Múltidéző: Ezen a Napon

113 évvel ezelőtt, 1912. augusztus negyedikén született Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki magyar zsidók ezreinek életét mentette meg a deportálásoktól. Még 1936-ban, Palesztinában hallott először Németországból menekült zsidóktól az őket ért üldöztetésről. Hazatérte után nemzetközi kereskedelemmel kezdett foglalkozni, így került a főként élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó Közép-európai Kereskedelmi Rt-hez, a cég a Vöröskereszttel is kapcsolatban állt, ekkor kezdett el Wallenberg humanitárius ügyekkel foglalkozni. Időközben nemzetközi igazgató lett, szabadon utazhatott Európán belül, így széles kapcsolati hálót épített ki több országban és megszállt területen. Magyarország német megszállása után a deportálással fenyegetett zsidók próbáltak semleges országok követségén útlevélhez jutni. Az Egyesült Államok kérte a svéd kormányt, járjon közben Magyarországon, végül Wallenberg lett humanitárius attasé, de mire hazánkba ért, a vidéki gettókat már felszámolták, az embereket elhurcolták. Budapesti mentési munkájához szabad kezet kért a svéd kormánytól, amit meg is kapott, így nem a hagyományos bürokratikus diplomáciai útvesztőben próbált eredményeket elérni, hanem gyakran vesztegetéssel és zsarolással mentett meg embereket. Először 1500 ’Shutzpass’-ra, vagyis védőútlevél kiadására kapott engedélyt, végül hivatalosan 4500-at adhatott volna ki, ám ennél jóval több ember juthatott hozzá efféle dokumentumhoz. Munkatársai is a védettek közül kerültek ki, több száz fő dolgozott így még nagyobb védelemben részesülve a Svéd Királyi Követségen. A Holokauszt Emlékközpont alábbi dokumentuma egy igazolás svéd védőútlevél kiállításáról a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságnak, Raoul Wallenberg követségi titkár aláírásával. Szálasi hatalomra jutása után Wallenberg még nehezebb helyzetben találta magát, hiszen a nyilasokat nem nagyon érdekelte az általuk kiadott okmányok tartalma, 1944 vége felé az emberek már a nemzetközi gettóban és a követségek által létrehozott védett házakban sem voltak biztonságban. Wallenberg és munkatársai még a határ felé tartó menetből és a vagonokból is próbáltak menteni, és sikerült megakadályozniuk Eichmann gettóbeli, mindenkire kiterjedő mészárlásának tervét is. Két nappal később megérkeztek az orosz csapatok. 1945. január 17-én Wallenberg Budapestről Debrecenbe tartott, ám útközben feltartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Halálának pontos dátuma és körülményei azóta is tisztázatlanok maradtak

Minden név augusztus 5.-e Havas Boldogasszony napja, annak emlékére, hogy 1 585 évvel ezelőtt, 440. augusztus ötödikén szentelték fel az eredetileg a Szent Szűz római főtemplomát, ismertebb olasz nevén a Santa Maria Maggiore-t. A legenda szerint a 4. században egy gazdag patrícius házaspár úgy döntött, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szűzanya álmukban megjelent előttük és tudatta velük, hogy azon a helyen, amit másnap hó fog borítani, emeljenek templomot a tiszteletére. E szentélyt Havas Boldogasszony-bazilikának is nevezik. A felszentelés évfordulójának ünnepe idővel egyetemessé vált.

Magyarországon is számos templom patrocíniuma Havas Boldogasszony, többek között az alább látható, Pécs legszebb fekvésű templomának, a havihegyi Havas Boldogasszony templomának.

86 évvel ezelőtt, 1941. augusztus hetedikén hunyt el Rabindranath Tagore bengáli költő, író, zeneszerző, festő. A Nobel-díjas polihisztor európai körútjának bécsi állomásán megbetegedett, kiújult szívpanaszait a balatonfüredi szanatóriumban kezeltette Korányi Sándor professzor felügyelete alatt. Hosszabb ott tartózkodása és sikeres gyógyulása után a közeli parkban köszönete jelléül fát ültetett (ez a fa inspirálta a Balatoni Múzeumban őrzött Exlibrisét is). A fa mellett 1956 óta bronzszobor, 1957-től a partmenti sétány neve is emléket állít a költőnek. A szanatórium vendégkönyvébe Tagore az alábbi sorokat írta:

„Majdnem az egész világot bejártam, de az égnek és a víznek ezt a csodálatos szépségét, amely Balatonfüreden, a vízparton gyönyörködtet, sehol megragadóbbnak nem láttam. Noha október legvége: kiülhettem a szelíd, napfényes erkélyre és itt a szabadban dolgozhattam óraszámra. Balatonfüred szénsavas fürdője pedig visszaadta egészségemet, munkakedvemet és egészen megszüntette a kimerültségemet. Magyarországról őszintén szólva, világszerte nagyon keveset tudnak és aki nem is álmodott ilyen értékeiről, csak az tudja megítélni, hogy milyen reveláció volt számomra a Balaton tündéri látványa.”

---

08.08. Péntek

185 éve, 1840. augusztus nyolcadikán a Pesti Magyar Színház – a mai Astoriánál, a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán – már Nemzeti Színház néven nyitott meg. Pontosabban Erkel Ferenc első operájának, a Báthory Mária ősbemutatójának színlapján már ez állt. A Nemzeti első igazgatója Bajza József volt, 1848. március 15-én pedig itt szakították meg Katona József Bánk bánját a Petőfi vezetésével benyomuló forradalmi ifjak, hogy elszavalják a Nemzeti dalt. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fényképén is látható épületet, miután életveszélyessé nyilvánították, 1913-ban lebontották. A társulat ekkor már átköltözött a Blaha Lujza téri – azóta szintén lebontott – épületbe.