ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. július 14. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 14-18.
07.14. Hétfő
160 évvel ezelőtt, 1865. július tizennegyedikén hódította meg Edward Whymper csapatával a 4478 méter magas Matterhorn csúcsát. Az Alpok jelentősebb hegyei közül ide jutott fel utolsóként ember, pedig csak a 7. legmagasabb csúcsa a hegyláncnak, de egyben a legveszélyesebb is: Whymper 7 fős csapatából négyen, 1865 és 1995 között ötszázan haltak meg út közben. A hegy északi és nyugati fala Svájc, déli fala Olaszország határán magasodik, ugyanakkor geológiailag is kettéválasztható, ugyanis déli kőzettömbje az Afrika-lemezhez, míg az északi az Eurázsiai-lemezhez tartozik. A Matterhorn Európa egyik legtöbbet fényképezett természeti látványossága, formája pedig egy igen népszerű édesség, a Toblerone csokoládé készítőit is megihlette.
07.15. Kedd
155 évvel ezelőtt, 1870. július tizenötödikén indult el Ruffinyi Jenő dobsinai királyi bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy, Méga Endre városi tisztviselő és még öt társuk a szükséges felszerelésekkel a Dobsinai-jégbarlang feltárására. Miután kiszélesítették a nyílást, csörlővel leengedték Ruffinyit, aki egy mécses fényénél látta meg a jégképződményeket, majd elkezdte a barlang felmérését, megvizsgálta a Kis és Nagy termet, valamint a „Pokol” feletti térséget. Látogatók részére a barlangot 1871-ben tették járhatóvá fából ácsolt lépcsőkkel és járdákkal – ahogy azt az Aggteleki Nemzeti Park archív képeslapján is láthatjuk. A barlangot a helyiek már korábban is ismerték, hideg levegőjénél hűsöltek, a lakók jeget hordtak innen, első írásos említése pedig Hunfalvy Jánostól, 1863-ból származik, bár ő belsőbb szakaszait nem ismerte. A jégbarlang hossza 1483 méter, mely egy 21 kilométer hosszú rendszer része.
07.16. Szerda
105 évvel ezelőtt, 1920. július tizenhatodikán hunyt el Benczúr Gyula festőművész, a magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Monumentális történeti kompozícióit könnyen felismerhetjük, a millenniumra készült Budavár visszavétele című alkotását pedig számtalanszor láthattuk már, ha máshol nem is, de történelemkönyvekben illusztrációként biztosan. A Szent István-bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete – természetesen itt is találkozhatunk Benczúr-alkotással, mégpedig a „Szent István felajánlja a koronát Máriának” című oltárképpel.
07.17. Csütörtök
111 éve, 1914. július tizenhetedikén született Tolnay Klári színművész, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Gyermekkorát a Nógrád megyei Mohorán töltötte, a polgárit Balassagyarmaton végezte, két évig volt a nyíregyházi angolkisasszonyoknál, az érettségit pedig Debrecenben szerezte meg. Az első meghallgatásokon erős palóc tájszólása miatt kudarcokkal szembesült, majd Gaál Béla filmrendező karolta fel, filmszínészként indult a karrierje, első nagyobb szerepét a Meseautóban kapta. 1934-től a Vígszínház társulati tagja volt, 1946-48 között a Művész Színházban játszott, majd egy évre a visszatért a Vígszínház társigazgatói pozíciójába. 1950-től haláláig a Madách Színházban szerepelt, a nyolcvanas-kilencvenes években másodszorra is befutott, számtalan idősebb nőalakot formált meg, például a Nemzeti Színház 1992-es felvételén Thornton Wilder: A mi kis városunk című darabjában Mrs. Gibbs szerepében láthatjuk.
07.18. Péntek
1948. július tizennyolcadikán hunyt el Telcs Ede, szobrász, éremművész. Kiváló formaérzékű szobrász volt. Bár 15 évesen feladta budapesti épületszobrász tanulmányait, 1888-ban mégis bejelentkezett Edmund von Hoffmann szobrász bécsi műtermébe; ő fedezte fel a 16 éves Telcs tehetségét, akit az Akadémiára is felvett. Gaspar Clemens von Zumbusch mesteriskolájában mesteriskolájában már elsőévesként elnyerte a legnagyobb díjat mitológiai szoborcsoportjával, amivel Antwerpenben ezüstérmet is nyert. Itthon ugyanezzel, valamint a Góliát című szobrával debütált, 23 évesen telepedett le Budapesten – az előbbit Ferenc József, az utóbbit az állam vásárolta meg tőle. Első házasságából három, másodikból két gyermeke született. Az első világháborúba betegsége miatt nem kellett bevonulnia – Kosztolányi már a nekrológját is megírta.
A háború után két évig Hollandiában élt, ahol egy barátja ezüstműves gyárának művészeti vezetője volt. Hazatérése után az Alkotás utca 41. szám alatti új műtermében folytatta munkásságát, itt készítette el Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző síremlékét. A második világháború alatt viselte a sárga csillagot, de mentesítő iratot kapott, Budapest ostromát egy pesti svéd házban élte túl, a harcok befejezését követően visszatért műtermébe, megmaradt alkotásait szülővárosának, Bajának ajánlotta fel.
Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA) A fényképek adományozója Fekete Mihály.
A cikkhez kapcsolódik
2025. június 30. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók június 30. – július 4.
2025. július 7. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 7-11.
