ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. április 7. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 7-11.
04.07. Hetfő

04.08. Kedd
179 évvel ezelőtt, 1846. április nyolcadikán hunyt el Pesten Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök. Az elemi iskolát születési helyén, Szepesolasziban, az algimnáziumot pedig Miskolclon végezte. Eperjesen filozófiát tanult, majd Pesten, 1816-ban diplomázott mérnökként. A Duna terep- és vízviszonyának felvételére 1829-ben kapott megbízást, a vaskapui víziút tervezésében és kivitelezésében is jelentős szerepe volt. Vásárhelyi leginkább a Tisza szabályozásának mérnökeként híresült el, a folyószabályozásra 1846-ra két tervvel is előállt, de a Tiszavölgyi Társulat április 8-i ülésén a kivitelezés magas költségei heves vitát generáltak, védve az elképzeléseinek szakmai megalapozottságát, az ülés közben szívrohamot kapott és elhunyt. A Tisza szabályozása csak részben készült az ő tervei szerint, azt a velencei műszaki igazgató, Pietro Paleocapa módosításaival valósították meg. A Móra Ferenc Múzeum képeslapján a szegedi Széchenyi téren álló szobrát láthatjuk, amit ifj. Mátrai Lajos készített 1905-ben, a mellékalakok pedig ifj. Pásztor János munkái.
04.09. Szerda
04.10. Csütörtök
39 éve, 1986. április tizedikén hunyt el Martyn Ferenc szobrász, festőművész, illusztrátor Pécsett. Kaposváron született, 1899-ben, pályaválasztására feltehetőleg nagy hatással voltak a gyermekkori évek, mivel azokat rokona, Rippl-Rónai József kaposvári házában, a Róma-villában töltötte. A középiskolát a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte, hadiérettségizett 1917-ben, majd a frontra is kivezényelték. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanult egy ideig, majd a húszas évek második felében Párizsba költözött, ahol a modern irányzatokkal ismerkedett, és ’34-ben az Abstraction-Création művészcsoporthoz is csatlakozott. 1940-ben hazatért és Pécs, majd a Dél-Dunántúl kulturális életének egyik meghatározó alakja lett. Martyn a non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője, szobrászként pedig a modern magyar szobrászat egyik első kísérletezői közé tartozott, ahogy azt az alábbi szobrán is megfigyelhető.

04.11. Péntek
206 évvel ezelőtt, 1819. április tizenegyedikén született gróf Leiningen-Westerburg Károly a hesseni Ilbenstadtban, egy elszegényedett, de rangos arisztokrata család hetedik gyermekeként. Az angol uralkodóházzal is távoli rokonságban álló ifjú számára a katonai pálya jelentette az egyetlen előrelépési lehetőséget, ezért az osztrák hadseregben kapott tiszti kiképzést, majd főhadnagyként Magyarországra került. Itt ismerkedett meg a törökbecsei birtokos lányával, Sissányi Alízzal, akit 1844-ben feleségül vett, majd visszavonulva a katonai szolgálattól a családi birtok irányításában vett részt. Az 1848-as forradalom kitörése után a magyar szabadságharc mellé állt, és kezdetben a szerbek elleni hadműveletekben harcolt, később több nagy csatában is részt vett. Bátorságának és katonai tehetségének köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1849 júliusára vezérőrnagy lett és hadosztályt vezetett. Világosnál az oroszoknak megadta magát, de az osztrákok felségsértés és árulás vádjával halálra ítélték. Aradon tábornoki díszben végezték ki, miután őreit sikerült megvesztegetnie, de a bitófán is küzdenie kellett, mert magassága miatt a lába leért a földre. Holttestét előbb jeltelen sírba temették, majd később Borosjenőn és végül az aradi emlékmű tövében helyezték végső nyugalomra. Halálának kétszázadik évfordulójára írt cikkünket itt olvashatják.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.