ÉVFORDULÓ SOROZAT

Múltidéző: Ezen a Napon

Múltidéző: Ezen a Napon

- 2025. március 24. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók március 24-28.

03.24. Hétfő

103 éve, 1922. március huszonnegyedikén hunyt el Konstantinápolyban, nyolcvankét éves korában gróf Széchenyi Ödön, a magyar és a török tűzoltóság megszervezője és irányítója. Az 1862-es londoni világkiállításon látottak miatt fordult a katasztrófavédelem felé a korábban közlekedési szakemberként dolgozó Széchenyi, a következő évben kezdte megszervezni a pesti önkéntes tűzoltóságot, 1870-re a szervezet már hivatásos tűzoltókkal működött. 1870-ben Konstantinápolyba utazott, egy tűzvész pusztítása után érkezett, amiben több követség és konzulátus is elpusztult, emiatt – joggal – követelték a hatóságoktól a későbbi tűzkárok megelőzésére a helyi tűzoltóság megszervezését, Széchenyi pedig felajánlotta segítségét ebben. Azonban az ügy évekig elhúzódott. 1874-ben Abdul-Aziz török szultán számos jelentkező közül végül Széchenyit találta alkalmasnak a helyi tűzoltóság megszervezésére, így a gróf a városban maradt, családjával letelepedett, majd a hadsereg egyik legbefolyásosabb tábornoka lett, érdemeiért a pasai méltóságot is elnyerte. Széchenyi Ödön még közlekedési szakemberként szorgalmazta a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tartó vízi útvonal kiépítését, ő volt az első, aki hajózva jutott el Párizsig, az ottani 1867-es világkiállításra, ezért III. Napóleon császár a francia Becsületrenddel jutalmazta. Újításokat támogató, innovatív szemlélete miatt Európa-szerte elismert szakembernek tekintették. Részben neki köszönhető a Budavári Sikló létrejötte, de a Budapesti Hajósegylet, sőt a Budai Népszínház is. A Budapesti Történeti Múzeumban őrzött alábbi hirdetés a tűzoltószer-beszerzési iroda nyitásáról szól, a dokumentumot teljes egészében megnyitva két korabeli tűzoltókocsi rajzát is láthatjuk.


03.25. Kedd

230 évvel ezelőtt, 1795. március huszonötödikén született Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök. Az elemi iskolát születési helyén, Szepesolasziban, az algimnáziumot pedig Miskolclon végezte. Eperjesen filozófiát tanult, majd Pesten, 1816-ban diplomázott mérnökként. A Duna terep- és vízviszonyának felvételére 1829-ben kapott megbízást, a vaskapui víziút tervezésében és kivitelezésében is jelentős szerepe volt.
Vásárhelyi leginkább a Tisza szabályozásának mérnökeként híresült el, a folyószabályozásra 1846-ra két tervvel is előállt, de a Tiszavölgyi Társulat április 8-i ülésén a kivitelezés magas költségei heves vitát generáltak, védve az elképzeléseinek szakmai megalapozottságát, az ülés közben szívrohamot kapott és elhunyt. A Tisza szabályozása csak részben készült az ő tervei szerint, azt a velencei műszaki igazgató, Pietro Paleocapa módosításaival valósították meg. A Móra Ferenc Múzeum képeslapján a szegedi Széchenyi téren álló szobrát láthatjuk, amit ifj. Mátrai Lajos készített 1905-ben, a mellékalakok pedig ifj. Pásztor János munkái.

03.26. Szerda

33 éve, 1992. március huszonhatodikán hunyt el Borbereki-Kovács Zoltán festő- és szobrászművész Johannesburgban. Eredetileg festőművésznek készült, 1933-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Vaszary János és Csók István is tanította, római ösztöndíjasként freskófestészetet is tanult. A szobrászattal Szolnokon ismerkedett meg alaposabban, autodidakta módon kezdett mintázni, a harmincas években már kizárólag szobrászattal foglalkozott, eleinte kő, majd bronz és faszobrokat is készített, épületplasztikákat is alkotott. A Verseghy Ferenc Könyvtár alábbi felvételén látható, a könyvtár névadójáról készült köztéri bronz mellszobrot 1934-ben készítette Borbereki-Kovács, aki 1940-től a Szolnoki Művésztelep törzstagja lett. 1948-ban rövid időre Olaszországban telepedett le, majd következő évben Fokvárosban, majd Johannesburgban talált otthonra. Realista, zárt kompozíciójú és tiszta formájú stílusa először az afrikai formák felé, majd a hatvanas évektől az absztrakció irányába haladt, féldrágakövekből is faragott nonfiguratív szobrokat. Borbereki-Kovács Zoltánt Szolnokon temették el, síremlékén Magyar Golgota című domborműve látható.

03.27. Csütörtök

241 évvel ezelőtt, 1784. március 27-én született nyelvtudós, könyvtáros, egyik leghíresebb világutazónk, Kőrösi Csoma Sándor, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrös faluban, egy székely kisnemesi családban. Már fiatalon megmutatkozott rendkívüli nyelvérzéke és tehetsége, amelyet Nagyenyeden, a Bethlenianumban végzett tanulmányai során fejlesztett tovább. 1815-ben ösztöndíjat nyert, amely lehetővé tette számára, hogy a göttingeni egyetemen tanuljon. Ottani évei alatt mélyítette el orientalista tudását, mely későbbi munkásságának alapját képezte. 1819 novemberében elhagyta Magyarországot, hogy a magyarok őshazáját kutassa Belső-Ázsiában, mely kalandos útja során a tibeti kultúra tanulmányozására irányította figyelmét. 1821-ben Peshavárban találkozott William Moorcrofttal, aki arra ösztönözte, hogy a tibeti nyelv és kultúra megismerésére összpontosítson. 1827 és 1830 között a kunani lámakolostorban dolgozott, ahol Szangje Puntszog láma segítségével elkészítette a tibeti szótár és nyelvtan alapjait, ezzel megalapozva a nyugati világ tibetológiai kutatásait. 1830-ban Kalkuttába költözött, ahol a Bengáli Ázsia Társaság könyvtárosaként tevékenykedett. Munkássága során a tibeti nyelv és kultúra megértése érdekében fáradhatatlanul dolgozott, művei ma is a tudomány alapkövei közé tartoznak. 1842. április 11-én, Darjeelingben hunyt el. Kőrösi Csoma Sándor emlékét ma is tisztelettel őrzi az utókor, sokszor láthatjuk bivaly háton ülve, ezt az ábrázolást őrzi az a szobor is, amely Pécs Uránváros részében áll.

Kőrösi Csoma Sándor szobra Uránvárosban. (Csorba Győző Könyvtár – PDM)

03.28. Péntek

119 éve ezelőtt, 1906. március 28-án hunyt el Bihari Sándor, a magyar festőművészet egyik jelentős alakja. 1855-ben született Rézmetsződön, és művészi tehetsége már fiatal korában megmutatkozott. Tanulmányait a Mintarajztanodában kezdte, majd később a müncheni Képzőművészeti Akadémián tökéletesítette, ahol a kor kiemelkedő művészeitől sajátíthatta el a festészet alapjait. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. Hazatérése után Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál,  később alapító tagja lett. a Szolnoki Művésztelepnek. Bihari főként életképeiről, történelmi jelenetekről és zsánerképeiről vált ismertté, amelyekre a részletgazdag ábrázolás és az érzelmek finom kifejezése volt jellemző. Munkáiban gyakran ábrázolt paraszti életképeket, mindennapi jeleneteket, amelyeket mély empátiával és realizmussal örökített meg. Életműve során számos díjat és elismerést kapott. Alkotásai rendszeresen szerepeltek a Műcsarnok kiállításain, ahol elismerték művészi kvalitásait. Jelentős művei, amelyek a korszak társadalmi problémáit és a vidéki élet valóságát érzékletesen mutatják be: a „Rablótámadás”, a „Falusi jelenet”  és “Az ő nótája” című festmény, ez utóbbit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum feltöltésében láthatjuk.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.

A cikkhez kapcsolódik

Évforduló sorozat

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. március 17. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. március 10. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. március 3. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. február 24. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. február 17. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. február 10. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. február 3. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. január 27. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. január 20. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. január 13. 7:00