ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. április 21. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 21-25.
04.21. Hetfő
175 évvel ezelőtt, 1850. április huszonegyedikén hunyt el ifjabb báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, aki – sokakkal egyetemben – az 1838-as pesti árvíz idején számos életet megmentett, ám erőfeszítéseiért ő tett szert a legnagyobb hírnévre. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének feltöltésében olvasható az alábbi, Magyarország című folyóirat 1923-ban, a katasztrófa 85. évfordulójának apropóján Wesselényi helytállásáról megemlékező cikke:
„Az 1838-iki márciusi nagy árvíznek volt egy hatalmas hőse, az Árvízi hajós, Wesselényi Miklós báró, akinek sikerült portréját mutatjuk be a mellékelt rajzban. Amikor azon a borzalmas márciusi éjszakán megdördültek az ágyúk a Vár fokán, amikor zúgtak a félrevert harangok és a pesti Dunasoron bámészkodó tömeg halálüvöltéssel menekült a kissé magasabban fekvő újpiacra, a mai Erzsébet térre, meg a Barátok terére [Ferenciek tere], mert megállíthatatlan víz áttörte a váci és soroksári gátakat, széles, jeges áradatával rázúdult az uccára, megmentőútjára indult a daliás, nagyerejű Wesselényi Miklós báró és amiként Kárpáthy Zoltánjában Jókai Mór leírja, halálmegvető férfias bátorsággal mentette meg a kétségbeesettek százait.”
04.22. Kedd
1970 óta, tehát immár 55 éve – hazánkban pedig 35 éve – április huszonkettedikén ünnepeljük a Föld napját. Mint minden évben, idén is a klímánk, a biodiverzitás, közös és egyetlen élőhelyünk, a bolygónk megmentésére történő figyelemfelhívás a cél. Természetesen a jelenlegi járványügyi helykzet ezen törekvésekről valamelyest eltereli a fókuszt, pedig sokan osztják azt a véleményt, hogy éppen a most zajló események miatt, vagy ennek apropóján érdemes átgondolnunk, mi az, amit mi, egyénként vagy közösségként tehetünk jövőnkért, élővilágunk megmentéséért, a megbillent egyensúly visszaállításáért – kezdve az egyszerűbbekkel, mint a közlekedési, az étkezési és egyéb fogyasztási, termelési szokásainktól egészen a gondolkodásmódunk megváltoztatásáig. Bolygonkat a Mecsek-ben készült képpel köszöntjük a pécsi Csorba Győző Könyvtár gyűjteményéből.
04.23. Szerda
60 évvel ezelőt, 1965. április huszonharmadikán omlottak le a Blaha Lujza téren állt Nemzeti Színház utolsó falszakaszai is. A bontási munkálatok még 1965. január 15-én kezdődtek meg, majd március 15-én a színház pincéjét és tartófödémeit robbantották fel, így áprilisra már csak a falak maradtak, majd az sem. A színház még 1875-ben épült, a Nemzeti Színház társulata 1908-tól foglalta el a korábbi Népszínházat, eredetileg csak ideiglenesen. Az épület komoly károkat szenvedett el a második világháború alatt, amiket gyors, de nem túl alapos helyreállítási munkák követtek. Szakértőket kértek fel a felújítás költségeinek felmérésére, amik olyan magasak voltak, hogy akkor úgy vélték, annak összegéből egy új színház felépítése is megoldható lenne, így végül az alatta húzódó metróvonal építése jó érvnek tűnt az amúgy is balesetveszélyes, beázó, toldozott-foltozott épület bontása mellett. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, október 2-án a társulat először a mai Thália Színházba költözött, majd a Hevesi Sándor téri Magyar Színház épületébe – tervek szerint ideiglenesen, hiszen hamarosan úgyis megépül. A legendás színházépület Steiner Szilárd 1900-as évek elején készült üvegnegatívján tekinthető meg a tatai Kuny Domokos Múzeum felvételén.
04.24. Csütörtök
155 évvel ezelőtt, 1870. április huszonnegyedikén született Thorma János festőművész, a nagybányai művésztelep alapító mestere. Kisnemesi családban, Jászberényben és Kiskunhalason nevelkedett. 1884-től lakott Nagybányán, fiatal korában nagybátyja támogatta festői tehetségének kibontakoztatásában. A Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere, később Hollósy Simonnál Münchenben, majd Párizsban a Julian Akadémián is tanult. A millenniumi évben készült el Aradi vértanúk, október hatodika című festménye, ami egyből ismertté tette, de Thormának a sok kísérletezést követően sem sikerült újabb, hasonlóan kiváló történelmi témájú művet alkotnia. A nagybányai évek teljesen új témákat és színvilágot hoztak festészetébe, emellett próbálta minél tovább életben tartani a létrehozott iskolát. 1929-ben megházasodott, a Thorma János Múzeumban őrzött fényképen feleségével, a szintén festő Kiss Margittal látható.
04.25. Péntek
165 évvel ezelőtt, 1860. április huszonötödikén született Nagy Virgil építészmérnök és egyetemi tanár Temesváron. Tanulmányait Budapesten, a Műegyetemen hallgatójaként végezte, ahol tanársegédként működött tovább a Steindl Imre vezette középkori építészeti tanszéken. 1893-tól már a Kereskedelmi Minisztérium főmérnökeként, 1899-től pedig műszaki főtanácsosaként dolgozott. E pozícióiban kapta a főváros új hídjai, a Ferenc József (Szabadság) híd, valamint az első Erzsébet híd architektúrájának, építészeti kialakításának feladatát. Az előbbit Feketeházy János tervezte, ő hívta társul Nagy Virgilt az építészeti részletek megtervezéséhez, e munkáját Hollán-pályadíjjal is elismerték. Az eredeti Erzsébet híd esztétikai megjelenése is az ő elképzelései alapján valósult meg. Az 1945-ben felrobbantott híd kapuzatának tetején álló tornyok a Belvárosi templom tornyaira rímeltek.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. április 14. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 14-18.
2025. április 7. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 7-11.
