Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. február 17. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók február 17-21.

02.17. Hétfő

109 évvel ezelőtt, 1916. február tizenhetedikén hunyt el Konkoly-Thege Miklós a magyarországi csillagászat újjáteremtője, a hazai légkörtani kutatások megszervezője. Középiskoláit magánúton végezte, egyetemi éveit Pesten, majd Berlinben töltötte, csillagász tanára a kor egyik legnevesebb tudósa, Johann Franz Encke volt. 1870-ben, mielőtt a saját csillagvizsgálóját berendezte volna, végigjárta Európa legjelentősebb csillagászati intézményeit, hogy a látottak alapján foghasson hozzá munkájához. Már 1871 nyarán egy kis forgatható kupolát emeltetett kastélyának oldalán a tetőtérbe, benne felállított egy Bardou-féle 4 inches távcsövet és elkezdte egész életében szakadatlanul folytatott csillagászati megfigyeléseket. 1874-re elkészült a volt fürdőházban, a kétkupolás csillagvizsgáló az ógyallai kastély parkjában, az elkészült obszervatóriumot a tatai Kuny Domokos Múzeum alábbi felvételén láthatjuk.

Konkoly-Thege Miklóst 1890-ben az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójává nevezték ki. A Meteorológiai Intézet igazgatójaként sem hagyta abba a csillagászati tanulmányait, és amikor 1911-ben a pesti meteorológiai munkájától nyugdíjba vonult, minden erejét ismét ennek szentelte. Az ő igazgatásának idején épült fel az intézmény Kitaibel utcai palotája, egyúttal Ógyallán is otthont kapott a meteorológia. Néhány esztendő alatt az ógyallai csillagda, műszereit és tudományos munkáját tekintve is, az európai csillagvizsgálók élvonalába került. Az obszervatórium jelenleg is működik Szlovákiában, tudományos munkával, megfigyelésekkel és oktatással foglalkoznak az intézetben.

02.18. Kedd

45 évvel ezelőtt, 1980. február tizennyolcadikán hunyt el Láng Géza agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár. A békéscsabai reálgimnázium elvégzése után Keszthelyen, a gazdasági akadémián tanult, majd a Műegyetem agrármérnöki képzésére iratkozott be, amit fél év után ideiglenesen megszakított a keszthelyi akadémia növénytermesztési tanszékén felajánlott gyakornoki pozíció miatt, később, 1941-42-ben már tanársegédként dolgozott. A második világháború során kétszer is bevonult katonai szolgálatra, idő közben kitűnő minősítéssel oklevelet szerzett a Műegyetemen. 1945 után Keszthelyen és Budapesten is oktatott, dolgozott a Földművelési Minisztériumban, ahol a növénytermesztés oktatását szervezte, valamint könyveket és szakcikkeket is írt e témán belül. 1956-tól ismét Keszthelyen tanított, ahol 1965-68 között a rektori tisztséget is betöltötte. Tudományos pályája során a növénytermesztés számos vonatkozásával, a füves vetésforgó kérdésével, valamint a talajtermelékenység fenntartásának problémakörével is foglalkozott. Az alább látható 1940-es években készült portréját a keszthelyi Balatoni Múzeum őrzi.

02.19. Szerda

208 éve, 1817. február tizenkilencedikén született Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna magyar történelem méltatlanul elfeledett személyisége. Az 1848-49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga. Kossuth érdeklődése korán a politika felé fordult, a szorgalmasan tanuló Zsuzsanna, a legkedvesebb húga, bizalmasa követte őt ebben. 1831-es felvidéki kolerajárvány idején már bátyja segítőtársa volt  a vesztegzárban lévő betegek és koleragyanúsak ügyeinek intézésében. 19 évesen Budapestre költözött, Kossuth segédszerkesztőjeként tevékenykedett. 1841-ben hozzáment Meszlényi Rudolfhoz és Sárbogárdra költöztek. A forradalmat követő események hullámzását, mint akármelyik pesti polgárasszony érte meg, majd 1848 végén Buda-Pest kiürítésekor gyermekeivel ő is Debrecenbe költözött. Itt fogalmazódott meg benne, hogy a politikus feleségek kényelmes élete helyett inkább a tettek mezejére lép és aktívan részt vesz a sebesültek ápolásában. 1849-ben Zsuzsannát „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki. Éleslátása, zseniális szervezőkészsége itt mutatkozott meg igazán: felismerte, milyen rettenetes hiány van az egészségügyi ellátás minden területén és mindent megtett, hogy pótolja a hiányosságokat és fejlessze az ellátátst. Erőfeszítéseinek hála rengeteg beteg és sebesült katona menekült meg. A  szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, végül Amerikában telepedett le családjával. Emlékére több emléktábla és szobor készült, Záhorzik Nándor alkotása a szentendrei Park Múzeumban található, adatbázisunkban a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével látható.

02.20. Csütörtök

204 évvel ezelőtt, 1821. február huszadikán született Feszl Frigyes magyar építész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere. Ősei hajósok, nagyapja és apja kőfaragó mester volt. A tizenhárom testvére közül József és Frigyes is az építészeti pályára lépett. . 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, de érettségi vizsgát nem tett. Ezután a Pesti Építész Céh keretei között három évig inastanonc volt. 1839-ben, testvérével, Józseffel együtt beiratkozott a tekintélyes Müncheni Képzőművészeti Akadémia építész szakára, ahol korábban Ybl Miklós is tanult. Mivel céhes mesterjoga nem volt, társult Kauser Lipóttal és Gerstner Károllyal, míg a kivitelezést a mesterjoggal rendelkező Zofahl Lőrinc végezte. Az Országház tervezésére kiírt pályázatra benyújtott tervével egy csapásra ismertté vált, bár tervezetét végül nem adta be. 1851-től több nagy pesti, illetve budai beruházást valósított meg, mint a Nádor utcai Oszvald-ház (1846-51), a Rákóczi úti Glósz-ház (1847), a Budakeszi úti Kochmeister-villa (1852), a vízivárosi Kapucinus-templom és rendház (1852), a Dunagőzhajózási Társaság Duna-parti raktárházai (1856).

Több lakóházat, síremléket, díszépítményt is tervez, de fő műve a pesti Vigadó (1859-65).  A kész épület a magyarországi romantika legjelentősebb alkotásává vált, ennek ellenére az épület nem váltott ki különösebb elismerést. 1867-ben a Vigadóban tartották Ferenc József koronázási bankettjét, majd itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Hangversenytermében megfordult Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók vagy éppen Dohnányi, koncerttermében fellépett többek közt Brahms, Saint-Saëns, Debussy, vezényelt Bruno Walter és Herbert von Karajan. A Vígadó dísztermét a Fortepan alábbi felvételén láthatjuk.

02.21. Péntek

1932. február huszonegyedikén hunyt el Gulácsy Lajos festőművész Budapesten. Lényegében autodidakta művész volt, már 1899-ben bemutatták egy alkotását a Műcsarnokban, majd a következő évben két félevet töltött a Mintarajziskolában, ezután tanulmányutakat tett Rómába, Firenzébe és Párizsba, de Olaszországba többször is visszatért, nagy hatással voltak rá az itáliai kisvárosok és művészek. 1908-ban Márffy Ödönnel közösen volt első gyűjteményes kiállítása, a következő évben Ferenc József díjat kapott, 1909-ben a nagybányai festőkkel közös tárlaton mutatta be képeit a MIÉNK. Grafikusként, díszlet- és kosztümtervezőként is sikereket ért el. Az háború kitörésekor idegrendszere összeroppant, ettől kezdve többnyire szanatóriumban, majd haláláig elmegyógyintézetben élt, 1924-ben látását is elveszítette. Korai műveire a preraffaeliták – angol művészcsoport, akik szakítani akartak az általuk felületesnek vélt akadémizmussal – és a szimbolikus szecesszió, majd az expresszionizmus hatása érződik, az 1910-es évek közepétől jelentkező vízióinak megfestése a szürrealizmus előfutárává teszi. Ez figyelhető meg Álomkép című alkotásán, ahogy a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum alábbi felvételén is láthatjuk.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.