ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. július 7. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 7-11.
07.07. Hétfő
77 éve, 1948. július hetedikén hunyt el Budapesten Schulek János építészmérnök, Schulek Frigyes építész fia. A Műegyetemen végezte tanulmányait, tanársegéd lett és édesapjával dolgozott, ő volt a Halászbástya építésvezetője 1899 és 1902 között, majd magánpraxisba kezdett. Főbb épületei között említhetjük az aszódi Evangélikus Gimnáziumot, a sárospataki Angol Internátust, vagy az alább is látható kelenföldi evangélikus templomot.
1933-tól 1944-ig a Mátyás templom renoválásáért felelt, halála előtt pedig a második világháború alatt megsérült Halászbástya helyreállítását vezette. Munkásságának egyik legfontosabb állomása Hunyadi Mátyás visegrádi palotájának feltárási munkálata volt 1934-ben. Schulek Jánost itt, a visegrádi köztemetőben helyezték végső nyugalomra.
07.08. Kedd
170 évvel ezelőtt, 1855. július nyolcadikán hunyt el Brocky Károly festőművész Londonban, ahol még 1838-ban telepedett le. Korábban Bécsben, Itáliában és Párizsban tanult, utóbbi helyen a Louvre festményeinek másolásával fejlesztette tudását. Londonban a királyi udvartól és arisztokrata családoktól kapott megbízásokat. Arcképek, valamint – olasz reneszánsz mesterek hatására – mitológiai tárgyú műveket készített, de aktfestményei és élettel teli nőalakjai igazán jellemzőek művészetében. Ugyanakkor pont ezen ábrázolások miatt lett egy ideig kegyvesztett a felsőbb körökben – vagy talán szókimondó stílusa miatt: állítólag közölte Viktória királynővel, hogy a gyermek trónörökös arcképét nem érdemes elkészíteni, mivel minden gyerek egyforma. Mégis, betegsége idején különös kegyben részesítette a királyi család.
Itthon, szélesebb körben csak az 1896-os millenniumi kiállítást követően lett ismert, amikor 29 festményét állították ki, melyek főleg Angliából érkeztek. A 20. század elején vázlatgyűjteménye Hatvany Ferenc báró jóvoltából hazakerült.
07.09. Szerda
668 éve, 1357. július kilencedikén helyezték el a prágai Károly-híd jelképes alapkövét, állítólag 5 óra 31 perckor, amit onnan lehet tudni, hogy Luxemburgi Károly német-római császár – mint megbízó – hitt az asztrológiában és a kabbala számmisztikában, így tanácsadói ezt az időpontot tartották a hídépítés megkezdéséhez a legszerencsésebbnek. Még az is lehet, hogy igazuk volt, ugyanis a Moldva két partját, az Óvárost és a Kisoldalt összekötő robusztus kőhíd sikeresen vészelte át a megépültét követő több mint 600 év háborúit és természeti katasztrófáit, és maradt a gótikus építészet és Prága városképének meghatározó eleme. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum képeslapján láthatjuk is a híres hidat.
07.10. Csütörtök
152 évvel ezelőtt, 1873. július tizedikén hunyt el Miskolcon a híres színészdinasztia-alapító, Latabár Endre. Apja ügyvédi pályára szánta, azonban jogi tanulmányai harmadik évének közepén, miután apjával összezördült, abbahagyta a képzést és csatlakozott Kilényi Dávid társulatához, akikkel az ország több pontján is fellépett. Ezt követően Kassára szerződött, ahol 1838-ig működött, 1842-ig pedig Kolozsváron ért el sikereket. Később saját társulatot szervezett, amit 30 évig irányított, emellett 1849 után fontos szerepet játszott a vidéki színészet újjászervezésében. 1865-tól Kassán volt igazgató, irányítása alatt együttese az egyik legerősebb társulattá vált. 1873 tavaszáig volt ebben a pozícióban, majd szélütést kapott, amiből ugyan sikerült felgyógyulnia, ám egy Miskolcon uralkodó járvány áldozata lett. Az alábbi felvétel még az 1860-as években készült Latabár Endréről – senkit ne tévesszen meg az alatta olvasható Kálmán név.
07.11. Péntek
110 évvel ezelőtt, 1915. július tizenegyedikén hunyt el Schickedanz Albert, az eklektikus építészet kiemelkedő mestere. Schickedanz Albert 1846-ban született, és a 19. század végének egyik legismertebb műépítésze lett. Nevéhez fűződik számos kiemelkedő középület és emlékmű megtervezése, amelyek ma is meghatározzák Budapest arculatát. Pályája 1869-ben indult, amikor elnyerte a Batthyány-mauzóleum építészeti pályázatát. 1884 és 1901 között a Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában tanított, így jelentős hatással volt a korszak építészképzésére is. Tíz éven át, 1893 és 1903 között Herczog Fülöp Ferenccel dolgozott együtt – ebben az időszakban születtek legjelentősebb művei, például az alábbi képen látható Semmelweis-szarkofág, Semmelweis Ignác síremléke.
1894-ben Schickedanz tervezte az új Műcsarnokot, majd Zala György szobrásszal együttműködve részt vett a Millenniumi emlékmű megalkotásában. 1898-ban a Szépművészeti Múzeum tervezésére kiírt pályázaton ugyan csak második helyezést ért el, mégis az ő tervét valósították meg. Utolsó munkája saját Nyúl utcai műtermes villája volt, ahová visszavonulása után költözött. Itt már elsősorban festészettel foglalkozott. Hosszan tartó betegséget követően hunyt el 1915. július 11-én, 69 éves korában. Végső nyughelye a Kerepesi temetőben található.
Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.
A cikkhez kapcsolódik
2025. június 23. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 23-27.
2025. június 30. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 30. – július 4.
