született Pásztón Csohány Kálmán kétszeres Munkácsy-díjas grafikus, érdemes művész. Salgótarjánban érettségizett, II. világháborút Csíkban fakitermelőként élte át. A háború után művészeti pályára lépett, budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1952-ben. 1953-tól az országos kiállítások rendszeres résztvevője volt. A hatvanas évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Egyéni kollekcióval szerepelt 1964-ben a Velencei Biennálén, 1966-ban Bécsben, 1978-ban Teheránban. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika érzelemgazdag, tömör balladai hangvétellel jelenik meg. Visszatérő motívumai: madarak, fák, szárnyas angyalok, kapuk, ahogy azt a Tanya boglyákkal című képén is láthatjuk.

Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a bp.-i Vigadó Galériában és az olaszo.-i Alfonsinében, 1982-ben az MNG-ben rendezték meg. Szülőhelyén, Pásztón igen sok alkotását őrzik. Félszáznál több műve a Ráday Múz. Szíj Rezső-Kovács Rózsa-gyűjteményében található.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.