ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. június 6. 2:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 9-13.
06.09. Hétfő
107 éve, 1918. június kilencedikén hunyt el Angster József, Európa-szerte elismert orgonakészítő mester, aki a magyar iparművészet fontos alakja és Közép-Európa legkeresettebb orgonagyártója volt. Német telepes család gyermekeként jött világra Kácsfalun – ma Jagodnjak Horvátországban –, Eszéken volt asztalossegéd, ahonnan sokéves vándorútra indult. Bécsben 1858-tól Titz Péter orgonagyárában dolgozott, majd 1866-tól három évig a világhírű párizsi Aristide Cavaile-Coll cégnél tanult, ahol többek között a Notre-Dame orgonáján is dolgozhatott.
1866-ban telepedett le Pécsett, ahol megalapította saját orgonakészítő műhelyét, az első megrendelése a pécsi új zsinagógától érkezett. A kalocsai Székesegyház hangszerének elkészítéséért 1876-ban „A kalocsai érsek orgonaépítője” címmel tüntették ki, amit az alábbi dokumentum díszes fejlécén is láthatunk. 1890-től fiai is részt vettek a gyár vezetésében, Angster pedig a cégvezetés és gyártási munkálatok mellett jelentős szakirodalmi tevékenységet is végzett. Az 1950-es államosításig eltelt 83 év alatt a gyárban több mint 1200 orgona és közel 3000 harmónium készült el, a leghíresebb Angster-orgonák megtalálhatók például a pécsi, győri, kassai székesegyházban, a budapesti Kálvin téri és a kolozsvári református templomban, a szegedi Fogadalmi templomban, valamint, ahogy azt az alábbi képen is láthatjuk, Angster-orgona magasodik a budapesti Szent István Bazilikában is.
06.10. Kedd
145 évvel ezelőtt, 1880. június tizedikén született Kaffka Margit a Nyugat nagy nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, akiről pályatársai, írók és költők egyaránt nagy elismerésessel beszéltek, és akit mindmáig az egyik legnagyobb író- és költőnőként tisztelhetünk. Ifjúkorától írt verseket, az írásnak a tanítóképzőn töltött évei alatt kötelezte magát, nagy hatással volt rá a századforduló költészete. Miskolcon tanított, amikor megjelentek első versei A Hét, valamint a Jövendő hasábjain, majd mikortól budapesti iskolákban kezdett tanítani, az irodalmi központ közelébe, irodalmi körökbe került, ahol felfigyeltek egyéni hangjára.
Első, néhány évesre sikerült házasságából fia született, második férje Bauer Ervin, Balázs Béla testvére volt. Kaffkát lenyűgözte Ady költői nagysága, a tisztelet és elismertség kölcsönös, Ady „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte őt, jó barátság alakul ki közöttük. Kaffka a Nyugat első számától korai haláláig a folyóirat munkatársa volt, ott formálódik költészete, egy időben az akkor nagyon modernnek vélt szabad versekkel is jelentkezik, de később visszafordul a rímes vershez. A költészet mellett prózában is jelentőset alkotott, 1911-ben jelent meg lélektani és társadalomkritikus regénye, egyik legnagyobb műve, a Színek és évek. A háború kitörése felháborítja, férjét besorozták, a közeli ismerősök, barátok halálhírének hatására először kétségbeesett, majd pacifista versek születnek. Várta a polgári forradalmat, verseinek is forradalmi hangulata volt, prózáival pedig kifejezetten a társadalmi témák felé fordult. 1918-ban, a nagy háború után a világon végigsöprő spanyolnáthát ő és tizenkét éves fiai is elkapja, december elsején mindketten életüket vesztik.
06.11. Szerda
87 évvel ezelőt, 1938. június tizenegyedikén hunyt el Tihanyi Lajos avantgárd festőművész Párizsban. 11 éves korában agyhártyagyulladást kapott, melynek következtében elvesztette hallását és beszédkészségének jelentős részét, ám rendkívül jól tudott szájról olvasni. Gimnáziumi tanulmányait fel kellett adnia, rajzolni kezdett, majd a Mintarajziskolában és magániskolákban fejlesztette tudását. 1907-es párizsi tanulmányútján a fauvizmus hatott rá leginkább, négy nyáron át Nagybányán festett, de nem a festőiskola tagjaként, inkább autodidakta módon – ezekből az évekből származhat a MODEM alábbi festménye is. Jó kapcsolatot ápolt az ottani „neósokkal”, 1909-től alapítója tagja lett a Nyolcaknak, egy évvel később képei megjelentek a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) második tárlatán, majd 1918-ban a Kassák-féle Ma folyóirat Váci utcai szalonban megrendezték első önálló kiállítását.
A Tanácsköztársaság bukása után Tihanyi is emigrált Bécsbe, majd Berlinbe, 1923-tól pedig Párizsban telepedett le, ahol a művészvilág hamar befogadta. Művészete a húszas években még a kubizmus jegyeit mutatta, ezt váltja fel a harmincas évek elejére az absztrakció – 1933-ban csatlakozik is az Abstraction Création csoporthoz. Ez a hatás látható Nagybányai táj című képén is. Kései munkáit a hazai közönség már nem láthatta, hagyatékának meglétét párizsi barátainak köszönhetjük.
06.12. Csütörtök
56 éve, 1969. június tizenkettedikén hunyt el, Tersánszky Józsi Jenő a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. Festőnek készült, de az apai nyomásra inkább jegyzőgyakornok lett, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. Budapesten szerette volna folytatni tanulmányait, de félretett pénzét elmulatta, így segédmunkásnak állt. Első novelláját is pénzügyi gondjainak enyhítése miatt írta, Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelent meg első írása a Nyugatban, majd 1911-ben novelláskötetét is kiadták. A nélkülözés azonban visszatérő probléma volt élete során. A húszas évek első felében érdeklődése a színház felé fordult: 1923-ban Szidike című darabjának premierje után sorra mutatták be műveit a színházak. Az ötvenes években a kultúrpolitika félreállította, nem jelentek meg kötetei és nem publikálhatott, így ekkor – sok más, hasonló helyzetben lévő írótársával együtt, ő is – mesék és bábtörténetek írásába kezdett. „Meghalt az író, akinek szinte semmilyen köze nem volt a halálhoz. Ő maga a halál tagadása volt.”
Ezekkel a sorokkal kezdődik a Nők Lapja 1969. június 21-i számában, Galsai Pongrác író, publicista tollából származó nekrológja.
06.13. Péntek
94 évvel ezelőtt, 1931. június tizenharmadikán tartották az első Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az ötlet már korábban megszületett – Juhász Gyula költő és Hont Ferenc rendező álmodta meg, hogy a Dóm térből nyári színház legyen. Az elképzelés valóra vált, a nyitóelőadás pedig rögtön mérföldkő lett: Voinovich Géza Magyar passióját Hevesi Sándor rendezte, és több mint ötezer ember nézte végig – köztük Klebelsberg Kunó is. A hatás elementáris volt. A szegedi nyár ettől kezdve más lett. A Dóm tér – monumentális hátterével és különleges akusztikájával – tökéletes helyszínné vált a nagyívű előadásokhoz. A szabadtéri játékok pedig lassan, de biztosan az ország egyik legfontosabb kulturális eseményévé nőttek. Az évtizedek során a Szegedi Szabadtéri Játékok nemcsak fennmaradtak, hanem folyamatosan meg is tudtak újulni. Az operák, klasszikus drámák és nagyszabású musicalek mellett helyet kaptak kortárs alkotások és könnyedebb szórakoztató darabok is. A 2000-es évektől kezdve a játékok szervezése professzionális alapokra került, a Dóm tér mellett pedig új játszóhelyek – például az Újszegedi Szabadtéri Színpad – is szerepet kaptak. 2020-ban a járványhelyzet miatt ugyan elmaradt a szezon, de 2021-től új lendülettel folytatódott a hagyomány.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. május 26. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók május 26-30.
2025. június 2. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 2-6.
