ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Gönczi László - 2025. május 12. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 12-16.
05.12. Hetfő
205 évvel ezelőtt, 1820. május tizenkettedikén született Firenzében Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban (1853-1856) önkéntes ápolókat toborzott, mentette és ápolta a sebesülteket, ő volt a modern ápolóképzés és betegellátás reformjának elindítója, aki a betegápolás hatékonyságának elemzésére elsőként alkalmazott statisztikai megközelítést, de talán a legfontosabb, hogy hitt abban, hogy a méltósághoz és a megfelelő ellátáshoz mindenkinek alapvető joga van, nemtől, nemzetiségtől, vallási felekezettől függetlenül.
Tisztelettel adózva minden ápoló előtt, Nightingale születése évfordulóján ünnepeljük az ápolók nemzetközi napját, ami az idei évben különösen fontos hangsúlyt kap, hiszen sokan közülük jelenleg is a frontvonalban harcolnak járványok megfékezésének érdekében, a betegek életének megmentéséért, nem kevés esetben mindezért saját egészségüket is kockára téve. Köszöntsük és ünnepeljük őket, adózzunk nagyobb tisztelettel és elismeréssel feléjük – ne csak ma, de ma is. A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum fényképén: Három ápolónő: középen Goszthony Mária.
05.13. Kedd
113 éve, 1912. május tizenharmadikán született Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas színművész, rendező és színházigazgató, aki már gyerekkorában kitűnt színészi tehetségével. 1934-ben végzett a Színművészeti Akadémián, pályáját a Nemzeti Színházban kezdte, és kisebb-nagyobb szerepeket filmekben is feltűnt. A második világháborúban sikerült menlevelet szereznie, így menekült meg a holokauszttól. 1949-től a Színművészetin tanított, 1972-től haláláig rektora volt, többek között olyan művészek tanultak tőle, mint Sennyei Vera, Pécsi Sándor, Békés Rita, vagy Latinovits Zoltán. Várkonyi pályája során több színház igazgatója vagy főrendezője is volt, de nem csak a színházban, hanem a filmgyártásban, és a televíziózás elindításában is fontos szerepe volt. A Nemzeti Színház archívumából származó alábbi felvételen Csiky Gergely Mákvirágok című darabjában Zátonyi Bence szerepében látható, mellette Pápai Erzsi és Gózon Gyula.
05.14. Szerda
204 évvel ezelőtt, 1821. május tizennegyedikén született Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyarországi artézi kutak fúrásának megalkotója és elterjesztője, akit mint a modern értelemben vett „Budapest fürdőváros” műszaki megalapozójának is tekinthetünk. Tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, részt vett a szabadságharcban is, Szlávy Józseffel a resicai vas- és acélművek üzemét a honvédség felfegyverzéséhez alakították át, ami miatt a szabadságharc leverése után 1850-ig Olmützben raboskodott. 1860-tól magánmérnökként dolgozott a fővárosban, az első artézi kutat 1865-ben fúrta Harkányban, 1866-67 között a margitszigeti, majd a lipiki, alcsúti, valamint a városligeti kutak fúrását vezette. Amellett, hogy a hazai geotermikus kutatások úttörője volt, 1875-től 1888-ban bekövetkezett haláláig a selmecbányai kerület képviselőjeként működött, szerepvállalásának köszönhetően szabályozták a bányászok nyugdíjazásának rendezését is. Dr. Csiky Gábor Zsigmondy Vilmosról szóló megemlékezését a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának Budapest Gyűjteményében örzött cikkben olvashatjuk.
05.15. Csütörtök
305 éve, 1720. május tizenötödikén született Hell Miksa magyar csillagász, matematikus és fizikus Selmecbányán, Mathias Cornel Hell és Julianna Staindl huszonkettedik gyermekeként – bár az anyakönyvi bejegyzések szerint a családot német nemzetiségűként tartották nyilván, Hell az 1750-es évektől magyarnak vallotta magát. 1738. október 18-án Trencsénben belépett a jezsuita rendbe, itt először bölcseletet hallgatott, majd Bécsbe került, ahol megismerkedett a csillagászattal, 1745-től pedig kizárólag az asztronómiának élt. 1769-ben a dán király felkérésére Sajnovics Jánossal Norvégia északi részén a Vénusz-átvonulás során méréseket végeztek. Elsőként határozta meg a Nap-Föld távolságot, amit bár többen is megtettek ez idő tájt, és vitatták Hell eredményét, a későbbi mérések azonban őt igazolták. Hell Miksa mindemellett felfedezte a földrajzi szélességmérés azon módszerét, amit ma Horrebow–Talcott-eljárásnak ismerünk, továbbá az ő nevéhez fűződik az egyik első csillagászati évkönyv, valamint három magyarországi csillagvizsgáló létrejöttében is fontos szerepe volt. Munkássága elismeréseként nevét a Hold egy krátere és a 3727 Maxhell kisbolygó is őrzi. Pinzger Ferenc Hell Miksa emlékezete című munkája megtalálható a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűteményében.
05.16. Péntek
114 évvel ezelőtt, 1911. május tizenhatodikán született Gács Rezső, vagyis művésznevén Rodolfo, magyar bűvész, érdemes és kiváló művész. Ikonikussá vált nevét Odry Zuárdtól, tehetségének felfedezőjétől és tanítómesterétől kapta egy, az akkor közismerten antiszemita Ébredő Magyarok Egyesülete felkérésére tartott előadás előtt. Így lett a nyolcadik kerületi zsidó családban született Gross Rezsőből egy olasz fagylaltkészítő magyarul jól beszélő fia, Rodolfo Grosso – a művésznévből a Grosso később kikopott. Pályája elején rendszeresen lépett fel fővárosi mulatóhelyeken, 1939-től saját társulattal járta az országot, majd a következő évtizedekben külföldön is sok helyen megfordult. 1967-től állandó meghívottként vett részt a bűvészek világkongresszusain. Utolsó nyilvános fellépése 1986. január 13-án volt, a Mikroszkóp Színpadon. Bő egy évvel később, 1987. január 25-én hunyt el. A neves bűvészről a Fortepan jóvoltából feltöltött: Alfonzó, Roldofo és Várhelyi Endre – Húzz egy lapot! című felvétellel emlékezünk meg.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. április 28. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók április 28 – május 2.
2025. május 5. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 5-9.
