Múltidéző: Ezen a Napon

05.05. Hétfő

116 évvel ezelőtt, 1909. május ötödikén született Budapesten Radnóti Miklós, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja, akinek költészetét mély humanizmus, erkölcsi tartás és tragikus sors jellemzi. Zsidó származása ellenére keresztény hitre tért, és irodalmi munkásságát már fiatalon elismerték. Alap- és középfokú tanulmányait Budapesten, egyetemi éveit viszont – a numerus clausus miatt – Szegeden folytatta magyar–francia szakon, majd doktori értekezését Kaffka Margit költészetéről írta. Korai verseiben az avantgárd és expresszionista hatások érvényesültek, később a klasszicizmus felé fordult, költészete letisztultabbá vált. Felesége, Gyarmati Fanni iránti szerelme egész életében inspirálta. A második világháború alatt többször is munkaszolgálatra hívták be, végül 1944-ben, egy brutális halálmenet során, Abdánál meggyilkolták. A Móra Ferenc Múzeum adatbázisunkba feltöltött anyaga ízelítőt ad a Szegeden töltött évekről – a zárthelyiken, a francia szakdolgozaton vagy Buday György grafikussal folytatott levelezésen keresztül. Utóbbiakból kiderül, milyen félelmei, kétségei voltak Radnótinak egy-egy verseskötet kiadása kapcsán. A levelek egy részét Gyarmati Fannival együtt írták, a legtöbbről tudjuk is, kinek, hová és mikor küldték – kivéve az alábbit. Erről az üzenetről nem tudni, hogy kinek szól, ahogy azt sem, pontosan miért. De fontos lehetett, hisz megírták, hogy tudassák: „Veled vagyunk, Miklós és Fifi”.

93 éve, 1932. május hetedikén született Sasváron Szemes Mari, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a magyar színjátszás emblematikus alakja. Pályáját a Színművészeti Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházban kezdte, majd több jelentős társulat – köztük a Vígszínház és a Madách Színház – tagjaként is emlékezetes alakításokat nyújtott. Rendkívüli tehetséggel formálta meg a klasszikus és kortárs szerepeket egyaránt; természetes, mégis erőteljes színpadi jelenléte, mély átélőképessége a közönség és a szakma szeretetét is kivívta. Filmszerepeiben is maradandót alkotott, különösen a lélek finom rezdüléseit bemutató nőalakok megformálásában. Az alábbi fotón Euripidész: Trójai nők című tragédiájában Andromaché szerepében látható, mögötte a háttérben pedig Psota Irén, aki Hekabét alakította. A darab bemutatója 1986. január 18-án volt.

190 éve, 1835. május nyolcadikán született Székely Bertalan, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, a történelmi festészet mestere. Művészeti tanulmányait Bécsben, Münchenben és Düsseldorfban végezte, majd hazatérve a magyar történelem hősi pillanatait örökítette meg monumentális vásznain. Legismertebb művei – mint a Mohácsi vész vagy az Egri nők – nem csupán festői értékeik, hanem nemzeti érzést ébresztő hatásuk révén is maradandóvá váltak. Festészetében ötvözte a romantika drámaiságát a realizmus részletgazdagságával.
1871-től a Mintarajztanoda, majd a Képzőművészeti Főiskola tanára és igazgatója lett; generációk mestereként járult hozzá a magyar művészképzés megerősödéséhez. Grafikai munkái és freskói is kiemelkedőek – például a pesti Szent István-bazilika freskói. A művészetelmélettel is foglalkozott, írásaiban az akadémikus festészet értékeit védelmezte. 1910-ben hunyt el, de életműve és pedagógiai öröksége ma is meghatározó a magyar művészettörténetben. Az alábi képen Romantikus táj című alkotását figyelhetjük meg a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából.

---

05.09. Péntek

271 éve, 1764. május kilencedikén született Batsányi János,a magyar felvilágosodás korának költője, a nemzeti öntudat korai megszólaltatója. A császári hivatalnokcsaládból származó fiatalember Pápán, majd Pozsonyban tanult, később Kassán lett a Magyar Museum című folyóirat szerkesztője, ahol verseivel a szabadság eszméjét hirdette. Legismertebb műve, A franciaországi változásokra (1789) a francia forradalom eszméit üdvözölte, ami miatt a Habsburg-udvar gyanakvásának célpontjává vált.
1794-ben részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, amiért börtönbüntetést kapott. Később Bécsbe került, ahol franciáról németre fordította Napóleon egyik kiáltványát – ezért száműzték Linzbe, ahol élete végéig rendőri felügyelet alatt élt. Felesége, Baumberg Gabriella osztrák költőnő mindvégig mellette állt. Bár politikai szerepvállalása miatt élete sokszor nehézségekkel volt terhes, költészetével a magyar irodalom egyik első tudatos nemzeti alakjává vált. 1845-ben halt meg Linzben, de életműve ma is a magyar költészet és szabadságvágy egyik korai jelképe. Arcképét őrzi többek közt a Balatoni Múzeumban található ex libris, amelyet Fery Antal készített.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.