Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. július 29. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 29. – augusztus 2.

07.29. Hétfő

Kereken 75 éve, 1949. július huszonkilencedikén hunyt el Koszta József, Kossuth-díjas magyar festő, az Alföldi iskola egyik legjelentősebb alkotója. Festő pályafutása a Mintarajziskolában kezdődött, majd a Müncheni Akadémia elvégzése után a Benczúr-mesteriskola növendéke lett, Lotz Károly és Székely Bertalan is tanította. Témaválasztására és stílusára nagy hatással volt Munkácsy realizmusa, de a maga sajátos, posztimpresszionista és expresszionista stílusában, ami az 1920-as években kezdett kialakulni.

Festményein főleg a paraszti életet és az alföldi tájakat dolgozta fel – közel harminc évig egy Szentes melletti tanyán élt és alkotott. Műveit az erőteljes, drámai fény-árnyék kontraszt, a sötét háttérből előugró világos színek, az erős tónusos színhasználat teszi egyedivé, ezt láthatjuk a Sötétben ülő anyóka című képén is.

Halála előtt úgy rendelkezett, hogy összes festményét a szentesi múzeumra hagyja, ami még abban az évben felvette a Koszta József Múzeum nevet.

07.30. Kedd

Az ENSZ 2011-ben nyilvánította július harmincadikát a barátság nemzetközi napjává – ám az elsőt még 1958-ban ünnepelte meg egy paraguay-i baráti társaság egyik összejövetelük alkalmával. Ötletükből végül egy alapítvány is létrejött, egyrészt a világnap hivatalossá tételéért, másrészt azért, hogy ez alkalomból ne csak személyes ismeretségeinket ünnepeljük, hanem nemzetek, nemzetiségek, kultúrák és egyéb társadalmi választóvonalak mentén, azokon átívelő barátságokat is előmozdítsanak – ezen célokat szorgalmazza az ENSZ is.

Előfordul ugyan, hogy bizonyos országokban, régiókban már jóval korábban is ünnepelték a barátságot, vagy éppen egy másik napon teszik ezt, egy már kialakult szokásrendszerrel kiegészülve. A barátságok sokszínűek, ahogy mi emberek is, és baráti kapcsolatainkat nem csak ápolni érdemes, hanem néha megünnepelni is – nem csak a július 30.-án, de a main is.

07.31. Szerda

175 éve, feltételezhetően július harmincegyedikén hunyt el Petőfi Sándor költőnk. Halálával, vagy éppen eltűnésével kapcsolatban rengeteg teória felmerült, és felmerül azóta is. Annyit biztosan tudunk, hogy Bem 6000 főt számláló serege 1849. július 31-én csapott össze a kétszer akkora orosz haddal Fehéregyháza és Segesvár között, ahol természetesen Petőfi is ott volt; a csata során több ponton is feltűnni látták, de a később fellelt szemtanúk különféleképpen adták elő elestének történetét, így adva teret különféle legendák megszületésének, ami szintén nem véletlen, hiszen ő a szabadságharc egyik legismertebb áldozata.

Segesváron 1897-ben felállított szobrának történetét jobban ismerjük. Köllő Miklós alkotása a megyeháza mellett állt, egészen az első világháborúig, amikor is 1916-ban az érkező román csapatok elől először Budapestre menekítették, majd 1922-ben Kiskunfélegyházán állították fel ismét. Segesváron ma is áll Petőfi emlékmű, 1959-ben Romulus Ladea szobrászművész alkotását helyezték el az eredeti szobor helyén, ami 2006-ig ott is állt, majd a talaj és a várfal meggyengülése miatt elszállították. A szobor 2013 nyarán, a Csizmadia bástya melletti parkban kapta meg jelenlegi helyét.

08.01. Csütörtök

140 éve 1884. augusztus elsején született Mály Gerő színművész, komikus Székelyudvarhelyen. Az örmény származású család Aradon élt, Mály itt végezte iskoláit, Rajnai Gáborral padtársak voltak, együtt indultak Budapestre és lettek mindketten színészek. Solymossy Elek színiiskolájában tanult, majd vándorszínésznek állt, első fővárosi fellépése 1913-ban a városligeti Vígszínkör színpadán volt, majd ezt követően sorra játszott több más fővárosi színházban is.

Sokat foglalkoztatott színész volt nem csak színházban, de filmen is. Bár a főszerepek jobbára elkerülték, igen népszerű zsánerfigura volt. A második világháborúban átéltek miatt 1946-ban az Egyesült Államokba emigrált, névtelen epizodistaként megjelent egy-egy hollywoodi filmben, de nem tudott ennél előrébb jutni. 1950-ben a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű hangjátékaiban is közreműködött. Egy New York-i magyar étteremben dolgozott, de kilátástalanul rossz anyagi helyzetbe került. Halálának pontos napja sem ismert, valamikor 1952 júliusának elején hunyt el.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alábbi, a harmincas években készült felvételén, a művészek körében igen népszerű Japán Kávéházban láthatjuk, bal oldalon, biliárdozás közben, mellette színész kollégája, Dénes György.

08.02. Péntek

1933-ban augusztus másodikán kezdődött a 4. Cserkész Világdzsembori Gödöllőn, a kastély parkjában. A találkozón 54 nemzet 26.000 cserkésze vett részt 3.250 kisegítő közreműködésével, és ez volt az első dzsembori, ahol repülőscserkészek is részt vettek. Jól szervezett csapatmunkával a magyar cserkészek 25 kilométeres villanyvezetékkel közvilágítást is telepítettek a helyszínre, sőt, egy üzletvárost is felépítettek.

A tábor minden érdeklődő számára nyilvános volt, különvonatok is indultak a Keleti- és Nyugati pályaudvarokról, illetve a gödöllői HÉV akkori, Baross téri végállomásáról. Belépőjegyeket az IBUSZ irodáiban lehetett váltani, a cserkészek minden nap színházi előadással, zenével, cserkészbemutatókkal és nagy tábortüzekkel várták a látogatókat. És voltak is érdeklődők, bőven, ezt láthatjuk a Balatoni Múzeum alábbi felvételén. Ha pedig kedvet kaptak a témához, ajánljuk a “Már 105 éve résen vagyunk!” című minikiállításunkat is, ami a magyar cserkészet történetéből ad ízelítőt.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.