Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. április 28. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 28 – május 2.
04.28. Hetfő
131 évvel ezelőt, 1894. április huszonnyolcadikán született a Battonya melletti Tompapusztán Molnár C. Pál festőművész, grafikus, aki kiváló egyházi és díszítő festő is volt. Aradon tanult, 1912-ben egy országos rajzpályázaton első díjat nyert, később rajztanár szakon tanult a Képzőművészeti Főiskolán, majd Genfben és Párizsban élt, a Louvre gyakori látogatója volt, klasszikusokat másolva képezte tovább magát. Hazatérése után irodalmi műveket illusztrált, majd három éves ösztöndíjat nyert Rómába. A harmincas évektől főleg festészettel foglalkozott, budapesti műtermében, valamint állami és egyházi megrendelésre freskókon dolgozott, a fővárosban és vidéken egyaránt. Mátyás király vadászatairól három pannót is készített a Svábhegyen egykor működő Golf Szálló – később Vörös Csillag, majd Panoráma Szálló – éttermébe, ezek közül láthatjuk az egyiket. Mátyás kedvelt vadászterülete volt a mai Hegyvidék, a XII. kerület első neve Mátyás király város volt, és maga a szálló épülete is erre a kapcsolatra reflektál középkort idéző kialakításával, vadászkastély-szerű küllemével.
04.29. Kedd
298 éve, 1727. április huszonkilencedikén született Jean-Georges Noverre, francia balettművész, koreográfus, akit az egyetemes táncművészet megújítójaként is tisztelünk. Ennek apropóján – immáron 43 éve – ezen a napon ünneplik világszerte a táncművészet napját. A világnap egyik legfontosabb célkitűzése a tánc népszerűsítése, valamint annak ösztönzése, hogy a mozgás és művészet e fajtája nagyobb szerepet kapjon az oktatásban is – hiszen a tánc az emberi kultúrával egyidős. A táncnapot sok országban nagyszabású gálákkal, díjkiosztókkal és előadásokkal ünneplik, azonban idén – az ismert okok miatt – ez a legtöbb helyen elmarad. De ne csüggedjünk: otthonunkból is ünnepelhetünk! Számos online nézhető előadás megtekintésén túl akár mi magunk is táncra perdülhetünk – amihez csupán kedvenc zeneszámainkra van szükség. A Fortepan Balettoktatás című képével kívánunk boldog táncnapot, örömteli táncolást mindenkinek!
04.30. Szerda
31 éve, 1994 óta április harmincadikána méhek napját ünnepeljük Magyarországon, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére. Az ünnep célja eredetileg a mézfogyasztás népszerűsítése, illetve a méhészeti termékek megkedveltetése volt. Mára azonban egy sokkal komolyabb, időszerűbb és mindannyiunkat érintő probléma is fókuszba került: ez pedig nem más, mint a méhek tömeges pusztulása. A méhek kulcsszerepet játszanak a növények beporzásában; eltűnésük hatalmas problémát jelentene nemcsak az élelmiszertermelésben, hanem – ami talán még fontosabb – a teljes élővilág egyensúlyában is. A beporzás szinte egészét ma már a méhészek által tartott mézelő méhek végzik; a vadon élő, nem mézelő méhek száma világszerte drasztikusan lecsökkent. A miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből a “Méhes az udvar végében “című képpel köszöntjük a méheket.
05.01. Csütörtök
135 éve, 1890. május elsején ünnepelték meg először Magyarországon a munka ünnepét – a napot, amely mára világszerte a dolgozók jogainak, a munkáért való küzdelemnek és a szolidaritás eszméjének jelképévé vált. Az ünnep gyökerei az 1886-os chicagói Haymarket-eseményekhez vezetnek vissza, ahol amerikai munkások indítottak sztrájkot a nyolcórás munkanap bevezetéséért. A tüntetések véres következményei ellenére a cél nem veszett el – sőt, idővel globális mozgalommá vált. Hazánkban 1890-ben a szociáldemokrata párt szervezte az első május elsejei megmozdulást, amely a munkások egységét és erejét hirdette. Bár a történelem során az ünnep politikai tartalma sokszor változott – a Horthy-korszak alatt tiltották, a szocializmusban kötelező felvonulások és zászlós díszmenetek jellemezték –, május elseje mégis megőrizte alapvető jelentését: a munka és a dolgozó ember megbecsülését. Napjainkban a munka ünnepe gyakran a tavaszi majálisok, közösségi programok és pihenés ideje. A keszthelyi Balatoni Múzeum Majális a gyenesi Nagymezőn című képével köszöntjük e jeles napot.
05.02. Péntek
506 évvel ezelőtt, 1519. május 2-án hunyt el Leonardo da Vinci, a reneszánsz kor egyik legsokoldalúbb géniusza. Festő, szobrász, mérnök, feltaláló, anatómus és filozófus egy személyben – Leonardo neve évszázadok óta egyet jelent a kreativitás és a tudományos kíváncsiság határtalanságával. 1452. április 15-én született a toszkánai Anchianóban, Vinci közelében, törvénytelen gyermekként, de már fiatalon megmutatkozott tehetsége a rajzolásban és a megfigyelésben. Tanulmányait Andrea del Verrocchio firenzei műhelyében kezdte, majd Milánóban, Rómában és végül Franciaországban is dolgozott. Legismertebb művei, a Mona Lisa és Az utolsó vacsora, az egyetemes művészettörténet ikonikus alkotásai közé tartoznak. De Leonardo nemcsak ecsettel alkotott maradandót: jegyzeteiben repülő szerkezeteket, víz alatti légzőkészüléket és robotot is tervezett. Írásait gyakran tükörírással jegyezte le – valószínűleg balkezessége és titkosság iránti hajlama miatt. Kortársai közül sokan különcnek tartották, de az utókor őt tekinti az „univerzális ember” eszményképének. Leonardo utolsó éveit I. Ferenc francia király udvarában töltötte, aki barátként és mesterművészként tisztelte őt. 1519. május 2-án hunyt el a franciaországi Amboise-ban található Clos Lucé kastélyban. Emlékét többek között a pécsi Nagy Lajos Gimnázium előtt álló szobor őrzi, amelyet a Csorba Győző Könyvtár töltött fel gyűjteményünkbe.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. április 21. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 21-25.
2025. április 14. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 14-18.
