Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. július 22. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 22-26.

07.22. Hétfő

1967-ben, 80 éves korában, július huszonkettedikén hunyt el a költő, képzőművész, Kassák Lajos. Utolsó éveiben íróként nagyobb elismertségben részesült, 1965-ben Kossuth-díjjal is jutalmazták, képzőművészeti tevékenységét azonban nem méltányolták ekkor. Bár a hatvanas években a nyugaton a kelet-európai avantgárd újrafelfedezése zajlott, azonban itthon, életműve bemutatására csak halála előtt pár hónappal került sor, szerény körülmények között, saját költségen, míg külföldön számos egyéni és kollektív kiállításon szerepelt.

Kassák az avantgárd vezéralakja volt, nevéhez rengeteg izmus kapcsolódik, küldetésének tartotta az avantgárd irányzatok, különösen a konstruktivizmus és a kubizmus hazai megismertetését. Műveit képarchitektúrának nevezte, ezek közül láthatunk egyet az Antal-Lusztig gyűjteményből: Kompozíció Nappal címmel. Síreméke a Farkasréti temetőben található.

07.23. Kedd

Éppen 20 éve, 2004. július huszonharmadikán hivatalosan is átadták a Neretva folyó fölött átívelő, újjáépített Öreg hidat Mostarban. A kőhíd megépítéséről I. Szulejmán döntött 1557-ben, az építkezést 1567-ben fejezték be. Abban az időben a mostari híd volt a legnagyobb egynyílású kőhíd, ami hamar szimbolikus jelentőségűvé is vált. A több mint 400 évig épségben fennmaradt hidat a szerb-bosnyák háborúban, 1993. november 9-én horvát katonák rombolták le.

A háború végét követően azonnal megindult a rekonstrukció megszervezése nagyszabású nemzetközi szakértői támogatással, az UNESCO felügyelete alatt, Világbanki támogatással. A korabeli híd építéséről kevés dokumentum maradt fenn, így az újjáépítést egy éves felmérési munka előzte meg. A híd folyóba zuhant darabjainak kiemelésében részt vettek a magyar honvédség búvárjai is, a fellelt maradványok újbóli felhasználásáról egyenként döntöttek a firenzei egyetem szakértői, az új kőtömböket pedig török kőfaragók készítették. Az újjáépítés során a korabeli szerkezeti megoldásokat alkalmazták. A Stari most 2005-től a világörökség része. A Balatoni Múzeum reprodukcióján Csontváry-Kosztka Tivadar 1903-ban a hídról festett alkotását láthatjuk.

07.24. Szerda

115 éve, 1909. július huszonnegyedikén született Károlyi Amy költő, műfordító, akire legtöbbször csak Weöres Sándor feleségeként utalnak, pedig saját jogon is helye van a magyar költészetben. Első verseit Babits közölte a Nyugat hasábjain még 1940-ben, korai kötetei mesék és verses képeskönyvek voltak, de később is írt gyermekkönyveket, és ahogy láthatjuk, Grimm meséjét, a Hófehérke és a hét törpét is ő adaptálta az Állami Bábszínház színpadára, még az ötvenes évek elején.

Első verseskötete 1947-ben jelent meg Szegezzetek a földhöz, csillagok címmel, de önálló arculata A harmadik ház című, 1965-ös kötetében bontakozott ki igazán, ahol intellektuális stílus és játékos elemek keverednek. 1977-ben új kötetkompozíciót alakított ki a Kulcslyuk-lírával, ami verses és prózai szövegekből, idézetekből és reflexiók kombinációjából alkot lírai montázst. 1981-ben József Attila-díjjal jutalmazták.

Kapcsolata Weöressel levelezéssel indult, egy temetőben randevúztak először, ahol reggelig kényszerültek maradni, miután rájuk zárták a kapukat. 1947-ben házasodtak össze, több mint 40 év házasság során elismerések, közös munka, utazások, tiltás és anyagi nehézségek is kísérték életüket. Károlyi Amy a halálos ágyig kísérte férjét.

07.25. Csütörtök

115 éve, 1909. július huszonötödikén repült át Louis Blériot Calais-ből Doverbe saját tervezésű, 300 kilogramm súlyú monoplánjával. Blériot ezzel a 31 percig tartó úttal mindenkorra beírta magát a repülés történetébe. Blériot a Magyar Aero Club meghívására hazánkban is tiszteletét tette. 1909. október 17-én, 200 000 néző előtt nagy sikerű bemutatót tartott, ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel. 1910-ben ő volt az első ember, aki repülőjével átlépte a 100 km/h álomhatárt. Az első világháború alatt gazdag repülőgépgyárosként mintegy 10 000 repülőgépet adott el a francia államnak és szövetségeseinek.

07.26. Péntek

57 évvel ezelőtt, 1967. július huszonhatodikán hunyt el az akkor 79 éves Füst Milán, Kossuth-díjas író, költő, drámaíró, a magyar szabadvers megteremtője. 1888-ban született egy budapesti, elszegényedett zsidó család gyermekeként, Fürst Milán Konstantin néven. Apja 1896-ban bekövetkezett halála után anyjával a Dohány utcában, a trafik mögötti szobában élt, nehéz körülmények között, közel húsz évig. 1903-ban tüdővérzést kapott, bár felépült, állandó halálfélelemben élt. Ezt követően 1904-től 1944-ig rendszeresen naplót vezetett, azonban Budapest ostroma alatt bombatalálat érte lakását, jegyzetfüzeteinek egy része eltűnt – bár később részben megkerültek –, nem folytatta és nem adatta ki, pedig tervezte. Legalábbis ezt olvashatjuk az által digitalizált, Buday Györgynek küldött, 1934. december 7-i keltezésű: „E napló több vaskos kötetet tesz ki, s hír szerint sajtó alá is rendezi.” – mármint ő maga.

Levelében bemutatja addigi munkásságát is, illetve – immár aláhúzással nyomatékosítva – ismét megkérte Budayt, hogy küldje el számára Radnóti Miklós címét, mivel korábbi, november 26-i kérését nem teljesítette. De Buday ekkor se fogja, ezt abból tudjuk, hogy Füst december 25-én ismét írt neki ez ügyben.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.