Forum Hungaricum - 2025. június 2. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 2-6.
06.02. Hétfő
98 évvel ezelőtt, 1927.
június másodikán született
Würtz Ádám, háromszoros Munkácsy-díjas grafikusművész, illusztrátor Tamásiban. Már gyerekként sokat rajzolt, de családja anyagilag nem tudta támogatni taníttatását. A helyi nyomdában helyezkedett el, de a rajzolást nem hagyta abba ekkor sem, sőt a helyi lapnak ólommetszeteket is készített. 1946-ban titokban jelentkezett a Derkovits Kollégiumba, ahova fel is vették, a Budai Szabad Akadémián további művészeti képzésben vehetett részt, majd a Munkácsy utcai esti iskolában szakérettségizett. 1948-53 között a Képzőművészeti Főiskola festészeti és sokszorosító grafikai szakára járt. 1953-ban kapta meg első könyvillusztrációs megbízatását az Ifjúsági Könyvkiadótól. Illusztrátorként ért el kiemelkedő sikereket, grafikái, linóleummetszetei és rézkarcai számos könyvből, mesekönyvből köszönhetnek vissza ránk, talán némelyikre magunk is emlékezünk. Az alábbiakban
Szent György című képet láthatjuk a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából.
06.03. Kedd
81 éve, 1944. június harmadikán, a második világháború viharában hunyt el tragikus körülmények között Vadász Endre festő, grafikus, a 20. század magyar képzőművészetének egyik sokoldalú mestere. Művészeti tanulmányait Szegeden kezdte Heller Ödönnél, majd Budapesten folytatta Fényes Adolf és Glatz Oszkár tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1926–27 nyarán a mohácsi főiskolai művésztábor vezetője volt, ahol a dunai táj és a helyi népviselet színei mellett szíve is otthonra talált: itt ismerte meg Valentin Györgyit, akivel 1928-ban házasságot kötött. Ezután Debrecenben telepedtek le, ahol Vadász az Izraelita Gimnázium tanáraként dolgozott, és 1929-ben párizsi ösztöndíjat is nyert. Itt ismerkedett meg a japán fametszetek világával, amely maradandó hatással volt grafikai munkásságára. Bár festett temperával és olajjal is, elsősorban fametszetei, linóleummetszetei és rézkarcai tették nevét ismertté.
Munkái számos hazai és nemzetközi kiállításon szerepeltek, 1937-ben Budapesten gyűjteményes tárlattal is jelentkezett. A közeledő háború éveiben művein egyre inkább megjelent a szorongás és a halálfélelem motívuma. A sors 1944 júniusában végzetes döntést hozott: a gödöllői munkaszolgálatos táborban tudta meg, hogy feleségét a budapesti gettóba vezénylik. Vadász Endre június 6-án önkezével vetett véget életének, másnap pedig felesége is követte. Utolsó kívánságát egy levelezőlapon hagyta hátra: azt kérte, hogy feleségével együtt temessék el. Emlékét őrzik volt könyvjegyei, amelyből számos példányt őriz a Balatoni Múzeum, például az alább láthatót is.
06.04. Szerda
105 éve, 1920. június negyedikén délelőtt 10 órakor írták alá a trianoni békediktátumot, amely súlyos következményekkel járt a történelmi Magyarország területi egységére és nemzeti közösségére nézve. Az aláírás vélelmezett időpontjában az egész országban – beleértve a már idegen megszállás alatt álló területeket is – gyászba borult az élet: megkondultak a harangok, felharsantak a gyárak szirénái, tíz percre megállt a közlekedés, elcsendesültek az iskolák, hivatalok, az üzletek bezártak, és a zászlókat félárbocra engedték. A Nemzeti Összetartozás Napján e megrendítő pillanatra, és az azt követő évszázados kitartásra, egymásrautaltságra és nemzeti egységre emlékezünk alábbi cikkünkben.
06.05. Csütörtök
128 évvel ezelőtt, 1897.
június ötödikén hunyt el
Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere Abbáziában. 1829-ben született egy jómódú pesti családban, aktív résztvevője volt a szabadságharcnak, ahol hadnaggyá, majd főhadnaggyá nevezték ki. 1867-től már pesti tanácsnokként dolgozott, nevéhez fűződik a közvágóhíd megépülése is. 1873-ra népszerű várospolitikus lett, így a pesti Vigadó nagytermében tartott első közgyűlésen nagy többséggel választották meg a polgármesteri poszt betöltésére, ami akkor a város gyakorlati vezetését jelentette – a főpolgármesteri pozíció inkább reprezentatív és ellenőrző feladatokban bővelkedett, ezt a tisztséget Ráth Károly kapta. Kamermayernek további három alkalommal is bizalmat szavaztak, így a hivatalban töltött 23 éve alatt igazi fővárosépítő lett. Megszervezte a város új, korszerű közigazgatását, infrastrukturális fejlesztéseket kezdeményezett a közlekedés és a közművesítés területén, és vezetése alatt létesült több, a városképet mai napig meghatározó épület és út is, például az Andrássy út – aminek látványtervét láthatjuk a
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alábbi metszetén –, a Nagykörút, a Parlament és a Központi Vásárcsarnok is. Ez utóbbi volt a polgármesterségéhez köthető egyik utolsó és egyben legnagyobb beruházás, bár Kamermayer a csarnok átadásakor, 1897-es megnyitóünnepségen már csupán budapesti polgárként vett részt, 1896-ban betegségére hivatkozva nyugdíjba vonult.
06.06. Péntek
131 éve, 1894.
június hatodikán született
Álgyay Hubert Pál hídépítő mérnök, műegyetemi tanár és egykori közlekedésügyi államtitkár. A Műegyetem hallgatója volt, majd 1921-ben az I. sz. hídépítéstani tanszék tanársegédje, három évvel később adjunktusa. 1926-tól dolgozott a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban, ahol 1934-től a dunai hídépítési szakosztály vezetője lett. Ő irányította a budapesti Petőfi híd tervezési és építési munkálatait, majd a Margit híd kiszélesítésének folyamatát. A Petőfi hidat 1934-37 között építették, így kapcsolódott össze a pesti és budai körút jármű és villamosforgalma 1937. szeptember 12-én. A második világháborúban a visszavonuló német csapatok ezt a hidat is felrobbantották. A hídroncs kiemeléséhez már 1946-ban hozzákezdtek, 1952 nyarán elkészült a teljes acélszerkezet, majd november 22-én nyitották meg újra a forgalom előtt,
ekkor kapta a Petőfi nevet is a költő tiszteletére – korábban, 1937-45 között Horthy Miklós híd volt.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.