ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. június 23. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 23-27.
06.23. Hétfő
120 évvel ezelőtt, 1905. június huszonharmadikán született Iván István ötvös- és éremművész Szombathelyen. 1926-32 között az Iparművészeti Iskola növendéke volt, 1934-től ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricumban működött. 1939-től dolgozott az Állami Pénzverőben, először Berán Lajos, majd Reményi József mellett, később pedig ő lett a műterem vezetője. Számos érem alkotója volt, melyek között portréérmeket, emlékérmeket, emlék- és forgalmi pénzeket is találunk, de számos plakettet és kisplasztikát is készített. A Piarista Múzeum alább látható kegyérméjét is ő formálta, feltételezhetően a második világháború idején – az érem előlapján Szent István király látható.
06.24. Kedd
128 éve, 1897. június huszonneggyedikén hunyt el „az utolsó erdélyi polihisztor”, Brassai Sámuel Kolozsváron – erről a szomorú eseményről ad hírt a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött gyászjelentés is. Brassai ekkor már – saját bevallása szerint is – betöltötte 100. életévét, ezért úgy is ismert, hogy ő az a nagyhírű tudós, aki tíz nyelven beszélt, tíz tudományágat művelt és tíz évtizedet élt. Pályájának jelentős részében tanított, kezdetben főúri nevelőként, évtizedekkel később nyugalmazott egyetemi tanárként; hol zenét, máskor matematikát, vagy éppen szanszkrit nyelvet. Az oktatás terén számos reform úttörője volt, sokat tett a tudományok és friss tudományos eredmények népszerűsítése és ismertetése érdekében. Több újság elindítója, szerkesztője volt, valamint az Erdélyi Múzeumegylet igazgatójaként is működött.
06.25. Szerda
75 évvel ezelőtt, 1950. június huszonötödikén hunyt el József Jolán – egy ideig Makai Ödönné, máskor Lippe Lucie, az alábbi levél szerint Makai Lucie – író, József Attila nővére, anyjuk halálát követően nevelője. Irodalmi munkássága hozzájárult öccse életének, életrajzának feldolgozásához. Többségében tárcákat és elbeszéléseket írt, valamint újságíróként dolgozott a Híd és Az Est lapnál, a Független Magyarország, a Kis Újság hasábjain, majd a Magyar Nap bulvárlapban is jelentek meg írásai. 15 éves volt, amikor először férjhez ment, Makai Ödönnel kétszer is összeházasodott, később Bányai László újságíró, majd Gerhauser Antal tanár felesége volt, azonban minden házassága válással végződött. A Móra Ferenc Múzeumnak köszönhetően József Jolán két, Juhász Gyulának címzett levelét is megtalálhatják adatbázisunkban. Az alábbi, 1924-ben küldött levélről nehéz eldönteni, hogy csupán irodalmi barátság kezdeményezése bújik-e meg a sorok között. A levél végén olvasható kérés ellenére Juhásztól nem érkezett válasz, legalábbis üzenet formájában nem, de költői válasz érkezett, mégpedig a Régi költő című versben. Másik levelét harmincadik születésnapján, 1929. január 16-án írta a költőnek, melyben közli, hogy Makaival Hódmezővásárhelyre költöznek, így földrajzilag még közelebb kerülnek egymáshoz. Meg is hívja Juhászt magukhoz, azonban korábbi rajongó érzelmei már visszafogottabbak lettek.
06.26. Csütörtök
100 évvel ezelőtt, 1925. június huszonhatodikán született Pécsett Németh Marika Jászai-díjas operetténekes, színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház örökös tagja. Pályája 1946-ban indult, a Vígszínházhoz szerződött egy évre, a következő évben végezte el a Színészegyesület iskoláját, majd a Művész színház tagja lett. Az Operettszínház művésze volt 1949-től, kivéve 1965-69 között, ekkor Nyugat-Németországban játszott. Legnagyobb sikerei között a Csárdáskirálynő Sylviáját, A Cirkuszhercegnő Fedoráját és a Marica grófnő címszerepét említhetjük. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alábbi felvételén Zerkovitz Bélával látható.
06.27. Péntek
Pontosan harminchat éve, 1989. június huszonhetedikén egyetlen ikonikus mozdulattal megkezdődött a vasfüggöny lebontása. Ezen a napon Horn Gyula, a magyar külügyminiszter, és osztrák kollégája, Alois Mock a nemzetközi sajtó kameráinak kereszttüzében átvágta a vasfüggöny szalagkerítését az osztrák–magyar határon. A jelenet nem csupán szimbolikus volt – történelmet írt.
A határkerítés bontása már május 2-án megkezdődött Rajkánál – hivatalosan technikai indokok miatt, hiszen a védelem e formája elavulttá vált, fenntartása pedig túlságosan költséges volt. Ám a valódi okok mélyebbre nyúltak: a nyolcvanas évek végére a társadalmi és politikai változások megérlelték az időt. A vasfüggöny többé nem tudott gátat szabni annak, ami elkerülhetetlen volt – a rendszerváltásnak, a kelet-európai nemzetek felszabadulásának, az egységes Európa újraalakulásának.
A szimbolikus esemény mára történelem, de lenyomata ott él tárgyakban is: a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kállay Gyűjteményében egy különleges emléktárgy őrzi a múltat – nemzeti színű szalagra fektetett, dobozba zárt szögesdrótdarab, visszacsépelttel ellátva.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. június 16. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 16-20.
2025. június 6. 14:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 9-13.
