Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. március 3. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 3-7.

03.03. Hétfő

167 évvel ezelőtt, 1858. március harmadikán hunyt el Bajza József költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Heves vármegyei középbirtokos család gyermekeként előbb Gyöngyösön, majd a pesti piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol együtt tanult Vörösmarty Mihállyal és Kossuth Lajossal. Egyetemi tanulmányait jogi fakultáson Pesten és Pozsonyban folytatta, a jog mellett az irodalom tanulmányozásának is nagy szerepet szentelt és a nyelvújító mozgalomban is részt vett. 1824-ben kezdte meg ügyvédi gyakorlatát, írnokként részt vett az országgyűlés munkájában. 1828-ban jelent meg első, nagy lélegzetvételű kritikai írása Az Epigramma theoriája, amely körül azonnal jelentős irodalmi vita alakult ki, 1830-ban indította be a Külföldi Játékszín című könyvsorozatát. 19. század irodalmi életének aktív szereplőjeként közreműködött a Kisfaludy Társaság megalapításában, 1837-től 1843-ig Vörösmartyval és Toldyval szerkesztette a kor legnagyobb irodalmi lapját, az Athenaeumot. Egy rövid ideig (1837-1838) a pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) igazgatójaként is tevékenykedett. 1844-ben az ő szerkesztésében jelenik meg a Történeti Könyvtár című könyvsorozat, majd a szabadságharcba bekapcsolódva a Kossuth Hírlapja és a Futár című lap szerkesztését is elvállalta. A szabadságharc bukása után 1851-ig bujdosott. Élete utolsó éveiben műveinek sajtó alá rendezésével foglalkozott, korának egyik legnépszerűbb dalköltőjeként figyelemreméltó irodalmi életművet hozott létre. Arcképét a sümegi Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház alábbi felvételén láthatjuk.

03.04. Kedd

28 éve, 1997. március negyedikén hunyt el Simándy József Kossuth-díjas magyar operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész. 1916. szeptember 18-án született Kistarcsán a helyi vasgyár közelében, szülei sváb munkások voltak, a kistarcsai templomban Shulder József néven keresztelték meg. A polgári iskola elvégzése után Budapesten, a Kerepesi úti Szürke Taxi Vállalatnál autószerelő inas lett. A sikeres vizsga után ugyanitt dolgozott autószerelőként 1939-ig. Ekkor figyeltek fel páratlan hangjára. Possert Emília, a bécsi operaház dívája ingyen tanította a tehetséges, szegény fiút, aki közben többször is jelentkezett operaházi próbaéneklésre. A Zeneakadémián egyből a második évfolyamra vették fel 1945-ben végzett Dr. Székelyhidi Ferenc tanítványaként. A Zeneakadémia elvégzése után gyors karrierje indult, amikor Vaszi Viktor a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatába hívta őt. 1946-ban debütált Don José szerepében a Carmenben, majd sok sikeres szerepet alakított, köztük Mozart, Beethoven és Verdi műveiben.Országos ismertséget Keleti Márton 1950-es filmjében nyert, ahol ifjúmunkást játszott. 1953. március 22-én énekelte először a Bánk bán címszerepét, amelyben számos előadást tartott. Élete során számos hanglemezfelvételt készített, és jelentős nemzetközi karriert futott be. 1956 után Münchenben énekelt, és számos nemzetközi szerepben lépett fel. Feleségével, Hegedűs Judittal 1954-ben házasodtak össze, három gyermekük született. 1973-ban vonult nyugdíjba, de továbbra is gyakran fellépett. Budapesten hunyt el 1997-ben. Magyarország egyik leghíresebb tenoristáját nyufdíjas éveiben a Fortepan alábbi felvételén láthatjuk.

03.05. Szerda

801 évvel ezelőtt, 1224. március ötödikén született Esztergomban Turul-házi Szent Kinga, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária gyermekeként. Fiatalon elhatározta, hogy életét Istennek szenteli, és tizenegy évesen szüzességi fogadalmat tett. 1239-ben a lengyel V. Boleszláv felesége lett, ahol királynéként is buzgón imádkozott és segítette a szegényeket. A tatárjárás idején menedéket keresett férjével, később azonban hazatért Magyarországra, hogy segítséget kérjen népe számára. Legendák szerint gyűrűjével biztosította a sóbányát, amely hatalmas gazdagságot hozott Lengyelországnak. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát a szegények között osztotta szét, és Ószandecen alapított kolostorában élt. Élete végén ismét tatár betörés elől bujkált, de 1292-ben, Szent Jakab apostol vigíliáján hunyt el. Halála után a nővérek hosszú ideig titkolták halálhírét a környező veszélyek miatt. Emlékét számos műalkotás őrzi, köztük a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom kertjében található Szent Kingát ábrázoló szobor, amely Tóth Dávid szobrászművész alkotása.

03.06. Csütörtök

158 éve, 1867. március hatodikán hunyt el Hild József magyar építész, a klasszicizmus egyik meghatározó alakja, aki számos jelentős épület tervezésében és kivitelezésében vett részt. Pályáját Mezőberényben kezdte, majd a bécsi építészeti iskolában tanult. Legismertebb munkája a budapesti Szent István-bazilika, amely építését 1851-ben kezdte, és amely az egyik legfontosabb neoklasszicista templom Magyarországon.

Hild sok más neves épületet is tervezett, például a pesti Városházát és a bécsi Hofburgot. Munkáiban a funkcionalitás és az esztétika egységét képviselte, különös figyelmet fordítva a részletekre. Építészeti munkái mellett jelentős szerepet játszott a városfejlesztésben is, hiszen elképzelései alapján új városrészek alakultak ki. Hild életét végigkísérte a közéleti tevékenység is, hiszen az építészeti kamara alapító tagja volt. Munkásságával nemcsak a magyar, hanem az európai építészeti kultúrára is maradandó hatást gyakorolt.

03.07. Péntek

340 évvel ezelőtt, 1865. március hetedikén született Johann Sebastian Bach, a barokk zene egyik legismertebb és legnagyobb hatású zeneszerzője. Fiatalon, 10 éves korában elvesztette szüleit, ami után rokonai nevelték fel. 1703-ban Lipsiába költözött, ahol a Szent Tamás-templom kórusának vezetője lett. Sokat dolgozott egyházi zeneszerzőként, és számos kantátát írt, amelyet a templomi szolgálatok során adtak elő. 1708-tól Weimarban, hercegi zeneszerzőként, számos kantátát és művet komponált, például a híres “Tavaszi Cantatát“. 1717-től Köthenben élt, ahol a herceg szabadon engedte zenei kreativitását, és itt sikerült megalkotnia a “Brandenburgi versenyeket” is. 1723-ban Lipcsébe költözött, ahol a Szent Tamás-templom zeneigazgatója lett, és itt vált a barokk zene egyik legnagyobb alakjává. Bach életét a mély vallásosság jellemezte, mely zenéjében is megnyilvánult. 1750. július 28-án hunyt el. Kiemelkedő munkássága több mint 1,000 kompozíciót ölel fel, köztük oratóriumokat, kantátákat és zongoradarabokat. Emlékét őrzi Kajári Gyula grafikusművész Bach arcképe című krétarajza, amely Kisfaludy Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Emlékház felvételén tekinthető meg.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.