ÉVFORDULÓ SOROZAT

Múltidéző: Ezen a Napon

Múltidéző: Ezen a Napon

- 2025. július 7. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 7-11.

07.07. Hétfő

77 éve, 1948. július hetedikén hunyt el Budapesten Schulek János építészmérnök, Schulek Frigyes építész fia. A Műegyetemen végezte tanulmányait, tanársegéd lett és édesapjával dolgozott, ő volt a Halászbástya építésvezetője 1899 és 1902 között, majd magánpraxisba kezdett. Főbb épületei között említhetjük az aszódi Evangélikus Gimnáziumot, a sárospataki Angol Internátust, vagy az alább is látható kelenföldi evangélikus templomot.
Kelenföldi evangélikus templom (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)

1933-tól 1944-ig a Mátyás templom renoválásáért felelt, halála előtt pedig a második világháború alatt megsérült Halászbástya helyreállítását vezette. Munkásságának egyik legfontosabb állomása Hunyadi Mátyás visegrádi palotájának feltárási munkálata volt 1934-ben. Schulek Jánost itt, a visegrádi köztemetőben helyezték végső nyugalomra.


07.08. Kedd

170 évvel ezelőtt, 1855. július nyolcadikán hunyt el Brocky Károly festőművész Londonban, ahol még 1838-ban telepedett le. Korábban Bécsben, Itáliában és Párizsban tanult, utóbbi helyen a Louvre festményeinek másolásával fejlesztette tudását. Londonban a királyi udvartól és arisztokrata családoktól kapott megbízásokat. Arcképek, valamint – olasz reneszánsz mesterek hatására – mitológiai tárgyú műveket készített, de aktfestményei és élettel teli nőalakjai igazán jellemzőek művészetében. Ugyanakkor pont ezen ábrázolások miatt lett egy ideig kegyvesztett a felsőbb körökben – vagy talán szókimondó stílusa miatt: állítólag közölte Viktória királynővel, hogy a gyermek trónörökös arcképét nem érdemes elkészíteni, mivel minden gyerek egyforma. Mégis, betegsége idején különös kegyben részesítette a királyi család.
Itthon, szélesebb körben csak az 1896-os millenniumi kiállítást követően lett ismert, amikor 29 festményét állították ki, melyek főleg Angliából érkeztek. A 20. század elején vázlatgyűjteménye Hatvany Ferenc báró jóvoltából hazakerült.

07.09. Szerda

668 éve, 1357. július kilencedikén helyezték el a prágai Károly-híd jelképes alapkövét, állítólag 5 óra 31 perckor, amit onnan lehet tudni, hogy Luxemburgi Károly német-római császár – mint megbízó – hitt az asztrológiában és a kabbala számmisztikában, így tanácsadói ezt az időpontot tartották a hídépítés megkezdéséhez a legszerencsésebbnek. Még az is lehet, hogy igazuk volt, ugyanis a Moldva két partját, az Óvárost és a Kisoldalt összekötő robusztus kőhíd sikeresen vészelte át a megépültét követő több mint 600 év háborúit és természeti katasztrófáit, és maradt a gótikus építészet és Prága városképének meghatározó eleme. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum képeslapján láthatjuk is a híres hidat.

07.10. Csütörtök

152 évvel ezelőtt, 1873. július tizedikén hunyt el Miskolcon a híres színészdinasztia-alapító, Latabár Endre. Apja ügyvédi pályára szánta, azonban jogi tanulmányai harmadik évének közepén, miután apjával összezördült, abbahagyta a képzést és csatlakozott Kilényi Dávid társulatához, akikkel az ország több pontján is fellépett. Ezt követően Kassára szerződött, ahol 1838-ig működött, 1842-ig pedig Kolozsváron ért el sikereket. Később saját társulatot szervezett, amit 30 évig irányított, emellett 1849 után fontos szerepet játszott a vidéki színészet újjászervezésében. 1865-tól Kassán volt igazgató, irányítása alatt együttese az egyik legerősebb társulattá vált. 1873 tavaszáig volt ebben a pozícióban, majd szélütést kapott, amiből ugyan sikerült felgyógyulnia, ám egy Miskolcon uralkodó járvány áldozata lett. Az alábbi felvétel még az 1860-as években készült Latabár Endréről – senkit ne tévesszen meg az alatta olvasható Kálmán név.
Latabár Endre színigazgató (Déri Múzeum CC BY)

07.11. Péntek

110 évvel ezelőtt, 1915. július tizenegyedikén hunyt el Schickedanz Albert, az eklektikus építészet kiemelkedő mestere. Schickedanz Albert 1846-ban született, és a 19. század végének egyik legismertebb műépítésze lett. Nevéhez fűződik számos kiemelkedő középület és emlékmű megtervezése, amelyek ma is meghatározzák Budapest arculatát. Pályája 1869-ben indult, amikor elnyerte a Batthyány-mauzóleum építészeti pályázatát. 1884 és 1901 között a Magyar Királyi Iparművészeti Tanodában tanított, így jelentős hatással volt a korszak építészképzésére is. Tíz éven át, 1893 és 1903 között Herczog Fülöp Ferenccel dolgozott együtt – ebben az időszakban születtek legjelentősebb művei, például az alábbi képen látható Semmelweis-szarkofág, Semmelweis Ignác síremléke.

1894-ben Schickedanz tervezte az új Műcsarnokot, majd Zala György szobrásszal együttműködve részt vett a Millenniumi emlékmű megalkotásában. 1898-ban a Szépművészeti Múzeum tervezésére kiírt pályázaton ugyan csak második helyezést ért el, mégis az ő tervét valósították meg. Utolsó munkája saját Nyúl utcai műtermes villája volt, ahová visszavonulása után költözött. Itt már elsősorban festészettel foglalkozott. Hosszan tartó betegséget követően hunyt el 1915. július 11-én, 69 éves korában. Végső nyughelye a Kerepesi temetőben található.

Borítókép:  (Fortepan CC BY-SA)

A cikkhez kapcsolódik

Évforduló sorozat

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 30. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 23. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 16. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 6. 2:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 2. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. május 26. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. május 19. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. május 12. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. május 5. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. április 28. 7:00