ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. május 26. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 26-30.
05.26. Hétfő
45 évvel ezelőtt, 1980. május huszonhatodikán, magyar idő szerint 20:20-kor indult útnak első űrhajósunk, Farkas Bertalan, hogy az űrben töltött 7 nap 20 órában a Szaljut-6 űrállomáson tudományos kísérleteket végezzen el. A Balatoni Múzeum felvételén ő, valamint űrhajóstársa és parancsnoka, Valerij Kubaszov látható a Szojuz-36 fellövése előtt.
Az Interkozmosz programnak köszönhetően ketten, Farkas Bertalan és Magyari Béla indultak útnak hazánkból Csillagvárosba, hogy a két évig tartó felkészülés után egyikük az űrbe mehessen. Itthon a start előtt erről semmit nem lehetett tudni. Meglepő módon a Magyar Televízió adásmentes hétfői napján egy filmet vetítettek, rögtön ez után kapcsolták Moszkvát, majd Farkas Bertalan jelentkezett be Bajkonurból, a Szojuz-36 fedélzetéről. Földön maradt társa, Magyari Béla az indítás utáni eseményeket közvetítette.
05.27. Kedd
44 éve, 1981. május huszonnyolcadikán hunyt el Pilinszky János, a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja, akinek költészetét a hit, a szenvedés és a transzcendens iránti vágy hatotta át. A második világháború során haditudósítóként szembesült a koncentrációs táborok borzalmaival, amelyek mély nyomot hagytak verseiben is. Műveiben gyakran jelenik meg az emberi kiszolgáltatottság, a bűn és a megváltás témája, mindezt letisztult, szikár nyelvezettel és erős képi világgal ötvözve. Pilinszky 1946-ban publikálta első verseskötetét, Trapéz és korlát címmel, amely már korán felhívta magára a figyelmet különös, megrázó hangvételével. Az 1950-es években háttérbe szorult a kultúrpolitika miatt, de az 1960-as évektől újra rendszeresen publikálhatott, és ekkor született meg egyik legfontosabb kötete, a Harmadnapon (1959). A hetvenes években prózát, esszéket is írt, és sokat utazott Nyugat-Európában – különösen Párizsban és Rómában volt gyakori vendég –, ahol mély kapcsolatai alakultak ki a katolikus értelmiséggel. Életének utolsó éveiben közelebb került a katolikus misztikához, és külföldön – különösen Franciaországban – is elismertté vált.
A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár által digitalizált és adatbázisunkba feltöltött Kincskereső ifjúsági irodalmi folyóirat 1985. októberi számában Tilos csillagon című verse olvasható, ami első kötetében, az 1946-os Trapéz és korlátban jelent meg – 1947-ben Pilinszky e vékony verseskötetéért Baumgarten-díjat kapott. A Kincskereső alábbi számában e vers, valamint József Attila Reménytelenül című alkotása közötti párhuzamot keresi Beney Zsuzsa költő, irodalomtörténész.
05.28. Szerda
116 évvel ezelőtt, 1909. május huszonnyolcadikán született Apáthi (máshol Apáthy) Imre színész és rendező Budapesten. 1930-ban végzett a Színiakadémián, majd az Operettszínházban kezdett dolgozni. 1935-45 között, és 1955-től 1960-ban bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház társulati tagja volt. 1945-55 közötti időszakban több színházban és varietében is dolgozott színészként és rendezőként – utóbbi szerepében állította színpadra az Állami Bábszínházban a Szerelmes istenek zenés szatírát, amit Darvas Szilárd és Gádori Béla jegyzett. Apáthi számos filmben is szerepelt, de rendezett és forgatókönyvet is írt, például Mikszáth Kálmán azonos című regényéből 1958-ban készült Szent Péter esernyőjét. Apáthi munkájáért 1953-ban Jászai Mari-díjat, 1954-ben Kossuth-díjat kapott, 1955-ben Érdemes Művész lett. Az alábbi képen Szerelmes istenek című darabjának a plakátját láthatjuk az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet feltöltésében.
05.29. Csütörtök
150 évvel ezelőtt, 1875. május huszonkilencedikén hunyt el a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik kiemelkedő alakja, Izsó Miklós. 1831-ben született, 1840-47 között a sárospataki kollégium tanulója volt, majd részt vett a szabadságharcban, ahol megsebesült, a világosi fegyverletételt követően pedig bujdosni kényszerült. 1851-től Rimaszombaton élt, a szobrász Ferenczy István tanítványa volt. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke lett, itt kezdett hozzá a népi figurák ábrázolásához, Búsuló juhász című szobra nagy sikert hozott neki.
1870-től a Budai Főreáltanodában, egy évvel később a Mintarajziskolában tanított, miközben terrakottaszobrokat és mellszobrokat készített. Köztéri alkotásai közül – az alább is látható – debreceni Csokonai-szobor a legismertebb, és az egyetlen, amit ő fejezett be. További két köztéri alkotásba is belekezdett, de betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta, 43 éves korában tuberkulózisban hunyt el. Szülőfaluját, Disznóshorvátot tiszteletére Izsófalvára nevezték át 1950-ben.
05.30. Péntek
172 évvel ezelőtt, 1853. május harmincadikán nyújtotta be szabadalmi kérelmét varrógépének találmányára Isaac Merritt Singer. Az anekdota szerint Singer csak apró módosításokat végzett Elias Howe 1845-ös szabadalmán, miután annak egyik modellje eljutott hozzá. Hosszas pereskedés kezdődött kettejük között, melynek végén a bíróság megvonta Singertől a gyártási jogot, és kártérítés megfizetésére is kötelezte. Howe azonban nem tudta finanszírozni a gyártás költségeit, így végül eladta szabadalmát Singernek, aki ezután megkezdte a sorozatgyártást. Egy 1855-ös reklámhadjáratának köszönhetően az évtized végére a Singer varrógép nemcsak a ruhaiparban, hanem a háztartásokban is elterjedtté vált. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum plakátján a “Singer a házban, arany a családban” felirat olvasható.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. május 19. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 19-23.
2025. május 12. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 12-16.
