ÉVFORDULÓ SOROZAT

Múltidéző: Ezen a Napon

Múltidéző: Ezen a Napon

- 2025. július 28. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 28 – augusztus 1.

07.28. Hétfő

91 évvel ezelőtt, 1934. július huszonnyolcadikán hunyt el Hikisch Rezső, a 20. század első felének kiemelkedő magyar építésze, a Műegyetem tanára. Pályáját a historizmus szellemében kezdte, de később a szecesszió és a korai modernizmus elemeit is beépítette munkáiba. Tervezőként és oktatóként is meghatározó szerepet játszott a magyar építészképzés megújításában. Nevéhez fűződik többek között az István főherceg szálloda (ma a Marriott Hotel helyén) átalakítása, valamint a Magyar Tudományos Akadémia épületének egyes részei is az ő tervei alapján készültek. Tanítványai között több későbbi nagynevű építész is megtalálható. Részt vett Budapest városképének alakításában, középületek mellett számos bérházat és magánvillát is tervezett. Életművét a precizitás, a klasszikus formakultúra iránti tisztelet és a mérnöki racionalitás ötvözete jellemzi. Haláláig aktív maradt, előadásokat tartott, publikált, és szoros kapcsolatban állt az Akadémiával is.


07.29. Kedd

149 éve, 1876. július huszonkilencedikén született a horvát származású magyar geológus, egyetemi tanár, a magyarországi ősemberkutatás és a szervezett barlangkutatás elindítója és megalapítója, Kadić Ottokár. Egyetemi tanulmányait Zágrábban és Münchenben végezte, majd 1901-től a Földtani Intézet munkatársa lett. Herman Ottó javaslatára 1906-ban a bükki Szeleta-barlangban végzett ásatásai nyomán indult el a hazai ősrégészeti kutatás, később más barlangokban is végzett ásatásokat, továbbá ő irányította a budai várbeli török pincék feltárását, de a borbolyai ősbálna rekonstrukcióját is ő vezette.
1910-ben alakult meg a Magyarhoni Földtani Társulaton belül a Barlangkutató Bizottság, ami 1913-ban Szakosztállyá alakult, melynek alakuló ülésén tartott A magyar barlangkutatás céljai és útjai című beszámolóját az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság töltötte fel adatbázisukba. A szakosztályból 1926. február 26-án jött létre a Magyar Barlangkutató Társulat, ami szintén Kadić érdeme, a szervezetnek hosszú ideig vezetője is volt. 1929-ben elsőként készített törvénytervezetet a barlangok védelmére, pályafutása során hazánk szinte összes jelentős barlangjában végzett ásatásokat.

07.30. Szerda

Éppen 14 éve,  2011-ben nyilvánította  Az ENSZ július harmincadikát a barátság nemzetközi napjává. 1958-ban egy paraguay-i baráti társaság egyik összejövetelük alkalmával találta ki, hogy legyen a barátságnak is nemzetközi napja, ötletükből végül egy alapítvány jött létre a világnap hivatalossá tételéért, valamint azért, hogy ez alkalomból ne csak személyes ismeretségeinket ünnepeljük, hanem nemzetek, nemzetiségek, kultúrák és egyéb társadalmi választóvonalak mentén, azokon átívelő barátságokat is kialakítsunk – ezen célokat szorgalmazza az ENSZ is. Egyes országokban, régiókban már jóval korábban is ünnepelték a barátságot, akár egy már kialakult szokásrendszerrel kiegészülve, az év egy másik napján. De egy biztos: baráti kapcsolatainkat nemcsak ápolni, hanem időről-időre megünnepelni is érdemes. A Fortepan alábbi felvételén régi barátokat láthatunk egy nézőréren.
Férfiak a nézőtéren (Fortepan CC BY-SA)

07.31. Csütörtök

77 évvel ezelőtt, 1948. július harmincegyedikén nyitották meg ünnepélyes keretek között az úttörővasút első 3 km-es szakaszát. A vonalnak ekkor még csupán négy megállója volt: Széchenyi-hegy állomás, Normafa megállóhely, Úttörőváros állomás és Előre állomás. Az építkezés 66 napig tartott, eközben készítették fel az első 21 gyermeket a szolgálatra, akiknek a legkülönfélébb feladatokat kellett ellátniuk, ők dolgoztak a jegypénztárban, kalauzként és peronügyeletesként. A vasút 2015-ben bekerült a Guiness-rokordok közé, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol gyermekek látják el a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot. A gyermekvasút történetéről Hegyen-völgyön keskeny nyomtávon című virtuális kiállításunkban is olvashatnak. A Fortepan alábbi felvételén pedig vasútasokat látunk munka közben az úttörővasútnál.

Munka közben az Úttörővasútnál (Fortepan CC BY-SA)

08.01. Péntek

141 éve, 1884. augusztus elsején született Mály Gerő színművész, komikus Székelyudvarhelyen. Az örmény származású család Aradon élt, Mály itt végezte iskoláit, Rajnai Gáborral padtársak voltak, együtt indultak Budapestre, és lettek mindketten színészek. Solymossy Elek színiiskolájában tanult, majd vándorszínésznek állt, első fővárosi fellépése 1913-ban a városligeti Vígszínkör színpadán volt, majd ezt követően sorra játszott több más fővárosi színházban is. Sokat foglalkoztatták színpadon is, nem csak színikabaréban, de filmen is. Bár a főszerepek jobbakra elkerülték, igen gyakran kapott epizódszerepet. A második világháború után sorsán átléptek: 1946-ban az Egyesült Államokba emigrált, néhány epizódszerepet kapott egy-egy hollywoodi filmben, de nem tudott ennél előrébb jutni. 1950-ben közreműködött a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű hangjátékainak, majd egy New York-i étteremben dolgozott, de kilátástalanság, rossz anyagi helyzete kerítette. Halálának pontos napja ismeretlen, valamikor 1952 júliusának elején hunyt el. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum harmincas években készült felvételen a művészek körében igen népszerű Japán Kávéházban láthatjuk, bal oldalon, biliárdozás közben, mellette színész kollégája, Dénes György.

Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.

A cikkhez kapcsolódik

Évforduló sorozat

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. július 21. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. július 14. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. július 7. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 30. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 23. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 16. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 6. 2:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. június 2. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. május 26. 7:00

Múltidéző: Ezen a Napon
2025. május 19. 7:00