Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 17-21.
03.17. Hétfő
65 éve, 1960. március tizenhetedikén hunyt el Brassóban Mattis Teutsch János festőművész, grafikus, szobrász, európai szinten kiemelkedő avantgárd művész, akinek gazdag életműve az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzatait is magában hordozza. Brassói faipari iskola elvégzése után Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig Párizsban élt és alkotott. 1917 októberében volt első egyéni tárlata, ami egyben Kassák Ma című folyóiratának első kiállítása volt. 1919 után Brassóban élt, az 1910-es és 1920-as évek igen termékenyen teltek, 1921-ben a berlini Der Sturm galériájában Paul Klee-vel és Marc Chagallal is kiállított, 1926-tól a nagybányai művésztelepen dolgozott. Idős korában freskóterveket is készített, emellett művészetszervezéssel foglalkozott.
Alábbi festménye a MODEM Antal-Lusztig-gyűjteményének egyik darabja, feleségét, Borsos Gizellát ábrázolja. 1909-ben házasodtak össze, két gyermekük született. Borsos Gizella egészsége 1913-ban meggyengült, tüdőbajban szenvedett, amin nem segítettek a gyógykezelések sem. A portré 1916-ban készült, Gizella ebben az évben, június 19-én elhunyt.
03.18. Kedd
108 évvel ezelőtt, 1917. március tizennyolcadikán hunyt el Budapesten Ferenczy Károly festőművész, a nagybányai művésztelep egyik alapítója és így első nemzedékének kiemelkedő képviselője. Ferenczy 1862-ben született Bécsben, Freund Károly néven. A Pesti Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd jogot tanult, később elvégezte a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát és a család birtokán kezdett gazdálkodni. Csak 1884-ben, Fialka Olga festőművész, későbbi felesége megismerése után kezdett a festészet iránt érdeklődni, együtt mentek tanulmányútra Rómába, majd Ferenczy képzőművészeti tanulmányokat kezdett Münchenben, amit Nápolyban, majd Párizsban folytatott. 1889-ben tértek haza, Szentendrén telepedtek le, és ugyanebben az évben szerepel alkotásával először kiállításon, a Műcsarnokban – művészi pályája ekkor indult. Kezdetben naturalisztikus zsánerképeket festett, majd képein az impresszionizmus modernsége és a klasszikus értékek megőrzésére való törekvés elegye jelenik meg, ami egyedi stílust kölcsönöz. Ez megfigyelhetó az alábbi, Nagybányai gesztenyefák című alkotásán.
1892-96 között Münchenben élt és alkotott, szoros kapcsolatban állt a Hollósy Simon körül kialakult művészcsoporttal, amelyből a Nagybányai Iskola is létrejött. 1906-tól Budapesten, a Magyar Királyi Mintarajztanodában tanított, 1908-ban a MIÉNK alapítójaként Szinyeivel és Rippl-Rónaival kiállítást rendezett, majd ugyanebben az évben Londonban is kiállítják nyolc alkotását. 1914-ben ő rendezte a Velencei Biennále magyar tárlatát, 1915-ben a Pietà című képével 4000 koronás nagydíjat nyert a Műcsarnok tavaszi tárlatán, mindeközben krónikus betegsége egyre súlyosbodott. 1916-ban az Ernst Múzeumban közös kiállítása nyílt gyermekeivel.
03.19. Szerda
1850. március tizenkilencedikén született Kecskeméten Valentin Lajos színész, operaénekes, színiigazgató. A Kereskedelmi Akadémiát abbahagyva iratkozott be a Színművészeti Akadémiára, de ottani tanulmányait sem fejezte be, Temesvárra szerződött Sztupa Andor társulatába. 1878-ban Győrbe ment, a következő évben már Aradon volt. 1882-ben Lipcsébe szerződött, majd Berlinben képezte énektudását, 1883-ban próbaéneklésre jelentkezett a Nemzeti Színházhoz, de nem szerződtették, így Nagy Vince szeged-nagyváradi társulatához szegődött. 1886 őszétől lett a debreceni színház tagja, aminek igazgatását is elvállalta 1888-91 között. 1892-ben rövid ideig az Opera tagja lett, 1895-97 között a Népszínháznál volt, majd felhagyott a színészettel és színházi ügynökséget nyitott. 1912-ben Bécsbe költözött, ott folytatta tovább ügynöki tevékenységét. 1932 májusában hunyt el. Portréját a debreceni Déri Múzeum őrzi.
175 évvel ezelőtt, 1850. március huszadikán született Aggházy Gyula festőművész Dombóváron. Kezdetben zenészként, a Nemzeti Színház operai zenekarának hegedűseként működött, majd festőnek tanult Bécsben és a müncheni akadémián. 1874-ben egy rövidebb szolnoki itthon tartózkodás után Munkácsy tanítványa lett Párizsban, majd 1876- ban hazatért és Budapesten, valamint a szolnoki művésztelepen alkotott. Tanított az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán is, anekdotikus naturalista zsánerképeivel az 1880-as és 1890-es években országszerte igen népszerű volt, ilyen például a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jóvoltából alább is látható, a Vasárnapi Újság hasábjain is megjelent 1886-os alkotása.
03.21. Péntek
106 évvel ezelőtt, 1919. március huszonegyedikén Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot, amely Magyarország első szocialista állama lett. A forradalmi kormányzótanács élére Kun Béla került, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik legfontosabb vezetője. Kun Béla, korábban újságíró és politikai aktivista, a szovjet mintájú proletárdiktatúra megteremtésére törekedett. Március 21-én kiadott kiáltványában a magántulajdon felszámolását és a munkások hatalomra juttatását ígérte. A Tanácsköztársaság hatalomra jutását az ország súlyos politikai és gazdasági helyzete is elősegítette. Az események középpontjában Budapest állt, ahol a forradalmi hullám gyorsan terjedt. Kun Béla népszerűsége kezdetben nagy volt, különösen a városi munkásság körében, de uralma rövid ideig tartott. Kun Béla és társai szovjet mintára próbálták átalakítani az országot, azonban intézkedéseik gyorsan ellenségeskedést váltottak ki a társadalom jelentős részében. 1919 augusztusában a rendszer összeomlott, Kun Béla pedig a Szovjetunióba menekült, ahol később a sztálini tisztogatások áldozatává vált. Fényképét a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum feltöltésében láthatják.